Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
VÍZÜGYI LAPOKBAN OLVASTUK: A Hortobágyi Állami Gazdaság a tukai kenderáztató medencék átalakításával angolnatenyésztésre alkalmas telepet létesített, amelynek építésével a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot bízta meg. Az első ütem keretében épített angolnatelepet az igazgatóság tiszai szakaszmérnöksége határidőre elkészítette, s a medencék betelepítése az Angliából importált ivadékokkal még decemberben megtörtént. A halakat exportra szállítják majd, ami devizát jelent az országnak. Az Észak-pesti szennyvíztisztító telep építési munkálatairól számol be a lapban Czele György, aki Kákossy Alajos főépítésvezetővel beszélgetett. A fotókkal illusztrált anyagból megtudjuk, hogy jelenleg is nagyon komoly munka folyik a telepen, ahol épül a biológiai tisztítást végző egyesített műtárgy blokkja, a kompresszorház. Jól haladnak a szociális és laboratóriumi épület, az iszapkezelő és szárító munkálatai is. ütemszerűen készül a kiegészítő létesítmények közül a kazánház és az elektromos ellátást biztosító épületek. A mintegy 10 km hosszú fűtési és technológiai vezeték kivitelezése is tervszerűen halad. Az Észak-pesti szennyvíztisztító telep átadása 1983. második felében lesz. Ara: 1,— Fi a . v 1 /. c: A /. I) A I. к O I) Л S Г Т и 1) О М А N V OS KUTATÓ KÖZPONT HÍRADÓJA Szol lősi - Nagy András és Eric. F. Wood szerkesztésében a tekintélyes Pergamon Press kiadásában angol nyelven jelent meg a „Vízgazdálkodási rendszerek azonos idejű előrejelzése és irányítása" című, 330 oldal terjedelmű könyv (Oxford, New York, Torontó, 1980. HASA Procedings Series, Vol. 8.) A kiadvány az 1976. okt. 18—21. között a Nemzetközi Alkalmazott Rendszeranalitikai Intézetben (MASA), Laxenburgban (Ausztria) tartott konferencia válogatott anyaga. A konferenciára beérkezett 26 dolgozatból 17-et tartalmaz ez a válogatás. A konferenciával a szervezők célja elsősorban egy indító jellegű eszmecsere eredményeinek közkinccsé tétele volt. 17 ország 52 szakembere vett részt ezen az egyébként meglehetősen szűkkörű Workshop-on. A megjelent könyv céltudatosan csoportosítja a dolgozatokat, és az összekötő szöveggel tulajdonképpen egységes művé formálja őket. A könyvben elsősorban a hidrológiai rendszerek állapottér-leírása kap szerepet. A DRVV-nél folyó szakmunkásképzés elmúlt évi nagy eseménye volt, hogy megkezdődött a vállalatnál a vízműkezelői iparitanuló-oktatás, amelynek az 523. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet a gazdája, ám az oktatás feltételeinek megteremtéséből a vállalat is jelentősen kivette a részét, tanműhelyt biztosított az ipari tanulók részére. A határidőre elkészült új létesítmény munkálatainál Márkus Imre festő, Nagy István lakatos, Gulyás József szerelő, Krisztin Imre gépkocsivezető, Szalai István kőműves és Németh Attila műszaki ellenőr dolgozott példásan. Ma már 12 ipari tanuló birodalma a tanműhely. A VIZDOK filmstúdióban elkészült a 6000 m3-es győri víztorony építéséről szóló film Győr új lakónegyedének vízellátási gondjait oldja meg a víztorony, amely vasbeton toronytörzsre támaszkodó acél víztartályokkal kialakított, kétszintes. A film a tervezés újszerűségét, gazdaságosságát és korszerű kivitelezését ismerteti meg a nézőkkel és szakemberekkel. VÍZKUTATÁS A VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT HÍRADÓJA Lakatos Sándort, a VIKUV főgeofizikusát mutatja be a lapban dr. Farkas Sándor abból az alkalomból, hogy 1981-ben MTESZ díjat kapott. Lakatos Sándor az alapítástól, 1954 óta tagja az MTESZ-nek, s egyben a Magyar Geofizikusok Egyesülete Mélyfúrási Geofizikai szakosztályának. Ez utóbbinak 1964-től 1978-ig titkára, majd 1978-től elnöke. Lakatos Sándor a magas elismerést elsősorban azzal érdemelte ki, hogy a mélyfúrási geofizika és a rezervoár mechanika kutatási területeit közelebb hozta egymáshoz, s ezáltal a fluidum (olajgáz-víz) kutatás színvonala emelkedett. Ennek érdekében számos tanfolyamot, rendezvényt szervezett az elmúlt tíz esztendőben. Az egyesületnél betöltött tevékenysége szorosan kapcsolódott a vállalati munkaköréhez is, elsősorban a hazai karotázs, rezervoármechanikai és a geotermikus fejlesztés szempontjából. 25
