Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 6. szám

fl Kiskörei Vízlépcső jelentősége a Közép-Tisza-Vidék vízgazdálkodásában

A Kiskörei Vízlépcső duzzasztóművének 5 táblája felhúzott állapotban közel 100 millió m3 vizet tart a tározóban

AKözéptisztavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Magyar Hidrológiai Társaság Szolnoki Területi Szervezete, a Kiskörei Vízlépcső átadásának 10 éves jubileuma alkalmával, 1983. május 17—-18-án bemutatóval egybekötött ankétot rendezett Kiskörén, melynek keretében 9 előadás foglalkozott a 10 éves üzemelés eddigi tapasztalataival. A helyszíni bemutató keretében az érdeklődők megismerték a műszaki létesítményeket és a tényleges üzemeltetést. Az alábbiakban ismertetem megnyitó előadásom néhány részletét.

1973-ban, az első tiszai vízlépcső üzembehelyezése után közéi 20 évvel került átadásra a II. Tiszai Vízlépcső. Terv szerint a magyar Tisza szakaszon további három fog épülni. A Tisza csatornázásával évszázadok álma válik valósággá. A Kiskörei Vízlépcső az egész Tisza-völgy szempontjából nagy jelentőségű és különösen fontos a közel egymillió hektár kiterjedésű Közép-Tiszavidék vízgazdálkodása számára.

1968-ban a Jászkunság májusi számában erről a témáról így írtam: A Kiskörei Vízlépcső és a hozzátartozó öntözőrendszerek komplex vízgazdálkodásilétesítmény, elsődleges célja a Tisza völgyében egyre növekvő és a mezőgazdaság termelőerőinek további fejlődését korlátozó vízhiány csökkentése, az ipar fejlesztéséhez, valamint a lakosság ivóvízellátásához szükséges vízmennyiség biztosítása. A Kiskörei Vízlépcső megépítése lehetővé teszi:

a) az 1966 évi kiépítettség szerint számított mértékadó július—augusztus havi csúcsideji vízmérlegben jelenleg hiányzó 30 m3/sec. vízmennyiség pótlását, b) 900 000 ha hatóterületen mintegy 300 000 ha öntözését és 12 000 ha halastó vízellátását,

c) 6000 ha víztározó félintenzív és 12 000 ha víztározó extenzív halászati hasznosítását,

d) évi 120 millió ikWóra villamosenergia termelését,

e) az érintett 120 km Tisza szakaszon (Kisköre és Tiszalök között) a biztonságos hajózáshoz szükséges víziút és a folyószabályozás megvalósítását,

f) az árvízvédelem biztonságának fokozását a jelenlegi kiépítettséghez viszonyítva a böge mentén,

g) a belvízvédelmi kiépítettség fokozását a csatorna sűrűség és a fajlagos kiépítettségre vonatkozóan az öntözőtelepek megvalósításával párhuzamosan, több mint 900 00 ha területen,

h) biztosítja a vízellátás javításán keresztül a térség ivóvízellátási és vízigényes ipartelepítési lehetőségeit,

i) és végül: a 120 négyzetkilométer területű (a Balaton egyötödét kitevő) mesterséges tó létrehozásával a Tiszatáj üdülési, egészségügyi, idegenforgalmi és vízisport lehetőségeinek kihasználását.

A fenti célkitűzések rögzítése óta 15 év telt el. Mi, akik részt vettünk a tervezésben, kivitelezésben, majd üzemelésben, büszkén tekintünk vissza az elmúlt másfél évtizedre, és örömmel veszünk részt ezen a rendezvényen, melynek célja a Kiskörei Vízlépcső átadásának 10 éves jubileuma alkalmával:

— összegezni az elmúlt 10 év üzemelési tapasztalatait,

— áttekinteni azokat az új problémákat, melyeket 15 évvel ezelőtt még nem kellően érzékeltünk, illetve a vízlépcső és öntözőrendszer teljes kiépítésének elhúzódásából adódnak, továbbá

— rögzíteni szeretnénk a kiépítés további tennivalóit, az eddigi tapasztalatok felhasználásával.

Az eredeti elképzelések és tervek szerint a bevezetőben idézett célok 1990— 2000 közötti megvalósítása volt várható négy ütemben.

Az I. ütem 87,50-es duzzasztást, 24 millió m3 tározást, a II. ütem 89,C0-es duzzasztást és 96 millió m3 tározást irányzott elő. A III. kiépítésű ütem 90,50-es duzzasztásnál 300 millió m3 tározást tesz lehetővé. A Csongrádi Vízlépcső megépülte után előáll az úgynevezett IV. ütemű duzzasztás 91,50 Af-i vízszinttel és ehhez 400 millió m3 tározott vízmennyiség tartozik.

Az I. ütemű duzzasztás 1973-ban, a íl. ütemű 1980-ban megvalósult. A III. ütem kiépítésére várhatóan 1990. után kerül sor. Időközben módosultak, lényegesen csökkentek az egyes célokat szolgáló előirányzatok. A jelenlegi gazdasági körülmények figyelembevételével az ütemcsökkenés várhatóan legalább egy évtizeddel későbbre teszi a Kiskörei Vízlépcső célkitűzéseinek megvalósítását. A főművi kiépítés csak olyan ütemben történik meg, amely összhangban áll a hasznosítás mértékével. Ez azt jelenti, a III. ütemű duzzasztásra akkor lesz szükség, ha a jelenlegi 96 millió m3 tározó térben levő vízmennyiség hasznosítása megtörténik.

A felsorolt célkitűzések megvalósulásának helyzetét néhány mondatban összegezem:

a) az 1966-ban hiányzó 30 m3/sec. vízmennyiség dupláját biztosítja a jelenlegi kiépítettség.

b) A hatóterületen az időarányos kiépítettség a tervezett 50%-át éri el. A meglevő kapacitás kihasználtsága 60°/o-os, némileg jobb az országos átlagnál. A Tiszalöki rendszerből kapott vízmennyiség felszabadult. A Körösök völgyébe jelentős vízmennyiséget juttatunk. Javult a Kisköre alatti Tisza szakasz vízkészlete a kritikus periódusokban.

A szakszerűen végrehajtott öntözés ma is rentábilis, különösen azzá válik, ha sikerül az öntözés hatékonyságát gátló ismert hiányosságokat kiküszöbölni. Az öntözési költségek felülvizsgálatára, a termelési rendszereken belül az öntözött technológiák kidolgozására van szükség. Tovább kell erősíteni azokat az eredményeket, amelyeket az öntözés területi csökkenése ellenére elértünk. Ezek: az öntözés területi koncentrálódása és jobb földekre kerülése. Javult az öntözőtelepek vetésszerkezete. Kezdenek kialakulni a költségtakarékos öntöző beruházások és öntözési technológiák. Költségkímélő üzemelési módok honosodtak meg. Kedvező előrelépés történt a rét-legelő öntözésben. Sikerrel járt a rizstermesztés korszerűsítéso.