Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 2. szám

Akikkel Nigériában együtt dolgozott Gábri Mihály — Már 1975-ben szóba került, hogy Kano állam vízügyi szervének mérnöki munkáihoz tanácsadó mérnöki segítsé­get nyújt a VIZITERV. A szerződést meg is kötötték, de a többszöri módosítás miatt csak 1978-ban lépett életbe. Ek­kor kerültem ki másodmagammal a WRECA-hoz, ehhez a sajátos céghez. Mint állami vállalat a WRECA gondos­kodik az egymillió lakossal rendelkező Kano főváros vízellátásáról, a korszerű városi vizmű fejlesztéséről, az állam vá­rosainak és falvainak vízellátásáról Eze­ket a feladatokat a cég állami támoga­tással végzi. A korszerű folyami, földgá­­tos tározók tervezése, kivitelezése rész­ben magánvállalkozásban történik. vízjogi rendezés —• ön a WRECA-nál volt úgynevezett ,,Prestation" tanácsadó mérnök. Milyen feladatot bíztak Gábri Mihályra? — Azzal kezdeném, hogy egy évig vezettem a WRECA tölajmechnikai osz­tályát és laboratóriumát. Négy hónapig ugyanezt a tisztet töltöttem be a geo­déziai osztálynál. Érdekesebb munkáim? Dutse városban egy 1000 m3-es acél szerkezetű víztorony egyik lába besül­lyedt, a torony kissé megdőlt. A lábak köré tervezett vasbeton lepénnyel a to­vábbi süllyedést megakadályoztuk. A világbank részére öt változatot készítet­tem a főváros vízvezeték-hálózatának ta­nulmánytervéhez Részt vettem a Kano-i diákvároshoz tartozó duzzasztógát álta­lános tervének kidolgozásában. Egy 600 hektáros pafadicsomöntöző mintatelep terve. A Kano-i vizmű kifejlesztése során az új szivattyútelep a Kano folyó bal partjára került. A Világbank kívánsá­gára megvizsgáltam, hogy a folyó jobb partján levő öntözőrendszerben felhasz­nált vegyi anyagok — a végső kifejlesz­tés idején —■ hogyan, s mikor szennyezik a folyó változó vízhozamait. Vagyis mi­lyen lesz az ivóvíz minősége. Legfonto­sabb állandó munkáim: 1. A WRECA által tervezett Gubi-gát kiviteli munkái­nak ellenőrzése, a tervek egy részének elkészítése. 2. Ontözőmérnök szak­értői feladat a Mezőgazdasági Mi­nisztérium nagy öntözőrendszereket fe­lülvizsgáló bizottságában. 3. Műszaki koordinálás egy holland világcég és a WRECA között a Challawa-Gorge gát tervezésénél, építésénél. 4. A vízjogi ren­dezést Nigériában még nem ismerik. A WRECA építette tározókat általában senki sem veszi át üzemelésre. A cég kérésére elkészítettem az említett táro­zók vízmérlegét. Ezek tanulmónybeli összegezése Kano állam vízmérlegének előzetes kiértékelése címmel, azt hiszem úttörő munkának számít. A tanulmány birtokában már van reális műszaki alap­ja a vízjogi engedélyezési eljárásoknak. Ezek az eljárások a rendkívül költséges beruházásokat igénylő ivó-ipari vízellátó művek, továbbá az öntözőrendszerek tervszerű, gazdaságos kiépítését biztosít­ják Kanoban. Négyesztendős nigériai szolgálatomat tisztességgel sikerült el­látnom. Ezt bizonyítják a nigériai part­nerektől — a WRECA vezérigazgatójá­tól, a mezőgazdasági minisztériumtól, Bauchi álJam vízügyi főigazgatóságától és a WRECA legnagyobb munkáját el­lenőrző holland „„Maskoning" konzul­táns cégtől — kapott, munkámat meg­becsülő búcsúlevelek. A FOLD ÉBRESZTÉSE — Mit jelentett Nigéria a magánem­bernek? — Negyvennyolc gyönyörű