Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
tésénél teljesen lemondjunk a gazdaságosság eléréséről, Hanem csak oda, hogy képesek legyünk egy ilyen költségbecslést kritikusan megítélni. A filmek mérete mindig a felvételezéshez használt kicsinyítés mértékéhez igazodik. A 16 mm-es film kis alakú A/4-es vagy max. A/3 formátum filmezésére alkalmas. Régi archívum felvételezésére és A/1 méretű rajzok felvételére 35 mm-es film alkalmas. A gyakorlat azt mutatja, hogy a kicsinyítés mértéke általában 1:20 lehet. Ha kifogástalan visszanagyítást kívánunk, a kicsinyítési arány megállapításánál szerepet játszik a rajzok minősége is. Jó tusrajzok, nagybetűs felírás esetében megengedhető az 1:26 kicsinyítési arány is, amellyel ilyen esetben még jól olvasható visszanagyítást kapunk. A mikrofilmtechnika bevezetésének beruházási és üzemköltsége nagyon különböző lehet — mindenekelőtt a feldolgozandó anyag jellege és mennyisége, a visszakeresés gyakorisága, a megkívánt gyorsaság szerint — és lényegében a következő megfontolásoktól függ: — milyen mikrofilmrendszert kívánunk bevezetni: archív, biztonsági, vagy aktív mikrofilmezést tervezünk-e, — csak saját feladatok ellátására szorítkozunk, vagy bérfilmezés mellett is döntünk, — centralizáltan vagy decentralizáltan kell-e dolgozni, — milyen az átfutási ideje a mikrofilm bevezetésének, — mikrofilm lyukkártya rendszerrel, vagy kizárólag tekercsfilmezéssel kívánunk-e dolgozni, — az üzemeléshez szükséges nyersanyagbeszerzés, alkatrészpótlás, szerviz lehetőségei hogyan biztosíthatók, — a vízügyi szolgálat különböző szervezeteinek milyen igénye merül fel a visszakereső rendszer megválasztásával kapcsolatban, — hogyan egységesíthető a vízügyi szolgálaton belül a mikrofilmtároló, valamint visszakereső rendszer. Az adatfeldolgozás gépesítésének eszközei A technika rohamos fejlődése a gazdasági élet szinte minden területén — így a vízgazdálkodásban is — fejlettebb temelési módszerek bevezetését, korszerűbb technológiák és gépek alkalmazását tette lehetővé, ami alapul szolgál a termelés mennyiségi és minőségi növeléséhez, a termelékenység és gazdaságosság fokozásához. Ezzel párhuzamosan a fejlődés a nagyobb szervezeti egységek léterehozásának irányába mutatott, melyek irányítása és működtetése a vezetés módszereinek tökéletesítését és színvonalának emelését vonja maga után. Ennek viszont egyik elengedhetetlen előfeltétele az eredményes vezetéshez szükséges tájékozottság feltételeinek megteremtése, a döntések alapjául szolgáló információk megfelelő időben, mélységben és részletességben történő biztosítása. Az információk megbízhatóságával és kellő időben való hasznosíthatóságával kapcsolatos igény szükségessé teszi az ügyviteli adatfeldolgozási munkák pontosabbá, gyorsabbá tételét és az igényeknek megfelelő korszerűsítését. Az adatfeldolgozással, ügyviteli munkával szemben támasztott fokozott igényeket a hagyományos (kézi, kisgépes) eszközökkel mind nehezebb kielégíteni. A gazdasági tervezés, a programozás, a műszaki-gazdasági adatfeldolgozások, számítások megfelelő színvonalon és megfelelő módszerekkel történő elvégzése ma már a komplex gépesítés, a nagy teljesítményű berendezések alkalmazása és a modern számítástechnika igénybevétele nélkül szinte megoldhatatlan. Fentiek miatt rendkívül fontos az adat- és információfeldolgozásokhoz a mind gyorsaságban, mind sokoldalúságban nagy teljesítményt nyújtó, korszerű adatfeldolgozó eszközök, berendezések fokozott igénybevétele, a középgépesítési eszközök, a lyukkártyarendszerű és az elektronikus számító és adatfeldolgozó gépek alkalmazása. Ez teszi lehetővé, hogy az információk, a gazdasági számításokhoz, döntésekhez szükséges adatok, megbízható, sokrétű összesítések, kimutatások kellő időben a vezetés rendelkezésére álljanak, megteremtve a hatékony és gyors beavatkozás lehetőségét az irányított folyamatokba. