Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 1. szám
A toilaj gyengén lúgos kémhatású, a felszíntől kezdve tartalmaz szénsavas meszet. összsótartalma minimális. Humusztartalma 1,0—1,8%, gyengén humuszos, a humuszos réteg 1,5 m mélységig megtalálható. A talaj az Aranyféle kötöttségi szám alapján agyag— agyagos vályog. A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak osztályozása alapján ez a talajtípus a közepes víznyelésű, gyenge vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, erősen víztartó talajok kategóriájába tartozik. A talajok termékenységét a nagy agyagtartalom, illetve ennek következményei korlátozzák: kedvezőtlen vízgazdálkodás, a tápanyag-feltáródás és -felvétel nehézségei, nehéz művelhetőség, hosszú ideig tartó „sáros” állapot stb. Ebből következik, hogy az ebbe a kategóriába tartozó talajok vízgazdálkodásának szabályozása mesterséges beavatkozásokat tesz szükségessé. A szennyvízelhelyezés módjának megválasztásakor éppen a felsoroltak miatt választottuk a vakonddrénezést. A szennyvízre vonatkozó adatok: A fejőházban keletkező szennyvíz, a tejipari szennyvizekhez tartozik. A tejipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosítást akadályozó anyagokat nem tartalmaznak. Rendkívül gyorsan bomlanak, ezért lehetőleg a keletkezés napján fel kell használni azokat. Egész évben keletkeznek, elhelyezésükről folyamatosan kell gondoskodni, amely legeredményesebben réteken, legelőkön vagy fás kultúráikkal hasznosított területeken oldható meg. A szennyvizek talajban történő tisztulását vizsgálva, kanadai adatok szerint, a talajon átszűrődött viz tisztulási hatásfoka a BOl-érték alapján 95%, nitrát alapján 93%, foszfát alapján 84%, és lebegő anyag alapján 97%-os. Esetünkben tehát, a talajban történő szűrés és a szűrt víznek a talajvízbe való bejutása, a talaj szűrőhatása és a fejőházi szennyvíz minimális káros szennyezőanyag-tartalmának következtében — a mélylazításos — altalajöntözés kedvezőnek mondható szennyvízelhelyezési szempontból is. A hagyományos, vagy a műanyag csövezésnél fennálló eltömődési veszélyt és a beruházás költségeit kiküszöbölhetjük, illetve csökkenthetjük ezzel a módszerrel. A dr. Kapocsi István által kikísérletezett mélylazításos, altalajöntözési eljárás lényege a következő: A szennyvíz zárt csőrendszeren keresztül 1000—1500 méter távolságra még gazdaságosan szállítható. A táblák talaját célszerű szántóföldi hasznosításra előkészíteni a következőképpen: A tábla talaját 8 cm átmérőjű vakonddrénezővel felszerelt altalajlazítóval 60 cm mélyen, 60 cm köztávolsággal meglazítjuk. A talajfelület elmunkálása után — a mélylazítás irányára merőlegesen 20—40 m távolságra mélybarázdát húzunk ki, amelyek a szennyvíz táblán belüli szállítására szolgálnak. A szennyvizet az 'jldómedencéből (tározóból) beépített vagy mozgatható szivattyúval nyomatjuk az aíagcsövezett (vakonddrénezett) területre — zárt vezetéken keresztüli — ahol zárható szelepekkel ellátott T idomokkal csatlakozik a nyomóvezeték a barázdákhoz. A szennyvíz táblán belüli szállítását a barázdák, szétosztását pedig a drénjáratok végzik. A drénjáratok feltöltése után a szennyvíz a lazítókések nyomán a felszín felé emelkedik, a talaj fokozatosan átázik. Az előírásoknak megfelelően végrehajtott öntözéssel a szennyvíz közvetlenül a növények