Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 5. szám
Alkotmány —államalapítás Augusztus húszadika kettős ünnepünk. Ezen a napon emlékezünk meg alkotmányunkról és a magyar állami lét megteremtéséről. Legjobbjainknak már évszázadok óta gondjuk volt egy írott alkotmány, amely az igaz magyarság és az emberség jegyében harcol a feudális önzés, a buta maradiság ellen. Történelmünk dicső napjaiban, 1848—49-ben került sor először egy valóban népérdeket védő alkotmánytervezet közzétételére. A tervezetet Táncsics Mihály fogalmazta meg, aki akkor a Munkások Újságát szerkesztette. Meggyőződéses forradalmárként, demokrataként írta le: „Minden ember egyenlő szabadsággal születik, egyiknek sincs több joga (jussa) mint a másiknak." Egy esztendővel később, Debrecenben, az országgyűlés szónokaként ezt hangoztatta: „Magyarországban is minden ember tökéletesen egyenlő jogokkal és szabadsággal él, bármi ajkú legyen is. A bárói, grófi, hercegi cím el van törölve, mert ahol címek léteznek, ott nem lehet egyenlőség!" De a címek nélküli egyenlőségig még hosszú út vezetett. A Tanácsköztársaság alkotmánya is csak átmenetileg tudta rögzíteni a legszegényebbek, a proletárság jogait és hatalmát. 1949. Ebben az esztendőben született meg a X. törvénycikk, vagyis a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Ez a törvénycikk mondta ki, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Amire oly sokáig várt ennek az országnak a népe, végre olyan alaptörvényt kapott, amely rögzítette az állampolgári jogokat és kötelességeket, s meghatározta az új társadalom alapvető intézményeit, az államszervezet felépítését. 1972-ben az országgyűlés által módosított alkotmány kimondta: „A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.” Immár ez az Alkotmány védi népünk hatalmát, s szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. Erre emlékezünk augusztus húszadikán. És arra a nagy műre, amely lehetővé tette, hogy ma itt dolgozzunk, éljünk, hogy magyarul beszéljünk a Kárpátmedencében. Mert ezt első királyunk, I. István biztosította a magyar állami lét megalapításával. Alkotmány és államalapítás elválaszthatatlan egymástól. magyar vízgazdálkodás TARTALOM A KGST vízerőhasznosítási szekció 50. ülése 1 A szakmunkaerő-struktúra előrejelzés metodikai alapjai 4 A vízügyi műszaki tervezés és a Balaton vízminőség-védelme 6 Utazás a nádi világban (II.) 10 Elnöki Értekezleten tárgyalták 12 Vízmester — nyugalomban 13 Tömlőgátas mederelzárási rendszer kifejlesztéséről 14 Duna menti vázlatok 16 Leningrád árvízvédelméről 19 Gondolatok a környezetvédelem etikai összfüggéseiről 20 A vízi molnárság 22 Rétöntözés Nádasdladányban 25 Könyvespolcra ajánljuk (Hidrológiai statisztika) 26 Újabb eredmények a hidrogeológiában 27 Vízügyi lapokban olvastuk 28 Cikkeink szerzői: Borza Dezsőné, Csevár Antal, Déri József, Faludi Gábor, Halász Miklós, Kosa Csaba, László Ferenc, Salamon Adorján, Szalai Csaba, Szokács László, Takács Tibor, Tarnóy András, Tok Béla, Várhidy Imre. Címképen: Budapesti szökőkút Hátsó boritón: Tardosa öntözőfürt Üzemelés irányítása URH-val Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: BUDAPEST l„ Fő u. 48—50. Budapest, Pf. 351. 1394. Telefon: 352-731. KIADJA A LAPKIADÓ VAU Index: LALAT, Budapest VII., Lenin körút 9—11. 1073. Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a Posta Központi Készült a Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. — 1900) közvetlenül, vagy posta- Leányvállalat nyomdájában, Budapest VII., utalványon, valamint átutalással a KHI 215—9Í1Ó2 pénzforgalmi Jelzőszámra. Előfizetési díj egy Kazinczy u. 3/b. — 84/1101 — F. v.: Fischer Tibor évre: 80,— Ft. Egyes szám ára: 10,— Ft. Külföldön terjeszti: Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (Budapest, Pf. 149. H—1389) és külföldi bizományosai. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. HU ISSN 0139—1372 25 873