hónapot. Szellemi, egészségi szempontból hasznos négy évet. Szép kertes házban laktunk a feleségemmel, gyakran kirándultunk, táncoltunk, vendégeket fogadtunk, má­sok vendégszeretét élveztük. De megsze­rettem a nigériai embereket, a népmű­vészetét, az építészeti szépségekben bő­velkedő fővárost, s a napon szárított agyaggombócokból épített kunyhók fürt­jeit az afrikai síkságon. Sokféle nigériai embert ismertem meg, s nem felejtem el őket. Sem a szárnyaló fehér ruhájú tör­zsi sapkát viselő városit, sem a csú­csos szalmakaíapjában csordát hajtó falusit. A nigériai ember előtt — meg­győződésem szerint nagy jövő áll. Ha magam elé idézem a Kano-i Sabon- Garit, a világ tán legnagyobb rendezett zsibvásárát a százezres tömeggel, a cso­dálatos árukészlettel, akkor tudom, hogy ennek az afrikai országnak a fiai már tudják, mi a kereskedelem. De még nem tudnak beruházni, fejleszteni, tervezni, építeni, még nem igazodnak el a mo­dern közgazdaságban. A nagy művek, a maradandó alkotások tervezéséhez, konstrukciójához még szakértőkre van szükségük. És igénylik is őket. Segítsünk továbbra is nekik. Segítsünk, hogy fej­lődjenek. Éljenek békében, jómódban, s ebből nekünk is meg legyen a tisztes­séges hasznunk. Hadd említsek egy szép nigériai mondást: „Kasa tana mutaxa, amma fara ta tasni ta fi da arufani." Vagyis: ,,A föild haldoklik, de fel fogjuk ébreszteni, hogy hasznosabb legyen.” — És a külföldi kiküldetések tapaszta­latai? — A vízügyi vonal aktívabb lehetne a szellemi export terén. Mást ne mond­jak: az öntözés, az ivóvízelállátás mel­lett jó lehetőség kínálkozna a betörés­re a folyószabályozással is. TORNA ÉS HEGEDŰ — Végül a nyugdíjról. Hogyan tel­nek Gábri Mihály napjai? Akin egy­általán nem látszik, hogy a hetedik iksz-hez közeledik. — Ahogy megszoktam, naponta tor­nászom. A testedzést soha nem hagy­tam el. A szellemi munkához jó fizikai kondíció kell. Alaptörvény . . . Egyébként is elfoglalom magamat. A VIZDOK-nak fordítok angolból, és a VIZITERV-től sem szakadtam el. öntözési szaktanácsadó­ként igyekszem segíteni az angol nyelv­területre vonatkozó tervezéseknél. Aztán a múltunkat is Mllik összegezni: tengernyi fénykép, feljegyzés van a fiókokban: számba veszem a vízügynél töltött 46 évet. Leltározok. És továbbra is úgy sze­retem az életet, mint eddig. Zene, tánc nélkül sohasem tudtam élni. Felsőfokú zeneiskolai bizonyítványom van hegedű­vel, zongoráztam, orgonán is játszot­tam. A zene most is hozzátartozik a mindennapjaimhoz. De két unokám is van, végre nagyapa is lehetek. — A családban folytatódik-e a vízügyi vonal? — Nem is lehetne másképp. A fele­ségem is régi vízügyes. Szudánban, Ni­gériában rengeteg terhet levett a vál­­lamról. A hosszú külföldi kiküldetésben nagyon sokat számít, hogy olyan társ áll az ember mellett, aki a legnehezebb pillanatokban is segít túljutni a nehéz­ségeken. Ehhez hozzátartozik az is, hogy vendégszerető hangulatot teremt. Erről tanúskodhatnak azok a magyar szakér­tők, akik néhány kedves napot vagy órát töltöttek nigériai házunkban. Két lányom közül a kisebbik a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemet végezte. A VlZITERV- nél dolgozik. Kosa Csaba 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom