Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
műveletekkel feldolgozni. A számítógép vezetési célokra történő felhasználásának döntő kérdése, hogy a vezetés hatáskörébe tartozó szervezet rengeteg adata belefér-e a gép memóriájába és onnan, vagyis az adattárból gyorsan lehívható-e, könnyen hozzáférhető-e? A fentiek alapján a vezetés céljaira felhasználható számítógépparkkal szemben támasztott követelmények a következőkben foglalhatók össze: — Alkalmas legyen arra, hogy nagy mennyiségű adatot a végzendő munka jellegétől függően különféle input berendezések útján minél egyszerűbben és teljes megbízhatósággal bele lehessen adagolni. — Viszonylag nagy mennyiségű adatot különféle formákban a gépből ki lehessen Íratni, ill. a szükséges információkat lyukszalag, lyukkártya, rajz, szabályozás stb. formájában lehessen megkapni. — Viszonylag nagy mennyiségű adathoz közvetlenül hozzá lehessen férni. Ez a követelmény elsősorban azokra az adatokra vonatkozik, amelyek az operatív vezetéshez, készletek, állományok, kapacitások stb. áttekintéséhez szükségesek. — Biztosítani lehessen, hogy egyes, bizalmasan kezelt adatok csak az illetékes vezető számára legyenek hozzáférhetők. — Rendelkezésre álijon olyan gazdaságos tárolási lehetőség, amely a csak ritkán, esetenként szükséges adatok gépi úton való feldolgozását is lehetővé teszi. — A központi gép és a perifériális egységek között kiegyensúlyozottság álljon fenn, mind a teljesítmények és kapacitások, mind a beruházási érték és üzemeltetési költség vonatkozásában. Ennek egyik alapfeltétele a perifériális gépek párhuzamos munkájának lehetősége. — A géppark a további kiegészítés szempontjából legyen flexibilis, nyújtson lehetőséget arra, hogy a növekvő feladatoknak megfelelően tárolókapacitása és perifériális gépeinek száma növelhető legyen. — Az elektronikus adatfeldolgozás hatékonysága megítélésének egyik jellemzője, hogy valamely feldolgozási munkának mennyi a teljes átfutási ideje (nem szeparáltan az egyes gépek teljesítménye, vagy a műveletek végzésének időszükséglete). Követelmény, hogy megfelelő input és output gépek alkalmazásával, megbízható adatrögzítéssel, továbbítással és feldolgozással, az egész géppark kellően összehangolt munkájával rövid átfutási időket lehessen biztosítani. A nagy tömegű, sokrétű és különböző megjelenési formájú adatra való tekintettel különleges fontosságú, hogy az adatfeldolgozási folyamat minden mozzanatának gépi úton történt ellenőrzésére olyan gépi berendezések álljanak rendelkezésre, amelyek az adatfeldolgozás megbízhatóságát gazdaságosan garantálják, s kiküszöbölik, hogy a hibák csak a központi gépnél, vagy az eredmények kiírása után legyenek észlelhetők és javíthatók. — Az input és output gépek vonatkozásában ne álljon fenn olyan kényszer, hogy csak egy, vagy bizonyos előállítók gépei legyenek alkalmazhatók. Legyen arra lehetőség, hogy a többé-kevésbé kialakult nemzetközi paraméterek alapján különféle gyárak gépeit lehessen kapcsolni. — Programozási rendszere legyen rugalmas, könnyen megtanulható, a változó munkákra való átállás legyen gyors és megbízhatóan ellenőrizhető. — A követelményeknek ez a felsorolása nem tekinthető teljesnek. A felsoroltakon kívül egyebek mellett természetesen ugyanazokat a technikai, üzemeltetési stb. követelményeket kell támasztani, mint általában minden korszerű elektronikus géppel szemben. Az elktronikus számítógépek alkalmazási lehetőségei a vízgazdálkodásban A vízgazdálkodási feladatok sokrétűségéből, bonyolultságából könnyen levonhatjuk azt a következtést, hogy ezen a területen igen tág lehetősége van az elektronikus számító-gépek alkalmazásának. A számítástechnika nagy segítséget jelent a vízgazdálkodási rendszerek alapvető összefüggéseinek, optimális kihasználásának feltárásában, amelyhez nagy adattömeg bonyolult összefüggéseinek gyors, sokoldalú elemzése szükséges. A vízgazdálkodás hidrológiai, hidrotechnikai