Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 8. szám

Társadalmi tulajdon védelme a vízügyi szerveknél Dr. Horváth István belügyminiszter az Országgyűlés őszi ülésszakán beszámolt a közrend és a közbiztonság helyzeté­ről. A képviselőkhöz eljuttatott írásos jelentése elemzi a bűncselekmények alakulását is, amelyből megállapítható, hogy többségüket a bűnüldöző szerveink felderítik. Az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt években hullámzóan alakult, de az utóbbi években inkább enyhébb emelkedés tapasztalható. Az országban ismertté vált bűncselekmé­nyek száma 1977-ben 123 600, 1978-ban 127 000, 1980-ban 130 500 és 1981-ben már 135 000. A bűncselekmények többségét, átla­gosan több, mint 57%-át a vagyon el­leni bűncselekmények teszik ki. Az el­követési számuk az előző öt évben 67 846-ról 80 364-re emelkedett. A bűn­­cselekmények által okozott kárérték is megnövekedett, amely 1981-ben 620 millió forint volt, ebből 26 545 bűncse­lekmény 330 millió Ft értékben károsí­totta meg a társadalmi tulajdont. A társadalmi tulajdon sérelmére el­követett bűncselekmények száma és kár­értéke is növekvő tendenciájú. Ha a felderített bűncselekményekhez hozzá­számolnánk azt az értéket is, amelyek nem váltak ismertté, akkor az okdzott valódi kár ennek a többszörösét is ki­teheti. A VÍZÜGYI SZERVEKNÉL ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEKRŐL A vízgazdálkodás népgazdasági je­lentőségének és hasznosságának növe­kedésével, fejlődési ütemével arányosan növekszik a vízgazdálkodás állóalapja. Ez a folyamatosan gyarapodó állóalap meghaladja a 157 milliárd forintot, ezért a társadalmi tulajdonnak ez a része sem nélkülözheti azt a különös védel­met, amely útját állja a szándékos bűn­­cselekményeknek és a gondatlan kár­okozásoknak. A társadalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények száma a vízgazdálkodásban is hullámzóan alakult. Az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év­ben 4,5%-kal csökkent az általuk oko­zott kár azonban komoly mértékben, 79,5%-kal emelkedett és értékben meg­haladja a 4,5 millió forintot. A Belügyminisztérium megállapította, hogy a vízgazdálkodásban is a leggya­koribb bűncselekmény-kategória a lo­pás. Az elkövetési számuk az enyhe csökkenés ellenére is igen számottevő. Elkövetésüket nagyban elősegítik azok a körülmények, amelyek a munkahelye­ken — főleg a vonalas létesítmények építésein — találhatók. Változatlanul nem biztosított a gépek, anyagok és szerszámok megfelelő elhelyezése, tá­­lolása és őrzése. A lopások megelőzhetők lennének, ha az építkezések, munkahelyek területén ideiglenes telephelyeket alakítanának ki és körülkerítésükről, éjszakai őrzésükről gondoskodnának. A könnyen mozgatható és a veszélyeztetett nagy értékű anyago­kat, kis gépeket biztonságosan zárható helyiségekben, esetleg konténerraktárak­ban kellene elhelyezni. Ha körülkerített, őrzésre alkalmas telephely nem alakítható ki, akkor a munkát úgy kell megszervez­ni, hogy a technológiai folyamatoknak megfelelő anyagok kerüljenek a mun­kahelyre leszállításra s ezt követő azon­nali beépítésre. ,,Az alkalom szüli a tolvajt" mondja a magyar közmondás, s valóban az épít­kezések helyszínére leszállított nagy értékű, s őrizetlenül hagyott anyagok és gépek szinte bűncselekmények elköve­tésére csábítják a „gyenge akaratú em­bereket", a „potenciális bűnelkövető­ket". Helyeselhető több vízügyi szervnek az a gyakorlata, hogy az ideiglenes mun­kahely kialakítása előtt már kapcsola­tot teremtenek a területen illetékes rendőri szervekkel, körzeti megbízottak­kal és kérik őket, hogy helyszíni ellen­őrzésükkel folyamatosan kisérjék figye­lemmel a munkahelyet. Ágazatunkban továbbra is jelentős gondot okoznak a betöréses lopások, amelyeket többségében nem vízügyi dolgozók, hanem külső személyek kö­vetnek el. Komoly veszélyt jelentenek a készpénz megszerzésére irányuló betö­réses lopások. Az elmúlt években a megelőző munka javulásának hatására a bűncselekmények száma