Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
A SZÁZAID SODRÁBAN ******* Az emlékezés, a visszatekintés nem mindig magánügy. Akadnak pályák, életutak, amelyről elfelejtkezni: a köz vesztesége. A magyar vízügy e századi történetének is vannak szereplői, akik tapasztalatban, tudásban, küzdelemben gazdag évtizedeket tudnak a hátuk mögött. Folyóiratunk őket szólaltatja meg, őket mutatja be. Beszélgetés dr. Salamin Pállal Nehéz utolérni dr. Salamin Pált. Amikor telefonon hívom, éppen Bécsbe készülődik, az idő tehát nem alkalmas az interjúkészítésre. — Akkor talán Bécs után — javaslom. Némi szünet után érkezik a válasz: — Lesz két-három szabadabb napom. Megpróbáljuk. A külföldi utazás után ugyanis a Mátrába megy, a Magyar Tudományos Akadémia üdülőjébe. A lakásán keresem fel, a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasorban. Sokára nyit ajtót, hosszú az út a dolgozószobától az előszobáig, hosszú annak, aki mankóra támaszkodva tud csak közlekedni. így is külföldre jár, így is utazik? — Első gondolatom az elképedésé. — Nehéz műtéteim voltak — mondja, mintha megérezné mi forog a fejemben. Leülünk a dolgozószobában: — Kilenc esztendeje műtötték először о vesémmel. Azután jött az első és második agyműtét. Sokáig az ágyat nyomta — félig megbénult —, de 1978-ban már elutazott Svájcba. A Lausanne-i nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamon az erózió elleni harcról beszélt. — Régebben szabad beszédben adtam elő, az agyműtétek óta felolvasok. A második agyműtét óta többször járt külföldön. Felolvasott német, francia és angol nyelven. — Most legutóbb Bécsben, mi volt a téma? — A környezetvédelem szerepe a vízgazdálkodásban. Néhány környezetvédelmi munkám megjelent angol nyelven, ezen tanulmányok alapján tartottam előadást. — Tehát publikál is? — Harminchárom publikáció jelent meg az utóbbi öt esztendőben. 69 éves. Mások talán föladták volna ennyi megpróbáltatás után. Salamin Pál a szobájához kötve is dolgozik, napi 6—7 órát ül az íróasztalnál. Eddigi munkássága: 100 tanulmány, jegyzet, 150 kisebb ismertetés. Szobájában 400 kötetes szakkönyvtár, kétezer különlenyomat. Mindig tudja, mikor, melyik forrásmunkáért kell nyúlnia. Most akadémiai disszertációján dolgozik — de arra kérem, erről majd később beszélgessünk. Előbb nézzünk vissza a hatvankilenc esztendőre, az életpályára, a gyermek- és ifjúkorra . . . ÁRVIZEK A CSALÁD KRÓNIKÁBAN — Kezdjük talán a nevemnél. Sokan úgy gondolhatnák, hogy a Salamonból „írták el" ilyen vagy olyan módon. Nos, a Salamin svájci eredetű családnév, apai dédapámat Martin Salaminnak hívták. (Természetesen Szalamennek ejtették.) Amikor az öcsémmel elhatároztuk, hogy megírjuk családunk krónikáját, eljutottunk, a dédapához. Kiderült róla, hogy Svájcban, egy Rhone-ba ömlő kicsiny folyócska partján élt a múlt század első évtizedeiben, s ott tanácselnök volt. Alkalom adódott rá, felkerestük a falucska mai tanácselnökét . . . Alig akarta elhinni, hogy mi onnan, az ő szülőföldjéről származunk. A múltban nyomozva megtudtuk aztán, hogy dédapánk tanácselnöksége alatt 1834-ben egy nagy árvíz szinte az egész falut elvitte. 1835-ben lejárt a tanácselnöki megbízatás és Martin Salamin kezébe vette a vándorbotot. Meg sem állt Magyarországig. Hallotta, hogy Pest városában a francia nyelv tanításából jól meg lehet élni. (Akkor a némettel szemben a francia nyelv tudása nemzeti kiállásnak számított.) Dédapánk a mai Petőfi Sándor utcában telepedett le a 3-as számú házban lakott. 1838-ban — érdekes úgy-e, hogy már ő is kapcsolatba került a vizekkel? —, a nagy pesti árvíz idején az első emeleti lakásból csónakkal mentették ki a Salamin családot . . . Ami a nyelvtanítást illeti, dédapánk tisztességesen megélt belőle. Amire végtelenül büszkék vagyunk ő tanította például Eötvös Lorándot és Madách Imrét. Madách, aki jogot tanult, valahányszor Pestre jött, a Salamin családnál szállt meg. Itt említem meg, hogy éppen a napokban hívott fel telefonon a Lausanne-i rádió riportere, s néhány kérdést tett föl nekem, mint svájci ősökkel rendelkező magyarnak, s mint külföldi konferenciák szereplőjének. Ügy tudom, az interjú azóta elhangzott a svájci rádióban. Salamin Pál a háta mögé a falra mutatott: — Még nincs vége! Itt láthatod a gipsznyomatot, ez a fej Toldy Ferencé, Salamin Pál fotógyűjteményéből: Felületi réteg-erózió a Mátra déli lábánál 16
