Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 6. szám

Az abádszalóki öböl mintegy 20 km2-es vízfelülete a vízisportok számára biztosít számos lehetőséget Korszerű öntözőberendezések biztosítják az öntözőtelepek zavartalan hasznosítását Javult az öntözés gépesítése és kezd kialakulni az öntözés háttér-ipara. Széles körben elterjed az idény előtti és utáni öntözés, ami az öntözési idény megnyúj­tását jelenti. A mostani száraz évek felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az öntözést ahol ar­ra mód van, tervszerűen be kell építeni az agrotechnikai eszközök egyre széle­sedő Skálájába, és élni kell az öntözés lehetőségével, mert a kihasználatlan kapacitás a legnagyobb ráfizetés. c) Jelenleg csak a tározó extenziv halászati hasznosításáról beszélhetünk. Az eddig is üzemelt halastavakat a Jászsági és Nagykunsági főcsatorna el­látja vízzel. Kedvező a haltermelés fel­futásának lehetősége, és az elmúlt 3—4 évi üteme. d) a duzzasztási szinthez tartozó vil­­lamosenergia-termelés megvalósul. Az átlagos évi energia-termelés 65 és 85 millió kWóra között változik. Az itt ter­melt energia átlagos 20 ezer tonna/ év olaj megtakarítást tesz lehetővé, ami évi 4 millió dollárt jelent. Az itt előál­lított energia önköltsége a hőerőművek­ben előállított energia önköltségének alig egyharmada. A napi csúcsrajáratás tovább növeli, két-háromszorosára emeli az itt előállított áram értékét. A levo­nuló árhullámok az energia-termelést befolyásolják. Az elmúlt 10 év alatt 31 árhullám vonult le Kiskörén. A legtöbb 1978-ban, szám szerint 8 árhullám miatt volt duzzasztási szünet. Az évi erőművi vízfelhasználás 3,9 milliárd és 6,9 mil­liárd m3 között változott. A napi csúcs­rajáratás hatása Tiszaroffig igen erősen érződik, Tiszaroff és Szajol között lecsil­lapodik. A legnagyobb vízszintkülönb­ség 1982-ben volt, 895 cm. A havi átlag maximum 750 cm-es duzzasztás, míg az évi átlagos duzzasztás 427 cm volt. e) Az előirányzott 120 ikm-es hajózás­hoz szükséges víziút a jelenlegi duz­zasztás mellett is megvalósult. A tiszai hajózással kapcsolatos szemlélet válto­zás hatása már érezhető a víziúti for­galom növekedésében. 10 év alatt a szállított áru mennyisége a duplájára emelkedett és másfélszeresére nőtt az átlagos szállítási távolság. A MAHART, a FOKA és a VIZIG-ek közel egyenlő arányban részesednek a hajózásból. A Tiszán Szegeden, Szolnokon és Komoró­ban fog kikötő épülni. A szegedi kikötő építését megkezdték. f) A duzzasztási szint növekedésével párhuzamosan az eddigi árvédelmi töl­tések átépülnek tározó töltéssé. A Tisza e szakaszán található árvédelmi töltések kiépítettsége nem éri el a kívánatos szintet. A tározó töltések kialakításával eléri az előírt magassági és szélességi méreteket, valamint a kívánatos tömör­séget is. Ezzel fokozatosan megvalósul az árvédelmi biztonság növelése a böge mentén. A töltések kiépítése a duzzasz­tási szinttel összhangban történik. A kiépített töltések fajlagos védelmi költ­sége az 1979—80—81-es nagy árvizek alatt szerzett tapasztalatok alapján fe­lére csökkent. g) A belvízi kiépítettség alig marad el a tervezettől. A melioráció nagymérvű kiterjesztése kedvezően hat a Kiskörei Vízlépcső térségének belvízi kiépített­ségére. A 90-es évek elejére várhatóan meghaladja az eredeti tervezett kiépí­tettséget. A meliorációs program állami támogatást élvez. Évi mintegy 200 mil­lió Ft ráfordítással épül az üzemi melio­ráció. A fő és üzemiközi művek kapaci­tása