Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 5. szám
Az exportcélzatú információk megszerzésének Gazdaságpolitikánk középpontjában évek óta külgazdasági egyensúlyunk megszilárdítása áll. Ezt felismerve a vízgazdálkodás is bekapcsolódott a nemzetközi együttműködés javításába és évről évre növelte közvetlen és közvetett exportját. Az OVH felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervek exportteljesítményei (közvetlen és közvetett) 1982. évben már meghaladták a 700 millió Ft-os nagyságrendet, emellett az importvolumen-csökkenés is több százmillió Ft-ra tehető. Ahhoz, hogy az exportlehetőségeket felismerjük és kihasználásával jobban élhessünk, a külgazdasággal kapcsolatos fejlesztési döntések megalapozottak legyenek sokrétű és pontos alapinformációkra, megbízható piaci ismeretekre, állásfoglalásokra s reális előrejelzésekre van szükség. A vízgazdálkodásban gyakorlati tapasztalat az, hogy bár rengeteg információforrás és adat áll szerveink rendelkezésére az adott külgazdasági döntések megalapozásához, a szükséges konkrét alapadatok (pl. a kivitelezéshez szükséges különböző anyagok, szolgáltatások külföldi árai, vám- és devizaelőírások, szerződéskötési feltételek) hiányosak. Ennek okai többfélék. Pl.: az információs beszerzési és felhasználási lehetőségek szűkkörűek, nem rendszerezettek; a változások nyomon követése nem megoldott; az adatok nehezen hozzáférhetőek stb. A külgazdasági információ megszerzése, kétféleképpen történhet, elsődleges és másodlagos módon. Elsődleges, ha a külső piac megismerésére közvetlenül szerzünk be ismereteket, másodlagos, amikor az eredetileg mások által gyűjtött és feldolgozott ismereteket (statisztikai adatok, írásos anyagok stb.) hasznosítjuk. A külkereskedelmi piackutatás hazai szakirodalma általában úgy foglal állást, hogy az információk gyűjtésének és az ezen alapuló döntéseknek egyik sajátossága az, hogy a másodlagos információs forrásokon alapulnak. Ezt a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztják. Gyakran előfordul azonban, hogy az Így nyert információk nem elégségesek ahhoz, hogy megfelelő következtetést vonjunk le exportunk irányára és ütemére, a piac felvevőképességére vonatkozóan. Ezért külgazdasági döntéseink megalapozottsága érdeké ben egyaránt támaszkodnunk kell az elsődleges és másodlagos információforrásokra. A fejlődés is azt támasztja alá, hogy a korábbi ,,passzív piackutatás" helyett — amely ún. leíró jellegű információk megszervezésére és felhasználására irányult — a módosult igények miatt, egyre inkább „aktív piackutatásra" van szükségünk, amely már a döntés számára jól előkészített alternatívákat képes rendelkezésre bocsátani. (Erre ágazatunkban jó példa a GB által létrehozott, a vízügyi exportot elősegítő — az OVH vezetésével működő — Allan dó Bizottság, amely az érintett főhatóságok és a bankok bevonásával az eddiginél sokkal alkalmasabb a döntések előkészítésére és azok sokoldalú elbírálására.) Az „aktív” piackutatás nyilvánvalóan nem nélkülözheti a konkrét, részleteket is megvilágító és a prognózisok közvetlen kimunkálására lehetőséget nyújtó elsődleges informálódást. A versenyre alapozott tőkés és a fejlődő országok piacain a siker egyik titka a gyors alkalmazkodás, a rugalmas taktika. Ehhez gyakran a másodlagos információk nem eléggé frissek, naprakészek. ELSŐDLEGES INFORMÁCIÓFORRÁSOK 1. Belföldön rendelkezésre ólló elsődleges források Jellemzői; egyszerűbben, könnyebben hozzáférhetők, gyorsabban aktivizálhatók, olcsóbbak, a külpiacot azonban „magyar szemmel" nézik. a) Saját vállalaton belüli elsődleges források: — aktiv információkat biztosítanak; — külföldön dolgozó üzletkötők (vízgazdálkodásban ez inkább a külkereskedelmi vállalaton keresztül