Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 7. szám
A piacz-tér, ahol a kutat felállították A tett indítványoknak nagy lelkesedéssel s egyhangúlag lett elfogadásával kimondatik, hogy a felépítendő új artézi kút az áldozatkész, a nemes tettekért mindig hevülni tudó, s ugyanazért a város közönsége örök hálájára érdemes Nagy András János és neje Mucsi Mária nevén neveztetik örök időkre, s a nemesszívű adományozók neve a kút felszerelésébe helyezendő márványlapon megörökítik, továbbá ezen jegyzőkönyv másolata díszesen kiállítva, Ábrái Károly polgármester elnöklete alatt egy nagyobb számú küldöttség által lesz adományozónak személyesen átadandó, hálául a tett s e város közönsége által a legnagyobb köszönettel fogadott nagy jelentőségű adományért, végül a nemesszívű adományozó pár arczképe a városi Tanácsterem részére megszereztetik s mindezen intézkedések czélszerű keresztül vitelével a v. tanács megbizatik. A kútügyi bizottság pedig felhivatik, hogy Zsigmondy Béla bányászmérnökkel a kút fúrása iránt az intézkedési tárgyalásokat ejtse meg, az eredményt a megkötendő szerződés kapcsán a közgyűléshez jelentse be. A közgyűlés további ülésezése a mai napra felfüggesztetik." A törvényhatósági bizottság közgyűlését követően 1882. december 15-én Ábrái Károly polgármester és Zsigmondy Béla, mint vállalkozó hét tanú előtt „Vállalati szerződést” kötött. A szerződés 15 pontban határozza meg a kút fúrására vonatkozó fontosabb kikötéseket. Zsigmondy Béla a munkálatokat 1883. április 24-én kezdte meg. A talajvíz elzárására szánt 390 mm átmérőjű fúrócső 20,40 m-ig hatolt le. Ezt követően munkaszünet nélkül 315 mm átmérőjű második csőrakat következett, amely 1883. szeptember 15-én akadálytalanul érte el a 211,81 m mélységet. Megkezdődött a homokkal való komoly küzdelem. Az akadályok legyőzése, részben pedig újabb csövek és eszközök beszerzése miatt a fúrás szünetelt, és csak 1884. március 15-én kezdődött meg ismét. A 250 mm átmérőjű csövekkel egészen 252,599 m mélységig hatoltak. Ezt a mélységet 1884. április 19-én érték el, s ezen a napon a kút a közgyűlés által kiküldött kútügyi bizottság által hivatalosan is átvétetett. Az átadáskor felvett jegyzőkönyv szerint a bizottság örömmel látta, hogy a föld felszíne felett több ember magasságra kiemelkedő vascsövön bőven és egyenletesen szökken fel a kristálytisztaságú víz, mely az első artézi kút vizéhez „mondhatni ugyanazonosságig" hasonló, „tehát ivásra, főzésre és mosásra teljesen alkalmas." „Megméretvén a föld színe felett levő cső magassága, illetve az a magasság, melyben a víz a csőből ömlik, ez 2,477 m." A kút vízhozamát egy deszkából készült 116 literes edény és másodperceket is mutató órák segítségével határozták meg. Az említett edény 15 másodperc alatt telt meg. A víz hőfoka —j—17 R° volt. 1884. szeptemberben a furatot teljes mélységig 150 mm belső átmérőjű borovi vörösfenyő csővel kibélelték, és az öntöttvas kútfejet elhelyezték. 