gyökérzónájába jut, így azok vegetatív része egyáltalán nem érintkezik a szennyvízzel. A szennyvízelhelyezés folyamatossága megoldott, ha a szennyvíz a zárt csővezetékből közvetlenül a drénjáratokba jut. A szennyvíz szennyező anyagai közvetlenül érintkezve a gyökérzónával, tápanyagként a talajból kivonódnak. Nagy jelentőségűek a drénezés hatására beálló kedvező változások is, így: a gyökérzóna mélyülése, a pórustér növekedése, az aerobmikroorgaoizmusok életkörülményeinek javulása, számszerű növekedésük, a talajhasználat, a talajtermékenység javulása, az ennek következtében növekvő vízelvonás, az evapotraospiráció növekedése. A kedvezőbbé vált vízgazdálkodású területen, intenzív legelő létesítésével a gazdaságossági tényező is fontos szerepet játszik. A vakonddrénezett terület 3—4 évig használható ilyen talajadottságok mellett. Ezután a drénjáratok beomlanak. A terület 2 vagy több szakaszban, felváltva történő működtetése a terület szennyezettség-terhelését csökkenti, hiszen egy-egy területrészre 3—4 év után kerül ismét szennyvíz. Az éppen nem öntözött szakasz tápanyag-utánpótlása (feltöltése) biztonságosan megoldható annak veszélye nélkül, hogy a tápanyagok a talajvízbe, és a talajvízzel a Zagyvába mosódnának. Javaslatunkat természetesen valós tényadatokkal kell kiegészítenie a gazdaságnak. Be kell szereznie az öntözésre tervezett terület genetikai talajtérképét a drénezési szakvéleménnyel együtt. A szakvélemények pontos laboratóriumi és helyszíni talajkémiái és talajfizikai vizsgálatokon alapulnak. A biztonságos, környezetkímélő és gazdaságos szennyvízelhelyezés csak a tudományos alapokon nyugvó ismeretanyag alkalmazásával oldható meg. Szókéné Galambosi Márta Vízépítő művezetők zsebkönyve A Műszaki Könyvkiadó 1983 őszén Markó Iván szerkesztésében kiadta a Vízépítő Művezetők Zsebkönyvét, amelyet tíz gyakorlott mérnök írt. A zsebkönyv a következő 16 fejezetben tárgyalja a vízépítés ismereteit: I. Vízi létesítmények hidrológiai és hidraulikái ismeretei II. A vízépítésben alkalmazott anyagok és építőelemek III. Földműépítés, kotrás és karbantartás a vízépítésben IV. A kő- és növényi anyagú művek építése és karbantartása a vízépítésben V. Vízi beton- és vasbeton szerkezetek építése, szerelése és karbantartása VI. Csővezeték építése, szerelése és karbantartása VII. Kútfúrás, kútépités és kútkarbamtartás VIII. Víz elleni szigetelés és hézagkialakítás IX. Vízépítési műtárgyak gépészeti és villamos berendezései X. Korrózióvédelem XI. Munkatér víztelenítése XII. Települések víz közműveinek építése, üzemeltetése és karbantartása XIII. Vízi létesítmények építésszervezése XIV. A vízi létesítmények műszaki szabályai XV. Vízi létesítményeik hatósági engedélyezése XVI. Vízügyi szervezetek, művezetőképzés A zsebkönyv számos ábrájával, táblázatával tartalmazza a vízépítésben dolgozó technikus művezetők munkájában felmerülő műszaki problémáik megoldásának módjait. Tárgyalja a műszaki tervezés elemi ismereteit és a létesítés (építésszerelés) részletes technológiai leírásait, a technológiák alkalmazásához szükséges gépek jellemzőit. A zsebkönyv különösen alkalmas a vízépítés építésvezetői számára műszaki segédletként és alkalmas a vízépítési technikusvizsgóra való felkészítéshez is. Táblázatait pedig a vízépítési gyakorlat szakemberei széles körben hasznosíthatják. 21