eddig 30 %-kal emelkedett. h) A térség ivóvízellátási és vízigényes ipartelepítési lehetőségei hosszútávon vízkészlet oldalról biztosítottak. i) A tározó és környékének üdülési, idegenforgalmi és vízisport lehetőségei dinamikusan fejlődnek. Nyaranta hét­végeken több mint 20 000-en fordulnak meg a tározó partján. Még egy-két me­leg május és valóban horgászparadi­csommá válik a tározó az igen kedvező természetes halszaporulat következté­ben. A KIB és az érdekelt tanácsok kü­lönösen a megnövekeáett szabadidő kultúrált eltöltése érdekében sokat tet­tek az igények és lehetőségek összhang­ja megteremtéséért. A vállalati üdülő építés szüneteltetése hátráltatja az üdü­lőtelepek fejlesztését. Abádszalók és Ti­szafüred térségében szépen halad a ki­építés, Kisköre és Poroszló térségében megkezdődött a feltételek megteremtése. Az infrastruktúra kiépítése megteremti az üdülés, idegenforgalom és a vízispor­tok kiszélesítését a tározó környékén. Egyértelmű cél a létesítmény sokirá­nyú kapacitásának jobb kihasználása, a további fejlesztési célok összehangolá­sa annak érdekében, hogy e hatalmas vízgazdálkodási létesítmény minél job­ban szolgálja a közel egymillió ha terü­let társadalmi-gazdasági fejlődését és mihamarább térüljön meg a népgazda­ság számára. Az eredeti célok között nem szerepelt Leninváros vízigényes iparának vízellá­tása. A Kiskörei Vízlépcső nélkül kétmil­liárdos beruházással lehetne a több mint 50 m3/sec-os vízmennyiséget biz­tonságosan garantálni. Ez az érték egyenlő a Tisza legkisebb vízhozamá­val. Potenciálisan a Kiskörei Vízlépcső tette lehetővé a vízellátás biztonságos megoldását Leninvárosban. Ezzel tulaj­donképpen a vízlépcső költségének fele amortizálódott. Ezenkívül más példák is felsorolhatok mint a menetközbeni le­hetőségek kihasználása. Néhány új probléma is felmerült. Nem vállalkozhatunk a végleges válaszadás­ra, hiszen széles körű megfigyelésre, adatgyűjtésre és feldolgozásra, kuta­tásra és tervezésre van szükség ezek tisztázásához és megoldásukhoz. A legszélesebb körű érdeklődésre szá­­mottartó téma az érintett térség talaj­vízhelyzetének várható alakulása. A 80-as évekig a tározó mentén emelke­dett a talajvíz, de emelkedett az Alföld más részein is. Jelenleg semmi panasz nincs a tározó környékén, pedig időköz­ben egy méterrel megemeltük a duz­zasztási szintet. Kutatási cél a talajvíz változás ala­kulásának feltárása, a talajvízszint sza­bályozás megoldása. Nagy figyelmet ér­demel a tározó vízminőség-védelme. Szi­getek és öblítőcsatornák kialakításával több szempontból megnyugtató helyze­tet lehet kialakítani. A tározó halászati hasznosítása nagyobb figyelmet érde­mel. Az eredeti célkitűzés is figyelembe­veszi az üdülési, horgászati, idegenfor­galmi és vízisport lehetőséget. A jelen­leg érzékelhető társadalmi igény lénye­gesen meghaladja az eredeti elképze­léseket. A belvízi építést a térségben megindult meliorációhoz szükséges koor­dinálni és koncentrálni. A vízlépcső és a hullámtéri duzzasztón a nagy árvizek alkalmával átfolyó vízmennyiség jelen­tősen eltér a tervezettől. Az alvíz várt­nál magasabb szintje a vízszállítást je­lentősen mérsékli. A lefolyási viszonyok vizsgálatát az alvíz jelentékeny szaka­szaira is ki kell terjeszteni. A fő és fürt­­csatornák megépülte után kívánatos az árvízi lokalizációs tervek fokozatos fe­lülvizsgálata és az újonnan épülő csa­torna töltések lokalizációs lehetőségének 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom