Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
ELNÖKI ÉRTEKEZLETEN TÁRGYALTÁK Az OVH Elnöki Értekezlet 1984. június 12-i ülésén megtárgyalta: — az Alsódunavölgyi Vizügyi Igazgatóságnál lefolytatott OVH felügyeleti ellenőrzés főbb tapasztalatait tartalmazó jelentést. Megállapították, hogy a vizsgált időszakban (1979—1983) az Igazgatóság működése vezető-irányító munkája, szakágazati tevékenysége és gazdálkodása összességében eredményes volt. A kitűzött feladatait az ágazati érdekek egyidejű érvényesítésével teljesítette. A termelési tevékenységük — az 1980. évi visszaesést követően — folyamatosan emelkedett (évi 5—10%), de a költségek nagyobb arányú növekedése miatt a nyereség mérsékeltebben nőtt. A termelési érték növekedésével összhangban a termelékenységi és eszközkihasználási mutatók is kedvezően alakultak. Felhívták az igazgatóság vezetőinek figyelmét arra, hogy javítani szükséges a gazdálkodás adminisztrációját és további erőfeszítéseket kell tenni a hatékonyság, az eszközkihasználás, a jövedelmezőség fokozására és a minőségi munka javítására. A helyi vízgazdálkodási feladatok ellátásában nagyobb figyelmet kell fordítani a koordinatív szerepkör erősítésére. — a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építését és a hatásterületén levő szakágazati feladatokat. A GNV megvalósítására kötött magyar—csehszlovák Államközi Szerződés módosítása 1983. október 10-én megtörtént, ami 1984. február 7-én az okiratok kicserélésével megerősítést nyert. Az Elnöki Tanács 1984. évi 6. sz. törvényerejű rendelete a szerződés módosítását kihirdette. Az üzembe helyezés időpontjának meghatározása időszerűvé tette a GNV hatásterülete vízgazdálkodási helyzetének ismételt áttekintését. Szakágazatonként bemutatásra került a GNV hatásterületén a jelenlegi vízgazdálkodási helyzet; a beruházás keretében tervezett szakágazati érdekűnek is tekinthető beruházások és azok egyeztetettsége. Célul lett kitűzve, hogy szakágazatonként meg kell határozni azokat a műszaki-gazdasági konstrukciókat, amelyek révén a térség vízgazdálkodásának fejlesztése optimálisan csatlakoztatható a GNV következtében megváltozó vízügyi-műszaki feltételekhez. A feladat végrehajtása során alapvetőnek azt kell tekinteni, hogy a környezeti, mezőgazdasági, ökológiai, területi és településfejlesztési célok vízügyi feltételeinek meghatározása a valós népgazdasági igényeket és lehetőségeket tükrözzék és egzakt módszerekkel kerüljenek megkülönböztetésre a GNV megvalósításának hatásai az attól függetlenül érvényesülő hatásoktól. A hatásterületen történő vízgazdálkodási feladatok — a különböző érdekeltségek pénzügyi forrásainak megjelölésével — a középtávú és éves tervekben kerülnek meghatározásra. Mindezen feladatok megvalósításával biztosítható, hogy a GNV megvalósításából származó előnyök, mind teljes mértékben legyenek kihasználva, ugyanakkor az esetleges kedvezőtlen hatások minimalizálhatók legyenek. — az ellenőrzési tevékenység javítását a felelősségre vonás szigorítása érdekében kifejtett kormányzati törekvéseket. A Minisztertanács az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján megállapította, hogy a gazdaságban és egyéb területeken is elszaporodtak a különböző szabálytalanságok és bűncselekmények, ugyanakkor nem kielégítő a társadalmilag káros jelenségek feltárására, felszámolására irányuló igyekezet és készség. A tapasztalt kedvezőtlen jelenségek nehezítik a politikai és gazdasági célkitűzések elérését, gyengítik a gazdaságirányítás korszerűsítésére irányuló törekvéseket, sértik az életszínvonal-politikai elveket és a társadalom túlnyomó többségének igazságérzetét. Mindezek miatt szükséges a visszaéléseket megelőző, feltáró munka javítása, a társadalom egységes nyílt fellépése, a