Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 7. szám
4. ábra. SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI TECHNOLÓGIÁK KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEI 3. táblázat dencének legalább 2,5 m mélynek kell lenni, sőt hatékonyságát a mélység csak növeli. Ami a gépészeti berendezéseket illeti, tehát szivattyúk, fix beépítésű vagy úszó levegőztető rotorok — akár vízszintes, akár függőleges tengellyel — kereskedelmi cikkek, ezeknél csupán a gyártás átfutási ideje jelenthet problémát. Itt hívjuk fel a figyelmet, hogy hideg tartalékról mindig gondoskodni kellene. Az üzemeltetés szempontjából épp az egyszerűsített technológiák igénylik leginkább az automatizált folyamatszabályozást, szivattyúk ki- és bekapcsolását, tolózárak működtetését. Ilyen célra pl. a Veszprém megyei Vízművek bevált rendszert tud szállítani, tehát ez ma már nem jelent gondot. MEGJEGYZÉSEK AZ ELFOLYÓVÍZ MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATBAN Mielőtt a költségek elemzésébe fognánk, kívánatos lenne tisztázni, hogy az egyes kombinációk milyen tisztítóhatást eredményeznek. Az 1. táblázat alapján áttekintést próbáltunk adni erről is, de ismét csak a helyi adottságok és a tervezési paraméterek jelentőségét kell hangsúlyoznunk. Talán paradoxonként hat, de minél ,,egyszerűbb" a megoldás, annál kényesebb (egyedi, hazai tapasztalatot nélkülöző) feladatot ró a tervezőre. Ideális lenne az egész éves öntözéssel kombinált tisztítás, hiszen ezzel a befogadót teljesen tehermentesíteni tudjuk, de nehéz ehhez a megfelelő mezőgazdasági partnert megtalálni. Mint bevezetőben említettük, sajnos az „egyszerű" tisztító rendszerekből elfolyó szennyvíz minőségét tekintve, engedményeket kell tegyünk. A legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldás, a váltakozó üzemű eleveniszapos földmedencék (3. ábra) hátránya, hogy nincs előülepítés, tehát sok az uszadék, sőt az utóülepítő funkció sem tökéletes, tehát hacsak tudatosan nem tervezünk denitrifikációt, az eleveniszap egy része is távozhat (nitrogéngáz felúsztatja!) az elfolyóvízzel, ami természetesen KOI-ban és BOl-ban is jelentkezik. Ezen például jó területi körülmények között 3—6 napos átfolyási idejű — az utó-2000 m3/d szennyvíz mezőgazdasági elhelyezése (ezer Ft-ban) eFt Tisztítóberendezés Kézi tisztítású 20 mm pálcaközű rács 50 Hosszanti átfolyású vb. ülepítő kotróval, iszapszivattyúval 2 000 Fóliaborítású kiegyenlítőtárolóhelyi földanyagból 450 Öntöző szivattyúk 160 Anaerob föld rothasztó 600 m3 hasznos térfogattal 700 Kezelőépület 800 Üt-tereprend. csat. kerítés 300 Mezőgazdasági elhelyező telep létesítményei Nyomóvezeték 4 460 eFt 4 600 Elhelyező terület 18 ha (300 000 Ft/ha) 5 400 Elektromos energiaellátás 1 300 Automatika, vezérlés 700 9 000 eFt Teljes beruházás földhasználat ára nélkül 13 460 eFt A fajlagos beruházási költség 2 000 m3/d-nél 6 800 Ft/m3 Ugyanez 5000 m3/d terhelésnél 4800 Ft/m3 ülepítést követő — „polírozó" tóval segíthetünk. A fertőtlenítés általában nem hagyható el. Sajnos egyszerű kivitelű behatási medencére nincs megfelelő tapasztalat és így terv sem, érdemes lenne az egészségügyi hatóságokkal közösen kifejleszteni ilyen megoldást. Elképzelhető az is, hogy az imént említett utótisztító tó esetében a fertőtlenítéstől (természetesen a befogadó vízfolyás függvényében) eltekinthet az egészségügyi szerv. KÖLTSÉGEK A kidolgozott fajlagos beruházási költségeket a tisztítási technológiák és kivitelezési módok szerint csoportosítva a 4. ábrában mutatjuk be. Ezeket a megoldásokat ill. ezek fajlagos költségeit összehasonlíthatóságuk ill. értékelhetőségük érdekében teljesen azonos építési feltételekből kiindulva határoztuk meg. Ezek a beruházási költségek természetesen egyes helyi adottságoknak megfelelően változhatnak (pl. hosszabb-rövidebb bekötőútra van szükség, helyi földanyagból megépíthetők a műtárgyak stb.), de az egyes megoldásokra jellemzőek és az egyes megoldások közötti összefüggéseket nem változtatják meg. Azért, hogy a jelenlegi gyakorlatban épülő hagyományos és (feltétlen hangsúlyozandó) komplett telepekkel szemben összehasonlíthatóságunk legyen, ezen az ábrán feltüntettük a VSZK által 1983-ban kiadott 1000—5000 m3/d ka9
