Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
A 3. szekció tagjai romániai vizerös objektumokon rekedve a racionális elrendezés és szerkezeti kialakítás biztosítására az ilyen típusú erőművek fajlagos költségének és anyagigényességének csökkentése és építésük gépesítése érdekében. A 3. szekció munkája elősegítette a vizerőmű-építés műszaki szintjének növelését. A műszaki-tudományos együttműködés keretében kidolgozott legtöbb anyagot hasznosították az országok vízerő-hasznosítási létesítmények tervezése és építése során, de már a nemzeti programjaik öszeállítása során is. Példaként megemlíthető, hogy a nagy hőerőművek vízkivételeivel kapcsolatos kutatások és vizsgálatok eredményeit alkalmazták, a BNK várnai, Marica— Vosztok hőerőmű és a Kozloduj atomerőműnél, a Szovjetunióban a Pecsora, Sztavropol, Kurahov hőerő és a Novo— Voronyzsi atomerőműnél és sok más objektumon a KGST országokban. A vízerőművek és szivattyús tározós erőművek hatásfokának meghatározására szolgáló korszerű módszereket, azok megválasztására vonatkozó kutatások eredményeit a BNK-ban a Pescsere vízerőműnél és a LNK-ban a Zsidovo szivattyús tározós erőműnél hasznosították. A szeizmikus állékonysággal kapcsolatos kutatások eredményeit, az állékonyság és deformációs-feszültségi állapot szsámításának új módszereit a BNK, Szovjetunió, Románia objektumain alkalmazták. Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján tervezési normákat dolgoztak ki a Szovjetunióban, amiket eredményesen hasznosítottak a nagy Szajano-Susenszki, Toktoguli, Uszty-llimi vízlépcsők terveihez. Hatékonynak mutatkozozott az a szimpózium is, amelyet a Szovjeunióban 1973-ban ,,Vízerőmű-számítógép” témakörrel rendeztek. Ezen a szimpóziumon a KGST országokból és Jugoszláviából mintegy 100 szakember vett részt. A szimpózium kiadott anyagában 43 előadás van, valamint 143 program és algoritmus, melyek teljes körűen vázolják az országokban folyó munkát a számítógépeknek a vízi erőművek és szivattyús tározós erőművek építéséhez való alkalmazásában. A szekció által a vízerőművek és szivattyús tározók üzemeltetésének tökéletesítése kérdésében végzett munka eredményeit hatékonyan alkalmazták a BNK- ban a Batak és Szesztrimo vízlépcsők üzemének optimalizálásához, valamint a Csaira szivattyús tározós erőmű berendezéseinek elrendezéséhez, a MNK-ban a Nagymarosi vízlépcső gépegységeinek vezérlésére vonatkozó koncepció kidolgozásához, az NDK-beli Markersbach szivattyús tározós erőmű működési üzemének optimalizálásához, Romániában a Bisztrica, Ardzses, Olt folyók vízlépcsői központi vezérlésének tökéletesítéséhez, a Szovjetunióban a Krasznojarszki, Votkinszki vízlépcső, a Közép-Dnyeper vízlépcsőrendszer, Csehszlovákiában a Cserni—Vah szivattyús tározós erőmű, Gabcsikovo vízerőmű, Dlouga—Sztrane szivattyús tározós erőmű vezérlési rendszereiben való alkalmazásához. Ugyanezen létesítményeknél hasznosulnak az új anyagok alkalmazására vonatkozó javaslatok, amelyeket a szekció kidolgozott. A vízerő-hasznosítás terén rendelkezésünkre álló szerény lehetőségek ellenére úgy érezzük, hogy a szekció munkájához mi is jelentősen hozzájárultunk. Különösen az új anyagok alkalmazásával kapcsolatos vizsgálataink, vagy koordinálásunkkal kidolgozott szivárgási vizsgálatok, a szivattyús tározó erőművekkel kapcsolatos összesítéseink hoztak jelentős eredményeket. A 3. szekció munkájában a