csökkent. A vízügyi szervek folyamatosan cse­rélték és cserélik ki az elhasználódott lemez- és páncélszekrényeket modern, betörésbiztos szekrényekre és egyre több helyen szerelnek fel hatásos riasz­tóberendezéseket. Természetesen a leg­biztonságosabb páncélszekrény sem nyújt kellő védelmet, ha annak a kul­csait — mint azt a gyakorlatban oly sokszor tapasztaltuk — könnyen hoz­záférhető, rendszerint az íróasztalok fiókjaiban tárolják. A Belügyminisztérium tájékoztatásul közölte, hogy szakértőkkel megvizsgál­tatták a Jászsági Vas és Zománcipari Szövetkezet (Jászapáti) által gyártott, különböző méretű lemezkazettákat és megállapították, hogy konstrukciós hiba miatt a megbízhatósági fokuk igen cse­kély, ezért pénz tárolására alkalmatla­nok, s kicserélésükről sürgősen intéz­kedni kell. A sikkasztások száma és e cselekmé­nyekkel okozott kár szintén emelkedő tendenciát mutat. Az elkövetők az ese­tek többségében pénz- és anyagkeze­léssel megbízott személyek voltak. A népgazdaság más területeihez ha­sonlóan a vízgazdálkodásban is meg­jelentek az üzemanyaggal kapcsolatos visszaélések. Ezt gépkocsivezetők ese­tében az üzemanyaggal való új, kész­pénzes elszámolási rend is elősegítette. A csalások száma és a cselekmények által okozott kár szintén növekedést mutat. Az elkövetési okként, vagy az elkövetést elősegítő tényezőként az ok­mányfegyelem és a bizonylati rend la­zaságát, a hiányos és felületes ellen­őrzést emelhetjük k'. A bűncselekmé­nyek elkövetői anyagbeszerzéssel, pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek voltak. A hűtlen és hanyag kezelések száma megközelítően változatlan, de a kárér­ték mindkét bűncselekmény vonatkozá­sában emelkedett. E bűncselekményeket főként a mun­kagépek, szerszámok, műszerek kezelé­sével, a társadalmi értékek gondozásá­val, állagmegóvásával kapcsolatos elő­írások megszegésével, figyelmen kívül hagyásával követték el. Nagyon gyakoriak a gépkocsik, erő­gépek, munkagépek vezetésével, keze­lésével megbízott személyeknél, hogy a gondjaikra bízott járművek olajszintjét, téli időszakban a hűtővíz leengedését nem ellenőrzik és így jelentős károk ke­letkeznek. A rongálások száma és a cselekmé­nyekkel okozott kár csökkent. A bűncselekmények jelentős része a tűzrendészeti és közlekedésrendészeti szabályok, utasítások megszegésének eredménye volt. Továbbra is számottevő a cselekmények elkövetésénél az alko­holfogyasztás. A közvagyont szolgáló általános intéz­kedések, erőfeszítések ellenére még mindig sok hiányosság tapasztalható a társadalmi tulajdon védelme területén. A lefolytatott büntető eljárások ta­pasztalatai alapján megállapítható, hogy a kárösszeg nagyarányú növekedé­sét a hosszabb időn keresztül folytató­lagosan elkövetett visszaélések idézték elő. Jelentősek a gondatlanságból és hanyagságból keletkezett károk is, ame­lyeket főleg a munka- és technológiai fegyelem be nem tartása vagy meg­sértése segített elő. Megerősödött és általánossá vált az a felismerés és meggyőződés, hogy a bű­nözés elleni harc legeredményesebb formája a megelőzés. A BŰNCSELEKMÉNYEK MEGELŐZÉSE Az Országos Vízügyi Hivatal és a víz­ügyi szervek az előző évek gyakorlatát követve céltudatos és hatékony intéz­kedést tesznek a bűncselekmények meg­előzésére és felderítésük javítására. A belügyminiszter is az országgyűlési beszédében hangsúlyozta, hogy a szi­gorúbb vagyonvédelmi rend kialakításá­hoz — a bűnüldöző hatósági tevé­kenységen túl — az érintettek részéről is jobb közreműködés szükséges. Na­gyobb következetességgel kell érvénye­sülnie annak az elvnek, hogy a vagyon­védelemről elsősorban az gondoskodjon, akié a vagyontárgy, vagy akire annak kezelését rábízták. Az OVH Elnöki Értekezlete, valamint a vízügyi szervek rendészeinek éves ki­értékelő és feladatmeghatározó értekez­lete rendszeresen, minden évben meg­tárgyalja a társadalmi tulajdon helyze­tét. A szükségnek megfelelően intézke­déseket tesz az ellenőrzések hatékony-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom