Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)

1983 / 5. szám

lehetséges módjai a vízgazdálkodásban válaszolnak a hozzájuk intézett kérdé­sekre. A tehetőségek kihasználása ér­dekében a vízgazdálkodásban az in­formáció beszerzési körét szélesíteni in­dokolt. (Pl.: külföldi piackutató intéze­tek, közintézmények, vízművek, vízügyi helyi szervek, bankok, marketing ta­nácsadó cégek, mérnöki tanácsadó iro­dák, nemzetközi szervezetek, határvizi együttműködés bizottságai.) Felmerülhet a kérdés, hogy milyen formában juthatunk ezekhez a szüksé­ges információkhoz. A tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a gyűjtendő információk legmegfelelőbb formái: személyes és telefonbeszélgetések, szó­beli és írásbeli megkérdezések, előfize­téses vagy megvásárolható tanulmá­nyok, referátumok beszerzése stb. E munkában nagy gondot kell fordítani a kérdések tartalmi összeállítására, a Jellemzői: többnyire statisztikai ada­tokból állnak, sokoldalú elemzést, érté­kelést kívánnak, sokrétűek, bővek, több a bizonytalansági tényező; elsősorban a hosszú és középtávú exportfejleszté­si döntéseket alapozzák meg. 1. Konjunktúrára (viszonylati és szol­gáltatás) vonatkozó információk (napi és általános gazdasági lapok, idősza­kos kiadványok, külföldi képviselők je­lentései stb.). A vízgazdálkodás terüle­tén jól bevált módszer a VIZDOK által készített tematikuson összeállított or­szágtanulmányok elkészítése és felhasz­nálása. Ezt egészítik ki a különböző szervek által készített kiadványok (Vi­lággazdaság, Heti Világgazdaság stb.). 2. Piaci elhelyezési lehetőségekről szóló információk (pl. útijelentés, ügy­nökök bizalmas tájékoztatói). 3. Kereskedelempolitikai intézkedé­sekről szóló információk (adó, vám, pénzügyi és egyéb hatósági előírások). A vízgazdálkodás területén a főbb re­lációkra — elsősorban nyugat-európai tőkésországokra és olajtermelő fejlődő országokra vonatkozó rendszerezett is­meretekre igen nagy szükség van. Je­lenleg ez egy-egy gazdálkodó szervünk­nél (OVIBER, VIZITERV, Vízépítőipari Tröszt) és az OVH-nál keflő mértékben és mélységben még nem áll rendelke­zésre. A jövőben a KKM, a Kereskedel­mi Kamara, a banki szervek és az érin­tett külkereskedelmi vállalatok tájékoz­tatóinak, viszonylati útmutatóinak az eddiginél jobb hasznosítására kell tö­rekednünk. E munkában háttérintézmé­nyeinknek is nagyobb szerepet kell vál­lalniuk. 4. Árinformációk, árprognózisok (pl.: konkurrens ajánlati árak, külföldi cégek árjegyzékei, szakirodalom, árszakértői értekezletek). 5. Versenytársakról szóló informá­ciók (pl. cégjelentés, vásárok és kiállí­tások). ó. Tenderekről szóló információk. A vízgazdálkodás területén a tenderfi­gyelés egyre szélesedik és alapvető in­formációkhoz juttatja gazdasági szer­veinket. További fontos információk for­rása a „tenderbontás", amikor az árak­beszerzett adatok több irányú felülvizs­gálatára, információs értékének mérle­gelésére. b) Csupán külföldön elérhető infor­mációkat biztosítanak: — nemzetközi szervezetek dokumen­tációinak közvetlen tanulmányozása (KGST, EGB, UNESCO stb.); — specializált intézmények, szerveze­tek dokumentációjának közvetlen ta­nulmányozása (pl. Nemzetközi Hidrau­likai Kutatási Szövetség (IAHR), Nem­zetközi öntözési és Vízgazdálkodási Szövetség (ICID), Nemzetközi Vízellátá­si Szövetség (IWSA). A vízgazdálkodás tevékenységébe jelenleg szervesen be­illeszkedik e dokumentumok tanulmá­nyozása és felhasználása; — vásárokon, kiállításokon való in­­formálódás. ra, a szállítási feltételekre, az ajánlatok műszaki tartalmára vonatkozóan lehet felvilágosításokat szerezni. Egyidejűleg a versenytársak műszaki-kereskedelmi teljesítőképességével, üzletpolitikájával kapcsolatban is fontos adatokhoz jut­hatunk. A vízgazdálkodás területen gya­kori a vállalkozás jellegű tendereken való részvétel. A hagyományos üzletkö­téssel szemben ez számos sajátos vo­nást tükröz: — aktív piaci tevékenységet igényel; a lehetőségeket, az erre vonatkozó in­formációkat elsősorban a külkereske­delmi vállalatoknak kell