Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
MEZŐTŐR KÖRÖS - LA DÁN У* nagy("No GYOMtA ENDROD 'DRAS KÖRÖS- TARCSA SZARVAS MEZŐ - HERE Ny BÉKÉS AZ ELSŐ TERVSZERÍNíi ríEDERÁTMETSZÉSEK A KETTŐS ÉS HÁRMAS - KOROSON . KÉSZÜLTEK -. 1834 /X. 11-A//. 13. KÖZÖTT. pülés attól félt, hogy „elesik az élő folyótól" (a Körösből itatták a lakosok állataikat). Az 1830. évi árvíz után már Békés megye vezetői e kérdést nem halasztották tovább. Huszár Mátyás elgondolása alapján Beszédes József elkészítette ezen átmetszés tervét is. Az átvágás elkészítését később is ellenezték az érdekeltek, de végül 1834. szeptember 11-én — ugyanúgy mint a Kettős-Körösön — hozzáláttak a Szarvas—Szt. András közötMEO KEZDETT DB BE NEM FEJEZETT MEOE RAT VÁGÁS A HÁRMAS - KÓROS ко At*130 - АА+вВО ihm. KÖZÖTT. Készült 1B3A IX. 11- XII. 13-ig M-1 SO.OOO ti nagy károkat okozó Kákafoki kanyarulat átvágásához. A közerővel végzett átvágási munkára kötelezve voltak Szarvas község 1100 öl, Szt. András község 300 öl és Öcsöd község 400 öl hosszal. Az átvágás 3450 m hosszú lett. A Hármas-Körös folyó ezzel az átmetszéssel 26,212 m-rel lett rövidebb. Az átvágás 15 öl szélességre lett tervezve, de december 13-ig csak 5 öl szélességben került kiásásra. A kiásási mélység 4 láb lett. A kiásott földet töltés alakjában az átmetszés két oldalára rakták. Az átmetszés elkészülte után a régi meder is megmaradt eredeti állapotában, nem lett áttöltve. A munkát ingyenes közerővel végezték, melyre 33 838 gyalog és 170 szekeres napot fordítottak. Az átmetszési munkavégzést ekkor a tél beállta miatt abbahagyták. Az átvágás jelenlegi szelvényezés szerint a 41+430—44+480 tkm között helyezkedik el. A Kettős-Körösi átvágott folyószakasz kielégítő fejlődésnek indult, önmagától teljesen kiképződött. A Hármas-Körösi — csak részben kiásott — folyószakaszon, a kötött talajban nem fejlődött megfelelően, a szükséges vízszállító képesség nem alakult ki, ezért árvizek továbbra is veszélyeztették Szarvast és Szt. Andrást. Az 1834-ben megkezdett, de be nem fejezett Hármas-Körösi mederátmetszési munkát 1845-ben fejezte be Békés megye és az időközben megalakult Kákafoki Gát-társulat. 1855-ben — az általános nagy árvíz után — a Nagyváradi Helytartó Tanács utasítást adott az újabb szabályozási munka elkészítésére. Bodoky Károly — Huszár elgondolását követve — új tervet dolgozott ki a Körösök és a Berettyó folyók szabályozására. Bodoky tervét közben Kecskés Károly átdolgozta. így a Körös—Berettyó folyók szabályozásának terve hármuk közös munkájának tekintendő. További mederátmetszések végzése 1857-től nagy erővel folytatódott az újabb terv szerint. Ezeket a munkákat már a megalakult nyolc ármentesítő társulat végezte. Ugyancsak a társulatok építették ki a töltéseket is. Ezen munkák több évtizedekig tartottak. 1869-ben létrehozták a Gyulai Folyammérnöki Hivatalt és 1871-től már ennek a hivatalnak a felügyelete alatt államköltségen készültek ezen földmunkák. 1879-ben a harmadik terv készült a folyószabályozásokra. Ezt a tervet már a Gyulai Folyammérnöki Hivatal készítette. Az 1900-as években már csak elvétve került sor medermetszésekre. így a Kettős-Körösön 1934-ben, a Hármas- Körösön 1937-ben és 1940-ben készült 1—1 átmetszés. Közben a Fekete- és Sebes-Körösön is végeztek ilyen munkákat. Végül folyóinkon összesen 267 átmetszést hajtottak végre. Távlatban a Hármas-Körösön három helyen szükséges még átmetszést készíteni, de pl. még a Fekete-Körösön is szükséges ilyen munkákat végezni. A 150 évvel ezelőtt készített mederátmetszés helyén jelenleg a Kettős-Körös 45 m, a Hármas Körös 80 m széles. Góg Imre 21
