Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 1. szám
öt év vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a KGST-osztályozás alapján a nitrát kivételével tiszta vízfolyásnak minősül. A nitrát-tartalom növekvő tendenciát mutat és a KGST II. osztály határértékét meghaladja. A jellemző vízminőségi komponensek változásait a 3. és 4. táblázatok mutatják. 3. táblázat Bódva határszelvényében a jellemző vizminőségi komponensek mértékadó értékei Év KOU„ mg/l KOI,, mg/l Ossz. oldott anyag mg/l nh4+ mg/l N03-mg/l 1976. 3,6 15 471 0,5 18 1977. 6,6 23 401 0,8 20 1978. 11,2 32 421 2,0 18 1979. 8,5 28 427 0,9 17 1980. 9,2 30 430 1,1 22 4. táblázat Bódva jellemző vízminőségi komponenseinek mértékadó értékei Borsodsziráknál Ossz. Év KOI*,„ KOlc, oldott nh4+ NOjmg/l mg/l anyag mg/l mg/l mg/l 1976. 5,0 18 454 0,6 16 1977. 7,5 24 448 0,7 16 1978. 7,1 26 465 1,0 19 1979. 5,7 20 470 0,6 15 1980. 7,3 24 436 0,7 20 A vízminőségi eredmények alakulásából megállapítható, hogy az ivóvízellátás szempontjából jelentős nitrát növekedése — mint tendencia — veszélyes. Az okozati összefüggések a mezőgazdaság növekvő kemizációjával mutatnak szoros kapcsolatot. Az okozati összefüggések feltárására és a szükséges intézkedések megtételére a folyó bal parti — Rakaca — vízgyűjtő területén mezőgazdasági műveléssel és bemosódással összefüggő kutató vizsgálatokat végzünk 1979- től. Mivel a folyó vízgyűjtőjének jelentős része csehszlovák területre esik, ezért a vízminőségváltozás okozati hatásainak feltárása csak a teljes vízgyűjtőre kiterjedő vizsgálatokkal lehet teljes. A vízminőség fenntartása, a szennyeződési tendencia megszüntetése csak olyan szabályozási rendszer kialakításával valósulhat meg, mely a mezőgazdaságban alkalmazott kemikáliák mennyiségére és technológiájára is kiterjed. A Hernád folyó hazai vízgyűjtő területén jelentősebb szennyvízbevezetés nincs. Több kisebb vízmű, Miskolc város és élelmiszeripari üzem partiszűrésű ivóvízbázisát biztosítja. Ezek mellett a mezőgazdasági terület öntözővízzel történő ellátásában van meghatározó szerepe. A folyó vízminőségének alakulását a csehszlovák vízgyűjtő területről érkező szennyezések alapvetően meghatározzák. A hazai szakaszon a vízminőség kismértékű javulása (következik be. A jellemző vízminőségi komponensek változásait az 5. és 6. táblázatok mutatják. 5. táblázat A Hernád határszelvényében mértékadó néhány értékei jellemző komponens Év KOIM„ mg/l KOlc, rng/l össz. oldott anyag mg/l nh4+ mg/l N03-mg/l 1976. 5,0 22 544 2,0 20 1977. 6,7 26 525 2,0 17 1978. 7,6 31 487 2,8 17 1979. 12,1 37 435 3,4 15 1980. 10,5 40 471 2,8 17 6. táblázat Hernád néhány jellemző komponensének mértékadó értékei Gesztelynél Év KOImti mg/l KOlc, mg/l össz. oldott anyag mg/l nh4+ mg/l Nö3-mg/l 1976. 4,8 22 554 0,9 18 1977. 8,0 29 525 2,0 18 1978. 8,1 43 510 2,6 18 1979. 9,9 33 490 2,8 16 1980. 8,7 31 480 2,1 19 A határszelvény alatt ömlik a Hernádba a Szartos-patak, mely erősen szennyezett tisztítatlan vasműi szennyvízzel terheli a folyót. Néhány jellemző szennyező anyag mértékadó koncentráció értéke: összes oldott só 1427 mg/l, szulfát 806 mg/J, ammóniumion 7,6 mg/l, oldott vas 4,2 mg/l szerves oldószer extrakt 21 mg/l, pH érték 5,5 alatt. Ezen átlagosnak tekinthető szennyezések mellett évente többször rendkívüli szennyezési hullám is levonul, amikor is a pH 2—3, oldott vas 60—100 mg/l értékeket is eléri, az olajtartalom pedig rendkívüli kárelhárítási beavatkozást is szükségessé tehet. Ezen eredményekben az 1980-as évektől mutatkozik javulás. A Bodrog folyó vízgyűjtő területének elhelyezkedése az előbbiekben már ismertetett vízfolyásokéhoz hasonló. Hazai területen számottevő szennyvízterhelések nem érik. Vízminőségének alakulását a határszelvényben mért értékek határozzák meg, mely a hazai szakaszon szerves szennyezettség lebomlása következtében kisebb mértékű javulást mutat. A jellemző vízminőségi komponensek változásait a 7. és 8. táblázat mutatja. 7. táblázat Bodrog határszelvényében néhány jellemző komponens mértékadó értékei össz. Év KOIM„ mg/l KOlc, mg/l oldott anyag mg/l nh4+ mg/l N03~ mg/l 1976. 9,1 22,3 287 1,9 13 1977. 8,9 24,0 289 1,6 10 1978. 12,2 29,0 282 3,5 13 1979. 9,6 29,0 278 1,7 9 1980. 10,5 27,0 288 1,6 13 8. táblázat Bodrog néhány jellemző komponensének mértékadó értékei Tokajnál Ossz. Év KOIm„ KOlc, oldott nh4+ N03-mg/l rng/l oldott mg/l mg/l mg/l 1976. 5,8 14,6 290 1,7 10 1977. 6,2 19,3 260 1,0 8 1978. 6,6 24,0 261 1,6 9 1979. 8,3 22,3 271 1,2 9 1980. 7,6 23,0 271 1,8 11 A vízminőség fenntartása szempontjából a csehszlovákiai vízgyűjtő területen történő vízminőségszabályozási intézkedések a meghatározóak. Ezek kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a Tisza visszaduzzasztó hatása következtében a lebomlási folyamatok a folyómederben időben elhúzódnak és ezek káros hatásai halpusztulást eredményeznek. A kiemelt felszíni vízfolyások vízminőségi figyelésében jelentős szerepet játszik az automatikus vízminőségmérő rendszer. 1973-tól a Sajó, Bódva, Hernád, Bodrog határszelvényében, a Sajó hazai szennyvízbeömlések alatti szelvényében épültek monitorállomások. Mozgatható állomás üzemel a 9
