Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
Leningrad árvízvédelméről A vizszint a Néván az átlagosnál magasabban Nemrég árvíz támadt Leningrádra, a Szovjetunió második legnagyobb városára. A legendás, szép nagyváros, amelyet még I. Péter kezdett építeni mocsaras talajon, ma az ipar és a kultúra fellegvára, Lakóinak száma közel jár az ötmillióhoz. Köztudott, hogy a Baltitenger párján, a Néva torkolatában fekszik. Helyzetéből adódik, hogy a közelmúltban egy orkán erejű szélvihar, amely havat és esőt is hozott, nagy tömegű tengervizet volt képes felhajtani a Néva-torkolatba, s ez veszélyesnek bizonyult a város számára is. A vízszint két méter és huszonöt centiméterrel nőtt meg, s a Néva-parti városrészekben fennakadást szenvedett a forgalom, megszakadt az áramszolgáltatás. A víz, szerencsére hamar visszavonult, s a károkozást sikerült felszámolni. A statisztikából kiderül, hogy ez az árvíz immár több mint a háromszázadik, amelyet történelme során átvészelt a város. Joggal merült fel a kérdés, hogy vajon meddig fenyegetik még az elemi csapások Leningrádot? Most már nemsokáig. Megkezdődtek azok a nagyszabású építkezések, amelyek docalni fognak az elemekkel. Egy több mint huszonöt kilométer hosszúságú gátsorról van szó, amelyik a Baltitengerben, a Finn-öbölben áll szemben a szeszélyes tengerrel. Természetesen szükség van a hajóforgalom akadálytalan lebonyolítására továbbra is, ezért két hatalmas „kaput” nyitnak a gátsorban, mégpedig egy kétszáz és egy száztíz méteres szélességűt. A „kapuk" olyan erősek lesznek, hogy képesek lesznek megtartani a kolosszális tömegű tengervíz nyomását. Minderről nemrég Mihail Szkladnyev, a terv egyik mérnök közreműködője, a Leningrádi Vízügyi Hivatal igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az előzetes elméleti számítások és a kísérleti adatok igazolják: az öbölnek sem hidrológiai, sem gyógyászati-egészségügyi rendszere nem szenved károsodást, biztosítékot nyújt a halállomány természetes mozgásához is. Mégpedig azáltal, hogy normális körülmények között a gátsorba épített vízáteresztők és kapuk nyitott állapotban lesznek, s csupán árvízveszély esetén zárják le őket. A technika megkönnyíti az ügyelet feladatát, hiszen csupán egy kart kell elfordítania ahhoz, hogy működésbe léphessen a gigantikus gépezet, amely a kapukat zárja. Nemcsak a nagykapukat, hanem a több tucatra tehető, kisebb kapukat és vízáteresztőket is szorosan becsukják. Mindössze 20—30 perc kell az egész művelethez, hogy a fenyegető hullámoknak útját állják. (APN) AZ OVH-BAN TÖRTÉNT... Az OVH-ba látogatott május 30-án R. H. Clark, a Meteorológiai Világszervezet Hidrológiai Bizottságának elnöke, aki dr. Breinich Miklóssal, az OVH első elnökhelyettesével folytatott megbeszéléseket. * Az OVH Nemzetközi Főosztályának rendezésében konzultáción találkoztak a vízügyi ágazatban dolgozó azon szakemberek, akik külföldi országokban szakértői tevékenységet folytatnak. Modellkísérletek a Néva árvízvédelmére 19
