Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 4. szám
Épül a Vízlépcső, munkában a kubikosok csoportvezető, osztályvezető, az OVH- ban főosztályvezető, a VIZITERV-nél vezérigazgató . . . Hivatali és társadalmi személyi funkcióit itt — hely hiányában — fel sem sorolhatjuk. 1974-ben, amikor erről egy listát állított össze, nem kevesebb, mint harminc ilyen funkciót sorolt fel. — Akkor már kicsit én is sokalltam ... Voltam többek között a magyar—osztrák vízügyi bizottság meghatalmazott helyettese, az OVH vízügyi műszaki tanács titkára, a KGST VVÉ magyar tagozatának titkára, a Nemzetközi Völgyzárógát Egyesület Magyar Nemeti Bizottság elnöke. Azt hiszem azonban, hogy rövidebben is öszszefoglalhatom működésem lényegét. Tevékenységi területem így osztható fel: tudomány, tervezés, oktatás, államigazgatás. Szakterületeim: vízerőhasznosítás, vízlépcsők, vízgazdálkodás fejlesztés, vízkészletgazdálkodás. Jelentősebb tevékenységeim: az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítése, pontosabban e munka vezetése, illetve irányítása — a vízügyi szakoktatás megszervezése, irányítása, személyes részvétel az oktatásban. A nemzetközi együttműködés területén: EGB, KGST, határbizottságok, kétoldalú együttműködés, ICOLD. Szakirodalmi munkásságom végezetül. KERETTERVEK — Hogyan jutott minderre energia, idő? — Jutnia kellett. Azt tartom: aki a szakterületén eredményt akar elérni, annak legyen áttekintése a terület felett, ahol működik. Legyen általános áttekintése. Néhány dologban viszont ásson le mélyre, hozzon felszínre fontos eredményeket. Egyébiránt pedig: áttekintés nélkül mélyre ásni nem lehet. Ez nem megy! Az oktatás például szívügyem volt mindig. De lehettem volna, lehetnék-e valamire való oktató például a gyakorlat ismerete nélkül? Nem! A gyakorlat, a tudományos kutatás, az oktatás összefügg egymással. Természetesen a csomópontokat meg kell keresni és találni a tevékenységünkben . . . — Egyik ilyen csomópont az ön pályáján az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítésének vezetése, irányítása. — Tulajdonképpen két keretterv készült. 1954-ben az első kerettervet a Tudományos Akadémia kezdeményezésére készítette el a vízügy. Ügy tudom ez volt az első keretterv az egész országban, s példaként szolgált a többi szakterület számára is. Ezt a Kerettervet — a Vízügyön belül — később első vázlatként tartották számon. De mindenképpen ez a terv volt az alapja az 1965-ben törvénybe iktatott Országos Vízgazdálkodási Kerettervnek. Az első Keretterv összeállítási munkálataiban, Kotorják a Tisza medrét irányításom mellett mintegy százötven kutató és tervező működött. Ezért a munkáért az Akadémia elismerésben részesített. — És a második Keretterv? — A kormány 1961-ben rendelte el az Országos Vízgazdálkodási Keretterv elkészítését. Az OVF Műszaki Tervezési és Tudományos Kutatási Főosztályának illetve a Vízgazdálkodási Főosztályának vezetőjeként irányító szerepem volt a Keretterv elkészítésében. Ezért a munkáért a Kormány 1964-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetett ki. A magyar vízgazdálkodás fejlődése szempontjából úttörő jelentőségűnek tartom e Keretterv megalkotását. Ez a terv lett az alapja az átfogó, szervezett vízügyi tevékenységnek. — Igaz az, hogy — tréfásan — „vízügyi diplomatának" nevezték? — Tréfásan ... De tény, hogy nagyon sokat utaztam hivatalos ügyben. Legalább harmincötször voltam Moszkvában. Elsősorban KGST keretében, de többször Gabcsikovó—Nagymaros téma-A Vízlépcső madártávlatból 17