társadalmi tudat és morál kedvező irányú befolyásolása. Mindezekből adódnak feladataink, hogy folyamatossá kell tenni az ellenőrzési munka hatékonyságának javítását; az állami munka minden területén maradéktalanul érvényt kell szerezni a jogszabályoknak, a törvényes előírásoknak; érvényesíteni kell a vezetők közvetlen és közvetett anyagi és erkölcsi felelősségét; a vezetőktől pedig meg kell követelni az ellenőrzés kellő hatékonyságú működtetését. — a kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségének helyzetét. A kisvállalkozások alapvető feladata, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a társadalmi — kiemelten a lakossági — szükségletek jobb kielégítéséhez. A vízgazdálkodás területén és a felügyelet alá tartozó ipari és építőipari szerveknél 1983. évben együttesen 250 vállalati gazdasági munkaközösség működött 2353 fővel. Tevékenységük viszonylag széles körű, építőipari-, ipari tevékenységet és egyéb szolgáltatást látnak el. A vállalati gazdasági munkaközösségek működését a befogadó szervezetek előnyösnek tartják, érdekeik általában a befelé dolgozó munkaközösségek támogatásához fűződik, mert így a termelési-szolgáltatási kapacitások bővítése és más külső kooperáció igénybevétele nélkül kedvezőbb költségek mellett rövidebb határidővel, jobban ellenőrizhető és kézben tartható módon bővíthetik termelésüket. Az Elnöki Értekezlet a lakossági szolgáltatásokat, valamint a meglevő vízi létesítmények, művek javítását végző kisvállalkozási formák elterjedését szorgalmazza. — a vízellátás 1984. évi nyári helyzetét és a közüzemi vállalatok felkészültségét. A várható nyári víztermelés 3,0—3,2 millió m3/d átlagos és 3,6—3,7 millió m3/d csúcstermeléssel jellemezhető. Ez utóbbi a meglevő kapaciások maximális hasznosítását jelenti. A közüzemi vállalatok felkészültsége mind a gyorsfejlesztések, mind a karbantartás területén a tervezettnek megfelelő. Ennek ellenére ellátási felszültségek a Főváros agglomerációjában, az üdülőterületeken és egyes alföldi körzetekben várhatók. Az Elnöki Értekezlet 1984. június 25-i ülésén megtárgyalta: — a vízgazdálkodás VII. ötéves tervi koncepcióját. A vízgazdálkodás VII. ötéves tervi fő fejlesztési céljai a VI. ötéves tervidőszakban meghatározott fő irányokat követik. A fejlesztési koncepció az ágazat feladatait a következőkben foglalja össze: — a felszíni és felszín alatti vizek minőségének fokozott védelme, a szennyvízelvezetés és tisztítás összehangolt fejlesztésével, elsősorban a kiemelt vízminőségi területeken; — a lakosság, az intézmények és a termelő ágazatok reális vízszükségletének kielégítése, az ellátatlan települések vízellátásának fejlesztése, különös tekintettel a közegészségügyileg veszélyeztetett településekre; — a lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a nemzeti vagyon és a termőföld védelme a vízkárok megelőzésével, elhárításával és mérséklésével. Kiemelt feladat a térségi melioráció és az öntözés komplex megvalósítása, a települések belterületi vízrendezésének gyorsítása. — a vízügyi ágazat VII. ötéves tervi elektronika és informatika koncepcióját. A koncepció a számítástechnika, a mérés, az irányítástechnika és a hírközlés jelenlegi helyzetének bemutatásával meghatározza a VII. ötéves terv fejlesztéseinek súlyponti területeit és feltételeit. A VII. ötéves tervi fejlesztések mintegy 1 milliárd Ft nagyságrendben vannak meghatározva, és tartalmazzák a számítástechnika, az automatizálás, a méréstechnika és a hírközlés területén szükséges fejlesztéseket, kiemelve a személyi számítógépek alkalmazásának új lehetőségeit. — a vizzel való takarékos gazdálkodós és a viztisztaság fokozott védelmének programjáról szóló minisztertanácsi határozatok és az Akcióprogram időarányos végrehajtását. 12