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a különböző folyamatok ügyvitelének, adatfeldolgozásának gépesítése alapos előkészítést, mérlegelést és szervezést igényel. A bevezetéshez és megvalósításhoz csak körültekintő előkészítés után szabad hozzáfogni, különben a várt eredmény elmarad. Az egyes folyamatok ügyvitelének gépesítésénél az alábbi szempontokat szükséges szem előtt tartani és mérlegelni: — milyen eredményesség várható a gépesítéstől. Ez természetesen nemcsak közvetlenül az ügyviteli költségek csökkenésében jelentkezhet, hanem közvetett módon az információs rendszer hatékonyabb működésében, a részletesebb, gyorsabb és pontosabb adatfeldolgozásban stb.; — milyen sorrendben, milyen eszközökkel célszerű és gazdaságos megoldani a gépesíteni kívánt folyamatokat; — a feldolgozandó adatok mennyisége és a folyamatok bonyolultsága biztosítja-e az alkalmazni kívánt gépek kapacitásának megfelelő kihasználását; — mennyiben biztosítható a gépesítés anyagi, szervezeti, személyi feltételei (beszerzés, szakképesített dolgozók beállítása, kiképzése, elhelyezés stb.). Az előkészítési, szervezési munka fő fázisai: — a gépesítendő folyamat részletes felmérése és tanulmányozása a folyamat valamennyi szakaszának és a folyamathoz kapcsolódó összes területek követelményeinek komplex figyelembevételével, — az elemzések összefoglalása, koncepciójavaslat kidolgozása és megtárgyalása az érintett szervekkel és érdekeltekkel. A javaslatban ismertetni kell az elgondolt megoldásokat, az ügyviteli munkák lebonyolításának folyamatát, a bizonylatok rendszerét, az adatfeldolgozás módszerét, a várható feldolgozási határidőket, a szükséges szervezési intézkedéseket, a várható eredményességet stb. — ennek alapján történhet a részletes szervezési munkák elvégzése és a végleges szervezési javaslat elkészítése, úgymint: — a bizonylatok, nyomtatványok megtervezése és szerkesztése, — a bizonylati utak kialakítása, — a kulcsszámrendszerek elkészítése, — a kidolgozandó adatok, kimutatások táblaterveinek összeállítása, — a gépbeállítási tervek, gépi feldolgozási utasítások kidolgozása, — a feladatok meghatározása; munkautasítások elkészítése, a szervezés által érintett területeken a szervezési és működési szabályzatok módosítása, ellenőzési feladatok megállapítása, — a gépek üzembe helyezése, beállítása, — a dolgozók oktatása, begyakorlása, — a próbafeldolgozások elvégzése és az esetleg szükséges módosítások, változtatások keresztülvezetése. Mindezek elvégzése után történhet meg a gépi feldolgozás üzemszerű beindítása. Elektronikus számítógépek A számítástechnikai berendezések ma már szinte nélkülözhetetlen eszközei felgyorsult gazdasági életünknek és jól tükrözik azt a minőségi változást, amely a tudományos-technikai forradalom eredményeként korunkban bekövetkezett. Ma már egyre több lehetőség van arra, hogy a korábban minden programozásnak ellenálló tevékenységfajtáknál is kialakítsuk az ember és a gép együttműködését — oly módon, hogy a berendezés a döntési folyamat társául szegődik és segítséget nyújt a döntés valamennyi szakaszához. Az elektronikus számítógépek alkalmazása tehát ma már nem merül ki az információnyújtásban, ezek a gépek, mint kisegítő eszközök belépnek a döntési folyamatba, figyelembe véve, hogy a gazdasági vezetők döntési problémái — bonyolultság tekintetében is — egyre nőnek. Nem kivétel ez alól a vízügyi szolgálat sem, ezért a számítógépek alkalmazása ezen a területen is egyre fontosabbá válik. örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy vízügyi szerveinknél az utóbbi időben jelentős előrehaladás történt a különböző számítástechnikai eszközök alkalmazása terén. Az ennek kapcsán mutatkozó eredmények igen biztatóak, ami e téren bizonyára serkentőleg fog hatni azokon a területeken is, ahol eddig bizonyos tartózkodás volt a jellemző a számítástechnikai eszközök alkalmazása terén. A számítógéppel szemben támasztott követelmények A vezetés céljaira felhasználható számítógép esetén a hangsúly az adattáron, a bemeneti (adatbetápláló), és a kimeneti (eredményközlő) egységeken van, mivel a vezetési tevékenységre az jellemző, hogy szinte kezelhetetlenül nagy adattömeget kell viszonylag egyszerű aritmetikai és logikai 17
