Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 6. szám
Az abádszalóki öböl mintegy 20 km2-es vízfelülete a vízisportok számára biztosít számos lehetőséget Korszerű öntözőberendezések biztosítják az öntözőtelepek zavartalan hasznosítását Javult az öntözés gépesítése és kezd kialakulni az öntözés háttér-ipara. Széles körben elterjed az idény előtti és utáni öntözés, ami az öntözési idény megnyújtását jelenti. A mostani száraz évek felhívják a figyelmet arra, hogy az öntözést ahol arra mód van, tervszerűen be kell építeni az agrotechnikai eszközök egyre szélesedő Skálájába, és élni kell az öntözés lehetőségével, mert a kihasználatlan kapacitás a legnagyobb ráfizetés. c) Jelenleg csak a tározó extenziv halászati hasznosításáról beszélhetünk. Az eddig is üzemelt halastavakat a Jászsági és Nagykunsági főcsatorna ellátja vízzel. Kedvező a haltermelés felfutásának lehetősége, és az elmúlt 3—4 évi üteme. d) a duzzasztási szinthez tartozó villamosenergia-termelés megvalósul. Az átlagos évi energia-termelés 65 és 85 millió kWóra között változik. Az itt termelt energia átlagos 20 ezer tonna/ év olaj megtakarítást tesz lehetővé, ami évi 4 millió dollárt jelent. Az itt előállított energia önköltsége a hőerőművekben előállított energia önköltségének alig egyharmada. A napi csúcsrajáratás tovább növeli, két-háromszorosára emeli az itt előállított áram értékét. A levonuló árhullámok az energia-termelést befolyásolják. Az elmúlt 10 év alatt 31 árhullám vonult le Kiskörén. A legtöbb 1978-ban, szám szerint 8 árhullám miatt volt duzzasztási szünet. Az évi erőművi vízfelhasználás 3,9 milliárd és 6,9 milliárd m3 között változott. A napi csúcsrajáratás hatása Tiszaroffig igen erősen érződik, Tiszaroff és Szajol között lecsillapodik. A legnagyobb vízszintkülönbség 1982-ben volt, 895 cm. A havi átlag maximum 750 cm-es duzzasztás, míg az évi átlagos duzzasztás 427 cm volt. e) Az előirányzott 120 ikm-es hajózáshoz szükséges víziút a jelenlegi duzzasztás mellett is megvalósult. A tiszai hajózással kapcsolatos szemlélet változás hatása már érezhető a víziúti forgalom növekedésében. 10 év alatt a szállított áru mennyisége a duplájára emelkedett és másfélszeresére nőtt az átlagos szállítási távolság. A MAHART, a FOKA és a VIZIG-ek közel egyenlő arányban részesednek a hajózásból. A Tiszán Szegeden, Szolnokon és Komoróban fog kikötő épülni. A szegedi kikötő építését megkezdték. f) A duzzasztási szint növekedésével párhuzamosan az eddigi árvédelmi töltések átépülnek tározó töltéssé. A Tisza e szakaszán található árvédelmi töltések kiépítettsége nem éri el a kívánatos szintet. A tározó töltések kialakításával eléri az előírt magassági és szélességi méreteket, valamint a kívánatos tömörséget is. Ezzel fokozatosan megvalósul az árvédelmi biztonság növelése a böge mentén. A töltések kiépítése a duzzasztási szinttel összhangban történik. A kiépített töltések fajlagos védelmi költsége az 1979—80—81-es nagy árvizek alatt szerzett tapasztalatok alapján felére csökkent. g) A belvízi kiépítettség alig marad el a tervezettől. A melioráció nagymérvű kiterjesztése kedvezően hat a Kiskörei Vízlépcső térségének belvízi kiépítettségére. A 90-es évek elejére várhatóan meghaladja az eredeti tervezett kiépítettséget. A meliorációs program állami támogatást élvez. Évi mintegy 200 millió Ft ráfordítással épül az üzemi melioráció. A fő és