közvetetten jelentkezik), — külföldre utazó ágazati és vállalati vezetők és szakemberek, — vállalati kirendeltségek dolgozó (pl.: VIZITERV), — bázis jellegű információkat biztosítanak : — tartós külföldi kiküldetésből visszatért szakemberek (ágazatunkban ez egyre inkább előtérbe kerül), — külföldi tapasztalatokkal rendelkező más szakemberek. (A jövőben e lehetőség felhasználása a vízgazdálkodásban nagy lehetőséget rejt magában). Az aktív és a bázis jellegű információkat aszerint különböztetjük meg egymástól, hogy mennyire aktuálisak, mennyire új keletűek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy friss információkkal elsősorban a tartósan külföldön tartózkodók tudnak szolgálni. Ágazatunkban ezek száma ugyan növekvő, de nem elégséges. Némi vízgazdálkodás jellegű exporttapasztalattal néhány külkereskedelmi, vagy önálló exportjogú vállalat (pl.: NIKEX, TESCO, Ganz-MÁVAG, TAURUS) is rendelkezik, de ez sem jelentős. A külföldi utakról készített ún. útijelentések, amelyeknek a vízgazdálkodás területén jól bevált, kialakult tematikája van, éves kiadvány keretében hasznosulnak. Megítélésem szerint az útijelentéseknek az eddiginél is jobb hasznosulását segíthetné elő egyrészt az útijelentések információs rendszerének korszerűsítése (lehetővé váljon sokrétű elemzésre vagy összehasonlításra), másrészt a kiküldetésben jártak körében az elsődleges információszerzések (kérdőíves módszerrel, vitaankét útján stb.) megszervezése. Ez utóbbinál többek között a következő kérdésekre célszerű választ keresni: — a vállalat által kínált tevékenységek (vállalkozások) árai mennyire versenyképesek; — milyen a fennálló és jövőbeni kereslet, beleértve a versenytársakra vonatkozó tapasztalatokat; — a hasonló termékek (szolgáltatások) és azok jellemző tulajdonságainak tanulmányozása és az ezekből leszűrhető tapasztalatok stb. b) Vállalaton kivüli belföldi elsődleges források (kiegészítő jellegűek): — aktív információkat biztosítanak; — más termelő (szolgáltató) vállalatok szakemberei. (Az érdekek különbözősége miatt a vízgazdálkodásban előfordulása nem gyakori, más ágazatok részéről esetleges.) — külkereskedelmi vállalatok szakemberei. Ezek a források NIKEX, TESCO jelenleg főleg kereskedelmi jellegűek.) — bázisjellegü információkat biztosítanak; — tartós kiküldetésből visszatért szakemberek (külkereskedelmi vállalattól, KKM kirendeltségről stb.) — tudományos kutatóintézetek és intézmények (VITUKI VGI) szakemberei (pl. tudományos szakértő, piackutató). Vízgazdálkodás szempontjából az infrastruktúra és a mezőgazdaság szakemberei lehetnek fontosak. A belföldi elsődleges információs források között fontos és sajátos szerepet töltenek be a piackutató intézetek. A jövőben a piackutató intézetekkel való együttműködés gazdálkodó szerveink számára is egyre inkább szükségessé válik. Sürgetővé válik továbbá ágazatunkban is az exportot elősegítő kutatások beindítása és az információs rendszer szervezeti kereteinek erősítése. 2. Külföldön rendelkezésre álló források Bármennyire is széles körű informálódási lehetőségeket biztosítanak a belföldi elsődleges források — különösen az aktív információkat tekintve —, általában gazdálkodó szerveink igényeit nem képesek kielégíteni. Ezért felhasználása mellett szükség van külföldi elsődleges forrásokra is. a) Belföldről igénybe vehető információkat biztosítanak: — külföldön aktív szolgálatot teljesítő magyar állampolgárok (kereskedelmi kirendeltség, magyar—külföldi közös vállalkozás stb.) A vízgazdálkodás területén tevékenységének jellegéből adódóan az innen szerzett információk esetlegesek, orientáló szerepük van. — külföldi intézmények. Az intézmények egyrészt üzleti szokásból, elvárásokból, másrészt hivatásuknál fogva 22