Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 2. szám
agyagot fokozatosan morzsalékossá és ezzel áteresztővé tette. A tározott szennyvíz így utat talált a karsztba és fokozatosan elszennyezte azt. E karsztból kapták az üzemek és a lakótelep ivóvizüket. Amikor felfigyeltek a súlyos savas szennyezésre, ki kellett iktatni a karsztvizet a vízellátásból és másik rezervoárt kellett keresni. A fővárosi gyógyvizek a karsztból származnak. Nem titok, hogy a budapesti gyógyvizek egy-egy pontján is találtak már veszélyes szennyezést a budai karsztba beszivárgó szennyanyag következtében. Karsztvizeink az úgynevezett energiatengelyhez kötöttek. Barna- és feketekőszén bányászatunk, ércbányászatunk döntő többsége karsztvizes területeken található. Ezeken az országrészeken van nagyüzemeink jelentős része. Itt él tehát a legnagyobb tömegben a nagyipari munkásság. Életkörülményeik növelésének egyik alapvető tényezője a korszerű, egészséges vízzel való éllátás. Ennek alapja ezeken a területeken a karsztvíz. A bányászati szennyezések — feltéve, hogy a jelenlegi művelési módszerek és rendszerek maradnak — megfelelő intézkedésekkel a tapasztalat szerint olyan szinten tarthatók, amely mellett eredményesen lehet tisztítani a felhasználás számára. Azok a karsztra települt üzemek azonban, amelyek zömében a szén, érc és nem ércek felhasználásával termelnek, nem megfelelő gondosság és előrelátás esetén a karsztvizet olyan nem bomló és toxikus szennyezéssel terhelhetik, ami a karsztvíz felhasználását lehetetlenné teszik. Ezzel olyan értékes és pótolhatatlan vízbázisunktól fosztják meg a népgazdaságot, ami éppen a nagyüzemi munkásság százezreinek vízellátási bázisa. A szennyezésnek ma legkevésbé kitett felszín alatti vízfajta a rétegvíz. Kétségtelen, hogy néhány terület kivételével ezeket a vizeket nagyüzemeink még nem szennyezik. A felülről bejutó szennyezéseket a talajvíztartó réteg kiszűri és a talajvíz elfertőződése árán a mélyebb rétegeket még megvédi. Ez azonban csak késleltető folyamat, mert a szűrőképesség csökkenésével egyre mélyebbre jut a szennyezés. Különösen veszélyes ez az olyan földtani felépítésű területeken, amelyeken a felszíntől nagy mélységig jó áteresztő rétegek vannak, mint itt a Sajó hordalékkúpján, a Kisalföldön, vagy Szeged környékén. Veszélyes továbbá a hegyek peremein, ahol olyan rétegek vannak a felszín közelében, amelyek a medence belsejében már mélyen vannak. Egyes vizsgálatok azt mutatják, hogy a felszíni regionális szennyeződés akár hetven méterig is lejuthatott már egyes területeken. A rétegvízszennyezés veszélye lényegesen nagyobb és közvetlenebb az üzemi szennyanyag mélyben való eltemetésénél. Ennek két szokásos módja van, a mélyfúrásokban és a felhagyott bányaüregekben történő elhelyezés. A mélyfúrásokban történő elhelyezésnél a megfelelő védőburokban letett anyag veszélytelen. De mert a védőburok viselkedését hosszú távra nem ismerhetjük, ilyen esetben is olyan földtani környezetet kell kiválasztani, amelynél a védőburok esetleges meghibásodása sem okoz vízfertőzést. Sokkal veszélyesebb az, ha az üzem szennyvizét mélyfúrásos kútban nyeleti el. Ez ugyan illegális dolog, de több olyan eset fordult elő, amikor korróziót okozó, vagy mérgező vizet nyeletett el az üzem területén levő kútban, mert tönkre tette volna a csatornahálózatát, esetleg a tisztítóberendezését. Ezek a mesterkedések különlegesen veszélyesek, mert akár évtizedekig „űzhetik" észrevétlenül, s amikor a hosszú idő után észreveszik már hatalmas víztömegek fertőződtek meg visszafordíthatatlanul. Fordult már elő olyan is, hogy az üzem felhagyott mélyművelésű bányaüregekben helyezte el az üzemi szennyvizet, s csak akkor derült ki, amikor ezt legalizálni akarta. Az üzemek közvetlen rétegvízszenynyezése mellett ma országosan jelentős a felhagyott mélyfúrású kutak rétegvízszennyező hatása. Korábban, a vezetékes vízellátás előtt mindenki saját kút építésére törekedett. Az Alföldön ahol lehetett, szinte minden házban volt egy mélyfúrású kút. Amikor fokozatosan kiépültek az országban a vízművek, ezekkel a kutakkal tovább már senki nem foglalkozott. A kútfejet megszüntették, de a gyakran több száz méter mély cső bent maradt és mint egy otthagyott injekciós tű fertőzi a felülről kapott szennyezéssel a mély rétegeket. Ahogy a korrózió évtizedek alatt megeszi a csövet, úgy válik egyre veszélyesebbé a visszamaradt kút. A vezetékes vízellátás kialakítása előtt Hódmezővásárhelyen például 976 mélyfúrású kút volt. Most néhány új kút látja el a várost. A felhagyott kutak közül ma már alig néhányról tudunk valamit. A bányászat a szokásos módszerek és rendszerek méllett a felszín alatti vizet csak mérsékelten szennyezi és a felszín alatti vízre nem jelent különösebb szennyezési, fertőzési veszélyt. Fel kell azonban figyelni minden új technológiára és meg kell gondolni annak környezetvédelmi vonatkozásait is. Nehogy a termelés során derüljön ki mellékhatása a felszín alatti vizek veszélyeztetésében jelentkezve. A jelentősen iparosodott országokban számos helyen adódott vízjárvány az elszennyezett felszín alatti vizektől. Ná-Az OVH Nemzetközi Főosztályára február 9-én látogatott Kea Kannara, a Kambodzsai Népi Köztársaság budapesti követségének első titkára, sajtóattasé. Kea Kannara ismertette azokat a gondokat, amelyekkel a vízgazdálkodás, a vízellátás és a szennyvízelvezetés terén küzd az ország, elsősorban a főváros Phom-Phen. A Pol-Pot rezsim még többet ártott, mint a gyarmatosítók, mert megszüntette a régi vízellátási és csatornázási rendszerek üzemeltetését ezeknek mindössze csak egytizedét hagyta működésben a kormányzati szervek kiszolgálására. Veszteségüket fokozza, hogy a japánok által kiépített vízellátási rendszernek még a terveit is eltüntették, így a helyreállítási munkálatokat csak nagyon nehezen kezdhetik el. lünk már súlyos vízjárványok voltak építési, üzemeltetési és törvénybe ütköző cselekedetek miatt. Úgy mondhatnánk, hogy a hazai vízjárványok még mindig túl sokszor jelentkeznek. Ez azonban eddig nem a félszín alatti vizek elszenynyezésének voltak következményei, mert a felszín alatti vízből emberi fogyasztásra felhasznált víz egészségügyi ellenőrzése hazánkban jól meg van szervezve és idejében észrevszik a veszélyt. Nagyobb gazdasági és környezeti romlást okoz az, hogy a felszín alatti vizeket sokszor könnyelműen, néha tudatosan szennyezik. Ez a szennyezés nemcsak a ma embere, hanem az eljövendő generációk számára is olyan, egyre fokozódó környezetszennyezést jelent, amit ma még elkerülhetnénk, ha szakértelemmé! és lelkiismeretesen cselekszünk. A felszíni vízbe jutó szennyezések azonnal kimutathatók, nyomon követhetők és ha a szennyanyag beadását megszüntetjük, rövid idő múlva a felszíni víz szennyezésmentessé tehető. A felszín alatti víznél a bejutó szennyezés a legtöb eseteben azonnal nem jelentkezik, hanem csak évek, évtizedek múlva. Eddigre a víztartó réteget is olyan mértékig szennyezte, hogy ha a szennyanyag további bejutását meg is gátoljuk az elszennyezett felszín alatti vízréteg szennyezett marad. A tisztulási folyamat, ha van is, igen lassú. Tudomásul kélll vennünk, hogy a korábbi, kis területekre kialakított védőterületek egyáltalán nem képesek megoldani a problémát. Csak országosan átgondolt, sok száz négyzetkilométerre kiterjedő védőterületek kialakítása és szigorú ellenőrzése hozhat eredményt. Ezért a legrövidebb időn belül a már helyenként megkezdett, tudományosan alátámasztott vizsgálatokat országosan ki kell terjeszteni. A felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme terén legalább két évtizeddel le vagyunk maradva a legalapvetőbb feladatok megoldásában is. Ha azonnal nem indul meg a hatékony védelem kialakítása, felszín alatti vízkészletünk nagy része visszafordíthatatlanul áldozatul esik a szennyezésnek. dr. Juhász József Nagy nehézséget okoznak az eltömődések és az, hogy a csővezetékek korrodálódtak. A szükséges vízelemzések elvégzésére nincsenek laboratóriumi berendezéseik. Kea Kannara elmondta, hogy a magyarországi tapasztalatokat is szeretné megismerni, elsősorban a vízellátás, a vízelvezetés, a szennyvíztisztítás és a számítógépek vízgazdálkodásban való alkalmazásáról kívánt képet kapni. Dr. Máté Béla osztályvezető tájékoztatást adott a magyar vízgazdálkodás kiemelt feladatairól, a vízellátás és csatornázás fejlesztéséről. A beszélgetés során a kambodzsai vendég több kérdést tett fel, s a tájékoztatást és a válaszokat is nagy megelégedéssel fogadta, és köszönetét fejezte ki. Borza Dezsőné KAMBODZSAI VENDÉQ AZ OVH-BAN 5
