Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 8. szám
Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság TÖBB CÉLÚ UÍZTAROZÖ Az 1960-as évek elején összeállított Vízgazdálkodási Keretterv általános célkitűzései nyomán Igazgatóságunk 1976- ban koncepciótervet dolgozott ki Csongrád megye vízrendezésére. Mindezekkel hosszabb távra meghatározta a térség vízrendezésének fejlesztési feladatait, köztük a korszerű vízrendezési elveknek megfelelően a belvizek tározását. Ezáltal tehermentesíthetők a torkolati szivattyútelepek, ami visszahat a beruházásra és üzemeltetésre egyaránt. A tározók létesítése egyenesen kívánatos akkor, ha a vízrendszer területén további — a tervszerű vízgazdálkodással, a vízhasznosítással, a vízkárcsökkentéssel, a környezetvédelemmel, a sporttal és az üdüléssel kapcsolatos — igények is kielégíthetők. Szeged város körzetében, a várostól nyugatra összegyülekező belvizek hasznosítása, az említett igények kielégítésére már régebben alkalmasnak mutatkozott. A döntés 1979-ben született meg a több célú víztározó részletesebb megtervezéséről, majd ennek elfogadása után, a művek megépítéséről az algyői és a gyálai belvízrendszereket összekapcsoló Matyér—Subasai főcsatorna völgyében. A Matyéri több célú tározó, a Matyér —Subasai főcsatorna völgyében épült meg. Ez a völgyszakasz Szegedtől mintegy 3 km távolságra, nyugati irányban található. A főcsatornát befogadó völgyet, az egykori tiszai ősmeder szélén — a magaspart peremén — alakította ki a folyó. A közel 3 km hosszú, 150— 300 m széles, átlagosan 3—4 m mély völgyet sűrű nád és elburjánzó vízi növényzet borította. Mezőgazdasági termelést csak a bal parti, lankásabb peremterületeken folytattak, de a megművelt földeket is gyakran elöntötte e nagy tömegben érkező és kiterülő belvíz. Az É—D-i irányban húzódó völgy két kijelölt szelvényében megépült 1—1 zárógát, valamint a zárógátakban 1—1 vasbeton zsilip. A zárógátak távolsága 2850 m, a tározó térfogata közel 2 millió m3. A tárolható víznek kb. 25%-a gravitációs úton jut be a tározóba, a további víztömeget a három egységes szivattyúállás emeli át a tározóba. Az elektromos üzemű, felépítmény nélküli szivattyúállás a tározó 55 sz. fő közlekedési út felőli végén helyezkedik el. A tározó funkciója a vízrendezésben kiemelt fontosságú. A Matyér—Subasai főcsatorna vízgyűjtő területét, valamint az algyői vízrendszer déli területrészeit együtt kell vizsgálni azért, mert a két rendszer szükség esetén öszszekapcsolható, pontosabban az egyik rendszerből a másikba belvíz vezethető át. A Matyéri belvízöblözet —a Maty- Fehértói és Külső-Matycsatornákon keresztül — összekapcsolható az algyői főcsatornával. Az algyői rendszerből, csökkentve terhelését a leírt útvonalon így belvíz vezethető át a Matyér—Subasai főcsatornába, majd a Matyéri tározóba. A tározó saját vízgyűjtőjéből érkező vizeket tárolva tehermentesítheti a gyálai vízrendszert is, mint saját rendszerének befogadóját. Az elmúlt évtizedekben a térség csatornasűrűsége jelentősen megnövekedett, de ezzel párhuzamosan nem épültek tározók, amelyek pedig a belvízkormányzásban nélkülözhetetlenek lettek volna. Éppen ezért alakult ki az a látszólag ellentmondásos helyzet, hogy a megfelelő csatornasűrűség ellenére is gyakoriak voltak a belvízkárok. A fennsíki területrészekről a felszíni vizek gyorsan lefutottak, csúcsban terhelték a hálózatot, s emiatt a belvizek a kiépített tározók hiányában értékes mezőgazdasági területeket öntötek el. A tározó tehát két belvízrendszer működését teszi kiegyenlítettebbé és biztonságosabbá. A tározó mentén elterülő mezőgazdasági területeken, már a korábbi években is öntöztek, az ideiglenes elzárásokkal felduzzasztott vízből. Most viszont a tározó hatásterületén lehetőség nyílik a rendszeres öntözésre. A környező gazdaságok 1100 ha-on kívánnak öntözni. A tározó az algyői rendszeren keresztül tölthető fel öntözővízzel. Az algyői úszás vízkivételi mű által beemelt öntözővíz az Algyői főcsatornán, valamint a kapcsolatot biztosító Maty-Fehértói csatornán keresztül jut el a tározóig. Az öntözővizet a szivattyúk emelik be a tározóba, s onnan a vízkivételi művön keresztül lehet a gazdaságoknak kiszolgáltatni. A felhasználás mértékének megfelelően az öntözővizet, szakaszos, vagy folyamatos üzemmel lehet pótolni. A hasznosítás teljessége érdekében — 1982-től — megkezdődik a tározó halasítása. A halasítás.sporthorgászati céloknak megfelelően történik. 10 Az Észak-Déli irányban húzódó völgy A szivattyúállomás