felkutatni, a tenderfigyelő szolgálatot megszervezni; — minden más üzlettípusnál (áru­export, szellemi export stb.) fontosabb elem a naprakészség; a belföldi kap­csolatok rendszerezettségét, tartós, jól kiépített vállalkozói kapcsolatokat fel­tételez (szerződéses fegyelem, verseny­­képes árak, kooperációs készség, kivi­telezés határidőre, a tervezett költsé­geken belül, megfelelő minőség stb.); — az üzletek nagyságrendjéből, bo­nyolultságából és finanszírozási módjá­ból következően (nagy tőkeerő és koc­kázat, hitel stb.) alapos előkészítést és megfelelő engedélyezési eljárást igé­nyel ; — fokozott nyelvismereti és általános piacismereti követelményeket támaszt gazdálkodó szerveinkkel szemben; fel­készülést versenytársak közötti tárgya­lásokra, általában alternatív megoldá­sokra ; — a tenderek és az elnyert és elvég­zett munkák utólagos elemzését és en­nek alapján a következtetések levoná­sát igényli, feltételezi. A vállalkozás jellegű tenderek sajá­tosságaiból következik, hogy a vízgaz­dálkodás területén e formában részt vevő gazdálkodó szervek munkája ne­héz, jó előkészítést és fegyelmezett munkát követel. 7. A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos információk (kooperáció, közös vállalat stb.). A vízgazdálkodásban egyrészt az ál­lamközi kapcsolatok és megállapodá­sok, másrészt a külföldön működő víz­ügyi vállalatok és kirendeltségek (VI­ZITERV, OVIBER stb.) szolgáltatják ezen információkat. 8. Új termékekről, műszaki újdonsá­gokról szóló információk. Az információ­­igény elsősorban gazdálkodó szerveink­nél jelentkezik. Kielégítése céljából szükséges a legfontosabb szakirodalom beszerzése. Az e területen jelentkező igények kielégítését jelentősen előmoz­dítja — a szakvásárok és kiállítások mellett — a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet és a VIZDOK tájékoztatási te­vékenysége. 9. Egyéb külgazdasági információk (szállítmányozás, biztosítás, árfolyamok, reklám és propaganda stb.) Ezen in­formációforrások rendkívül szerteágazó­ak, de fontos részei a többi informá­­cióforrá soknak. A vízgazdálkodásban a külgazdasági követelmények az információszerzés, feldolgozás területén a következő fel­adatok tervszerű és folyamatos elvég­zését követellik meg: Minden gazdálkodó szervnek, amely exporttevékenységet folytat vagy a jö­vőben folytatni fog, egyik fontos fel­adata — a megalapozottabb külgazda­sági tevékenység érdekében —, hogy az exportcélzatú információk gyűjtését, rendszerezését, elemzését, a szervezeten belüli és kívüli együttműködés formáit kialakítsa, működtesse és hasznosítsa. Kiemelt szerepet foglal el e tevékeny­ségben — az infrastruktúra jellegéből is adódóan — a vízügyi szervek ebben való együttműködése, amely jelenleg még ugyan nem teljesen kiforrott, de fejlődő. Fő feladatként jelentkezik az ágazati szintű információk gyűjtése, rendszerezése és az érdekelt szerveze­tekhez való eljuttatása. Távlatokban célszerű az exportcélú információk rend­szeres kiadványban, belső tájékoztató­ban, vagy már meglevő folyóiratban történő közzétételle is. Gazdálkodó szerveinknek ki kell épí­teniük, szélesíteniük a kapcsolatot a hazai és külföldi információs szerveze­tekkel annak érdekében, hogy a kül­gazdasági munkájukhoz szükséges in­formációk kellő időben és mélységben rendelkezésre álljanak. Szükséges lenne a főbb partnerekre — KGST országok, fejlődő olajtermelő országok — vonatkozóan az informá­ciók koncentrált gyűjtése, feldolgozása és hasznosítása a számítógép adta le­hetőségek jobb kihasználásával, többek között az ajánlatok gyors kidolgozásá­hoz, a tenderek értékeléséhez, a szer­ződések megkötéséhez, az exportügy­letek bevételének és ráfordításának fi­gyelemmel kíséréséhez. Végül célszerű lenne minden gazdál­kodó szervünknél a külgazdasági tevé­kenység előmozdítása érdekében az elemző és ellenőrző módszerek segítsé­gével a piacon végbemenő folyamatok értékelése, a piacról alkotott előzetes vélemények helyességének igazolása. Dr. Baksa István MÁSODLAGOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom