Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
Szovjet vízerőgazdálkodás: a fejlődés távlatai A Szovjetunió gazdag vízierőforrásokban: a gazdaságilag megalapozott potenciál 1095 milliárd kilowattóra több éves átlagos villamosenergia-termelést tesz ki. E mutató tekintetében a Szovjetunió felülmúlja az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát. A Szovjetunióban a folyók vízenergiájának egyelőre csak 19 százalékát használják ki. Az elkövetkező években azonban a vízenergia részarányának az energiamérlegben növekednie kell: az országban 40 vízerőművet és hidroakkumulációs (tároló) erőművet építettek, harminchat közülük a tervek szerint 1986-ig részben vagy teljesen üzembe helyeznek. A Szovjetunióban a hidroenergetika fejlesztésének szentelt figyelmet több tényező indokolja. Mindenekelőtt a vízerőművek — az olcsó villamos energia forrásai. Ezek az erőművek elsősorban az árammal való magas szintű manőverezési képességükkel tűnnek ki a különböző földrajzi és időzónák között, s mint terhelés-szabályozók, operatív tartalékok pótolhatatlanok az energiarendszerben. Az új vízerőművek építése jelentős mennyiségű szerves tüzelőanyag megtakarítását teszi lehetővé, továbbá az öntözés, az árvizek elleni harc feladatainak a megoldását. 1982-ben a szovjet vízerőművek, amelyeknek a kapacitása 55 millió kilowattot tett ki (az ország erőművei összkapacitásának mintegy 19 százalékát), 175 milliárd kilowattóra villamos energiát termeltek. 1985-ben már a vízerőművekben a villamosenergia-termelést 230—235 milliárd kilowattórára kell növelni. A Szovjetunióban a vízierőforrások felhasználásával kapcsolatosan sajátos problémák léteznek. Az ország európai részén a legjelentősebb vízerőforrásokat jelentős mértékben kimerítették. Ezen a területen különösen gondot fordítanak az atomerőművek és a hidroakkumulációs (tároló) erőművek építésére. Más a helyzet Szibériában, a Távol-Keleten és Közép-Ázsiában, amelyek a folyók vízenergiájának hatalmas potenciáljával rendelkeznek. Itt folytatódik az óriási vízerőművek építése. Mindenekelőtt Szibériában, A Jenyiszej folyón épül a Szovjetunió legnagyobb teljesítményű (6,4 milliárd kilowatt) erőműve, a Szaján-Susenszkojei Vízerőmű. A gát magassága 240 méter lesz. A hat aggregét által termelt olcsó energia (összesen tíz aggregát termel majd áramot) lehetővé teszi a hatalmas területi-termelési komplexum fejlődését. Kibontakozik a Bogucsáni Vízerőmű (3 millió kilowatt), az angarai vízerőműrendszer negyedik lépcsőjének az építése. A vízerőmű-központ része lesz a páratlan, kőből épült, 80 méter magas duzzasztógát. Az erőművek építéséhez megteremtett építőipari bázis, a közlekedési útvonalak hálózata — kedvező előfeltételeket teremtenek a Bogucsáni Területi-Termelési Komplexum kialakításához, amelynek alapját a fafeldolgozó, az ércbányászati, a kohászati üzemek képezik. Jóváhagyták a Közép-Jenyiszeji Vízerőmű (teljesítménye 6 millió kilowatt lesz) építésének műszaki-gazdasági megalapozását. Úgy számolunk, hogy rövid időn belül megkezdődnek az előkészületek ennek az objektumnak az építéséhez, amely az Angara és Jenyiszej teljes vízhozamát használja fel a villamos energia termeléséhez. A vízerőművek építéséhez nagy lehetőségek nyílnak az Ob mellékfolyója, a Katuny-folyó folyásának teljes hosszában. Itt 6 vízerőmű építését tervezik, az erőművek összesen 19 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek. Az elsőrendű fontosságú Katunyi Vízerőmű előírt teljesítménye több mint 1 millió kilowatt lesz. Az egyik terület, ahol a sziklamászók közlekedési útvonalakat épitenek az épülő Roguni Vízerőműhöz (Tadzsik SZSZK). Fotó: APN 22
