Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
A korszerű evezöpólyón nemzetközi versenyeket is rendezhetnek A tározót befogadó völgy méretei 2000 m hosszú egyenes evezős és kajakkenupálya kialakítását is lehetővé tették. A medencében, a pálya létesítéséhez szükséges földmunkát a megyei és városi vállalatok, szervezetek végezték el, társadalmi munkában. A medence jobb partját, alaprajzilag egyenes vonalú rézsüs felület zárja le. A szabálytalan mederfenékből kotrással kitermelt anyagból megépült a jobb parti felülettel párhuzamos bal parti töltés, melynek koronája 50 cm-rel kiemelkedik az üzemvízszint fölé. A 90,00 fenékszélességű evezőspálya bal partja tehát mesterséges. A bal parti töltés, mint egy sziget elválasztja egymástól az evezőspályákat és a felező sávot. A vízmélység a pálya teljes területén azonos. A vízfelületen 6 db 15,00 m-es evezőspályát, vagy 9 db 10,00 m-es kajak-kenu pályát lehet kibójázni. A versenyek rendezéséhez és lebonyolításához szükséges alapvető sportlétesítményekkel a pályát az építéssel egyidejűleg felszerelték. Sport- és szakkörök véleménye szerint a pálya egyenértékű a legkorszerűbb európai evezőspályákkal, melyek a szigorú nemzetközi versenyelőírásoknak is megfelelnek. A tározó 70 hektárnyi víztükre, a jobb és bal partján tervezett fásítás, parkosítás, a gyepesítéssel tervezett rézsűvédelem környezetformáló hatása rendkívül kedvező, annál is inkább, mert az utóbbi évtizedekben a városközeli zöldterületek jelentősen csökkentek. A tározót — és a rajta kialakított versenypályát — 1981 júniusában adták át rendeltetésének. Természetesen az építés az új mű vízügyi funkcióit véglegesen rendezte. A sportlétesítmények további fejlesztése még nem kis feladata lesz a társadalmi és sportszerveknek. Kardos Imre—Fajka László CONBERRB, Series 80 Sokcsatornás mérőrendszer Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Vízminőségvizsgáló Laboratóriumába az 1981-es év végén érkezett a Canberra, Series 80 típusú (Amerikai Egyesült Államok) sokcsatornás mérőrendszer. A mérőhely beszerzésére a Duna radiológiai jellemzőinek minél pontosabb meghatározása miatt volt szükség. A feladat különleges aktualitását a Paksi Atomerőmű közelgő üzembe helyezése adja. A természetben jelenlevő és az emberre veszélytelen mennyiségű radioaktív izotópokon túl, ma a nukleáris ipari tevékenységek is eredményeznek sugárzó izotópokat, amelyek mennyisége a környezetre már veszélyes lehet. A szennyezés mértékének meghatározásához meg kell mérni a természezd se (;u]zsdo|D) tajujzs ispzjpőns S3) arra ráépülő, a nukleáris tevékenységekből adódó növekményt is. A természetes alapszint igen alacsony, és várhatóan a nukleáris létesítmények normál üzemi kibocsátása is minimális lesz. Ez örvendetes tény; azonban a méréstechnikával szemben komoly nehézségeket támaszt a fenti kis aktivitások megbízható mérése. Az említett feladatra emiatt csak olyan műszerek alkalmasak, amelyeknek alacsony a hátterük, nagy az érzékenységük és jó a mérési hatásfokuk. E jellemzők alapján a beszerzett Series 80 világviszonylatban is a legjobbak közé tartozik. Detektorának felbontó képessége (FWHM) 2,1, hatásfoka (relatív fotócsúcs hatásfok) pedig 20%Megfelelő detektorokkal olyan anyag jellemzők határozhatók meg a mérőrendszerrel, amelyek az atommag energiaszintjeivel vagy egyes héj-Canberra, Series 80 tip. sokcsatornás mérőrendszer energia szintekkel kapcsolatosak. Meghatározható például gamma-sugárzó izotópok aktivitása Ge/Li. Laboratóriumunk a dunai környezeti mintákban található gamma-sugárzó izotópok kimutatására használja a Series 80 berendezést. A GE/Li félvezető detektor érzékeli a mérendő mintákban (víz, iszap, alga, hal) a különböző energiájú gammasugárzásokat, s ezek energiájától függően különböző amplitúdójú jeleket küld az analizáltorba. Az analizátor amplitúdó szerint szétválogatja ezeket és maximálisan 8192 db energiacsatornába helyezi el őket. így — adott ideig tartó mérés végén — egy energia amplitúdó görbét kapunk (gamma-spektrum), amelynek energia adataiból az izotóp minőségére, amplitúdó adataiból pedig annak mennyiségére tudunk következtetni. A spektrum felvételéhez és értékeléséhez szükséges funkciók legtöbbje automatizált. Természetesen a szükséges paramétereket feladattól függően a kezelőnek kell beállítania. Mérés közben az aktuális paraméterek és eredmények a műszer képernyőjén nyomon követhetők, mérés után pedig kiirathatók, illetve későbbi felhasználás céljából mágneslemezen tárolhatók. Az egyes minták méréséhez szükséges idő azok aktivitásától függ. Környezeti minták esetében ez kb. 60 000— 100 000 s/minta. Nagyobb aktivitásoknál az értékeléshez szükséges információmennyiség rövidebb idő alatt gyűjthető be. A minták előkészítése viszonylag egyszerű, a szükséges mintamennyiség azonban az aktivitástól függ, s így környezeti minták esetén ez elég nagy; kb. 500 ml. Az eddigihez hasonló jó működés esetén a Paksi Atomerőmű indulásáig remélhetőleg nagyszámú mérést tudunk végezni a radiológiai alapszintről, s így biztonsággal tudjuk majd mérni az erőmű tervezett igen kis aktivitású kibocsátását. Ivó Mária 11