1884. október és november havában épült a felépítmény. „Hogy pedig a kiömlő víz semmi körülmények között el ne zárassák másrészt pedig, hogy a fúrólyukhoz, ha az bármi oknál fogva tisztítást igényelne, anélkül, miszerint a szolidan és költségesen épült medencze elbontatnék, hozzá lehessen férni.” A kútfej egy tárnában van, melyben a felszínről vasajtóval lehet lépcsőn lejutni, s melytől 7 m távolságra van maga a kút. „Ezen tárna készítése azért látszott szükségesnek, hogy a merítésre szánt vizet közvetlen a főcsőből elágazó 4 kisebb csőre alkalmazott csapokhoz mindenkor hozzá lehessen férni, s akképp szabályoztassék a víz kifolyása, ahogy azt a szükség megkívánja. És ha kell annyira megnyithatók, hogy a felső medenczébe semmi víz fel ne szállhasson, hanem a 4 kisebb csövön az összes vizet ki lehessen ereszteni. Erre főképp azért van szükség, hogy a medencze melynek fenekét 0,16 m vastag betonréteg képezi, mindenkor javítható legyen anélkül, hogy a víz ezt megakadályozná." A medence nyolcszögletű, 6 m átmérőjű, s kalázi homokkőből készült. Középen e kőből faragva 1x1 m alapú, s 1,3 m magas kőoszlop van, mely a medence fölé 0,4 m-re emelkedik ki, s ezen átellenes oldalon van elhelyezve két felirat. EZEN KUTAT SAJÁT KÖLTSÉGÜKÖN SZÜLŐVÁROSUK NÉPÉNEK JAVÁRA KÉSZÍTTETTÉK NAGY ANDRÁS JÁNOS ÉS NEJE MUCSI MÁRIA ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN A JÓTEVŐ ADAKOZÓKNAK A másikon pedig a következő felirat olvasható: KÉSZÍTETTE: ZSIGMONDY BÉLA MÉRNÖK 1883—1884 évben Mélysége: 252,6 Mtr Vízbősége naponként: 10 000 Htl. Ezen oszlopon nyugszik a cinköntvényből készült felső medence, ameddig a víz feljut, s amelyből 12 oroszlánfejjel díszített lyukon ömlik a víz s hull alá az alsó kőmedencébe. A felesleges víz a medence körüli csatornába folyik, s így a város szélén 1886-ban épült fürdőbe vezették. A „Nagy András János" kút (mert Így ismerik a városban) ünnepélyes átadása 1884. november 29-én volt. A kút első felújítását 1963-ban végezték el, a CSOMITERV tervei alapján a Városi Tanács megbízásából. A 100. évfordulóra a Csm. Víz- és Csatornamű Vállalat hódmezővásárhelyi üzemmérnökségének kezdeményezésére a Városvédő és Szépítő Egyesület koordinálásával készül a város lakossága. Erre jó alkalomnak kínálkozik az október 5-től november 7-ig tartó VÁSÁRHELYI Hetek rendevény-sorozata, melynek során utcanévtábla-avatás lesz a Nagy András János utcában. A felújított kutat is átadják a város lakosságának. A felújítási munkákban részt vettek a Csm. Víz- és Csatornamű Vállalat 2. sz. üzemmérnökségének , Zsigmondy Béla”, „Szántó Kovács János”, „Vásárhelyi Pál”, „Cizer Kornél" szocialista brigádjai. A vállalat 160 000 forintot bizosított a kút felújításához. A METRIPOND Mérleggyár, Csm. Kertészeti Vállalat, DÉMASZ Kirendeltsége és a Sírkő üzem szocialista brigádjai is részt vállaltak a felújításból. A felújított kút alatti téglafalazatú, boltíves pincében kis múzeumot rendez be a VÍZMŰ üzemmérnöksége. Itt a kút fúrásával kapcsolatos hiteles szerződéseket, terveket, levelezéseket, valamint a kút béléséhez felhasznált borovi vörösfenyő cső 1 m-es darabját helyezik el... Harmat Péter KIS-BALATON Épül a második tárolótó Megkezdődött a Kis-Balatoni védőrendszer második tárolójának építése. A kivitelezőknek 9,7 millió köbméter földet kell megmozgatniuk, hogy kialakíthassák a szükséges 104 kilométer hoszszúságú töltést. Elsőként a déli víztárológát készül el, melyet éjjel-nappali folyamatos munkával emelnek Zalavár— Zalaszabar térségében. A több, mint 60 négyzetkilométeres tároló összköltsége 2,5 milliárd forint, kialakítása — a tervek szerint — 1987 végére fejeződik be. Ezután — a hamarosan elkészülő első tárolóval együtt *— 75,5 négyzetkilométernyi területen tárolhatják a Zala folyó által szállított vizet. 23