üzemiközi művek kapacitása eddig 30 %-kal emelkedett. h) A térség ivóvízellátási és vízigényes ipartelepítési lehetőségei hosszútávon vízkészlet oldalról biztosítottak. i) A tározó és környékének üdülési, idegenforgalmi és vízisport lehetőségei dinamikusan fejlődnek. Nyaranta hétvégeken több mint 20 000-en fordulnak meg a tározó partján. Még egy-két meleg május és valóban horgászparadicsommá válik a tározó az igen kedvező természetes halszaporulat következtében. A KIB és az érdekelt tanácsok különösen a megnövekeáett szabadidő kultúrált eltöltése érdekében sokat tettek az igények és lehetőségek összhangja megteremtéséért. A vállalati üdülő építés szüneteltetése hátráltatja az üdülőtelepek fejlesztését. Abádszalók és Tiszafüred térségében szépen halad a kiépítés, Kisköre és Poroszló térségében megkezdődött a feltételek megteremtése. Az infrastruktúra kiépítése megteremti az üdülés, idegenforgalom és a vízisportok kiszélesítését a tározó környékén. Egyértelmű cél a létesítmény sokirányú kapacitásának jobb kihasználása, a további fejlesztési célok összehangolása annak érdekében, hogy e hatalmas vízgazdálkodási létesítmény minél jobban szolgálja a közel egymillió ha terület társadalmi-gazdasági fejlődését és mihamarább térüljön meg a népgazdaság számára. Az eredeti célok között nem szerepelt Leninváros vízigényes iparának vízellátása. A Kiskörei Vízlépcső nélkül kétmilliárdos beruházással lehetne a több mint 50 m3/sec-os vízmennyiséget biztonságosan garantálni. Ez az érték egyenlő a Tisza legkisebb vízhozamával. Potenciálisan a Kiskörei Vízlépcső tette lehetővé a vízellátás biztonságos megoldását Leninvárosban. Ezzel tulajdonképpen a vízlépcső költségének fele amortizálódott. Ezenkívül más példák is felsorolhatok mint a menetközbeni lehetőségek kihasználása. Néhány új probléma is felmerült. Nem vállalkozhatunk a végleges válaszadásra, hiszen széles körű megfigyelésre, adatgyűjtésre és feldolgozásra, kutatásra és tervezésre van szükség ezek tisztázásához és megoldásukhoz. A legszélesebb körű érdeklődésre számottartó téma az érintett térség talajvízhelyzetének várható alakulása. A 80-as évekig a tározó mentén emelkedett a talajvíz, de emelkedett az Alföld más részein is. Jelenleg semmi panasz nincs a tározó környékén, pedig időközben egy méterrel megemeltük a duzzasztási szintet. Kutatási cél a talajvíz változás alakulásának feltárása, a talajvízszint szabályozás megoldása. Nagy figyelmet érdemel a tározó vízminőség-védelme. Szigetek és öblítőcsatornák kialakításával több szempontból megnyugtató helyzetet lehet kialakítani. A tározó halászati hasznosítása nagyobb figyelmet érdemel. Az eredeti célkitűzés is figyelembeveszi az üdülési, horgászati, idegenforgalmi és vízisport lehetőséget. A jelenleg érzékelhető társadalmi igény lényegesen meghaladja az eredeti elképzeléseket. A belvízi építést a térségben megindult meliorációhoz szükséges koordinálni és koncentrálni. A vízlépcső és a hullámtéri duzzasztón a nagy árvizek alkalmával átfolyó vízmennyiség jelentősen eltér a tervezettől. Az alvíz vártnál magasabb szintje a vízszállítást jelentősen mérsékli. A lefolyási viszonyok vizsgálatát az alvíz jelentékeny szakaszaira is ki kell terjeszteni. A fő és fürtcsatornák megépülte után kívánatos az árvízi lokalizációs tervek fokozatos felülvizsgálata és az újonnan épülő csatorna töltések lokalizációs lehetőségének 2