BNK, MNK, NDK, Kuba, LNK, RSZK, Szovjetunió, Csehszlovákia szakértői vesznek részt. A KGST és a Jugoszláv Kormány közötti egyezménynek megfelelően a 3. szekció munkájában Jugoszlávia szakértői küldöttsége is tevékenyen közreműködött. Az évenkénti 2 szekcióülésen kívül vannak még speciális kérdéseket vizsgáló ülések. A gyakorlati útra való terelést és az eredményeknek a közvetlen bevezetését célozzák a közös kutatások, a létesítményeken végzett közös mérések, továbbá a kölcsönös konzultációk. Ez utóbbiak az országokban kifejlesztett mérőkészülékek és egyéb, főleg közös erőfeszítéssel kidolgozott berendezések alkalmazási tapasztalatának kölcsönös megismerésére irányulnak. A műszaki jellegű kérdések egyeztetése szekció szinten történik. Gazdaságpolitikát érintő kérdések, tendenciák, fejlesztési irányelvek jóváhagyása a Villamosenergia Állandó Bizottság szintjére tartozik. A jövőben a szekció tevékenységét a felettes szervének 57. ülésén elfogadott ,,A KGST VÁB állandó munkaszerveinek tevékenységi alapirányai” című (1980) és a 60 ülésen elfogadott „Intézkedések a műszaki tudományos együttműködés hatékonyságának növelésére az energetika terén" c. anyagok alapján az alábbiakra összpontosítja: — folytatja a munkát a vízerő-hasznosítás távlati fejlesztési tendenciáinak meghatározására; — biztosítja a kidolgozandó anyagok, jelentések, összeállítások stb. jó minőségét, az értekezletek, szakértői ülések pontos megszervezését; — bevezeti a 3. szekció gyakorlatába a műszaki-tudományos együttműködés olyan vitelét, amely a tudományos kutatások szakaszától a gyakorlati megvalósításig vezet; — kibővíti az együttműködést a közös mérésekre és közös kutatásokra, amelyeket az érdekelt országok szakértői brigádja, vagy kollekívái végeznének közvetlenül az épülő műveken vagy a már üzemelő vízerő-hasznosítási létesítményen ; — biztosítja a korszerű tapasztalatokkal és élen járó eredményekkel való megismerkedést a szimpóziumokon és szemináriumokon. A 3. szekció eredményeinek felsorolása nem teljes. Az 50. ülés előtt pár szót kellett azonban szólni ennek a szekciónak a működéséről, ha elsősorban nem is magyar vonatkozásban hozta a legtöbb eredményt. A KGST országokban folyó jelentős vízerő-hasznosítási munkákhoz nagy segítséget nyújtottak a keretében végzett munkák, amelyekhez mi magyarok is szolgáltattunk anyagokat, s lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk egyes összeállítások sikeréhez. A Duna komplex hasznosítási séma megalkotásában, a Duna mellékfolyói vízerő-hasznosítási sémája kidolgozásában, a Duna mellékfolyói vízmérlegének összeállításában a 60-as évek közepén jelentős szerepet játszott a mi szakértői küldöttségünk is. A szekció munkájában részt vevő küldöttségünk között sok vízerős-vízgazdálkodó neve említhető: id. Ziegler Károly, dr. Mosonyi Emil, dr. Kertai Ede, Békési János szekcióelnökök, Dobó István jelenlegi szekcióelnök, Teleki László, dr. Kovács György akadémikus, Szilágyi József, dr. Ivicsics Lajos, dr. Ivicsics Ferenc, dr. Ziegler Károly és sokan mások szakértők, Karkus Pál, Szvetnik Antal szekciótitkárok, s e sorok írója dr. Szeredi István jelenlegi szekciótitkár. A Bulgáriában 1984. szeptemberében megrendezésre kerülő 50. szekcióülés bizonyára megemlékezik azokról, akik sokat tettek az eddigi eredményekért, valamint azokról is, akik már sajnos nincsenek az élők sorában. Borza Dezsőné 3