és hidroökonómiai vonatkozásai közötti, ma még alig feltárt összefüggések hasonlóképpen csak nagy adathalmaz sokrétű elemzésével állapíthatók meg. A vízkészletgazdálkodás sok adatra épülő analizáló, vízkormányzási tevékenysége is hasonló feladat. E népgazdaságilag rendkívül fontos vízgazdálkodási tevékenységet a következők jellemzik: nagy számadatok és ezek összefüggéseinek bonyolultsága, továbbá a globális jelenségeket összetevő fizikai, 'kémiai, hidraulikai, hidroökonómiai stb. részjelenségek kölcsönhatásának törvényszerűségei. Ha ezen a téren gyors eredményeket akarunk elérni, akkor nem kétséges, hogy ez csakis gépi számítással valósítható meg. Nem túlzás tehát, ha azt állítjuk, 'hogy a gépi adatfeldolgozás a vízügyi ágazatban számos munkaterületre kiterjeszthető. Közismert, hogy a hidrometria nagy tömegű adattal dolgozik. Ezek gyűjtése, logikai ellenőrzése, rendszerezése és feldolgozása gépek nélkül szinte elképzelhetetlen. Az ele'ktron'iikus számítógép nemcsak munkaigényes számításokat végez, hanem a számítás eredményét perifériális berendezéseivel fel is rajzolja. A gépi ábrázolás a lehető legkomplikáltabb grafikonok vagy műtárgyak, létesítmények térbeni megjelenítésére is alkalmas. Az elektronikus számítógépeknek a vízügyi 'kutatás terén is rendkívül nagy jelentőségük van. Bevezetésük a kutatás olyan új módszereinek alkalmazását tette lehetővé, melyek eddig a munkaigényesség, a sokszor igen nagy időszükséglet miatt nem voltak alkalmazhatók. A nagy adathalmazoknál a statisztika, ezen belül a matematikai statisztika széles körű alkalmazása vált lehetővé. A hidrológia szempontjából ez különös jelentőséggel bír. Ennek köszönhető, hogy a matematikai statisztika általánossan ismert módszerei mellett a modern szimulációs módszerek alkalmazása is kezd elterjedni. Utóbbinak lényege a véletlen hatásokkal befolyásolt folyamatok lejátszása, a véletlen hatások matematikai modellek és számítógépek segítségével történő mesterséges előállítása. A nagy adathalmazokkal való számítás, a számos befolyásoló tényező közötti összefüggések, sztohasztikus kapcsolatok feltárásának lehetősége, a nagyobb rendszerekben való gondolkodást vonta maga után.A „jelenség” kutatása helyett az átfogóbb problémák megoldása felé terelte a figyelmet. Ezzel a tudományos fejlődésnek olyan szakaszát nyitotta meg, amely szinte korlátlan lehetőségeket rejt magában. A jövőben egyre nagyobb szerep jut a rendszer-hidrológiai vizsgálatoknak, amelyek bonyolult hidrológiai folyamatok analizálására is felhasználhatók. Ezek is rendkívül munkaigényes számítások. Az elkövetkező időkben egyre nagyobb tömegben kerül sorra csőhálózatok és belvízcsatornarendszerek hidraulikai méretezése, öntözőcsatornák méretezése és automatikus vízadagoló berendezésük gazdaságos elhelyezése. Mindez ugyancsak tetemes számítási művelettel jár együtt, ami csakis számológépek segítségével oldható meg. A korszerű számítástechnikát a laboratóriumok is széleskörűen alkalmazzák, amikor is a modellen észlelt hidraulikai jellemzőket (vízszint, nyomás, sebesség stb.) olyan elektronikus berendezések észlelik, amelyek az eredményt azonnal lyukszalagban adják, a kapott eredmények előre elkészített program szerint percek alatt értékelhetők, amelyekből a döntések is közvetlenül adódnak. A következőkben — anélkül, hogy részletes ismertetésekbe bocsátkoznánk, — vázlatosan összefoglaljuk azokat a munkaterületeket, amelyeknél az elektronikus számítástechnika eredményesen alkalmazható. 1. Általános hidrológiai adatok rögzítése, tárolása és új észlelési adatok feldolgozása. 2. Víz'készletgazdáilkodási adatok feldolgozása (Központi vízkészletgazdálkodási adatbank). 3. Vízkárelhárítással kapcsolatos adatfeldolgozások és számítások. 4. Mezőgazdasági vízhasznosítás adatfeldolgozásai és számításai. 5. Vízellátás, csatornázás adatfeldolgozásai és számításai. 6. Vízgazdálkodás beruházási és fenntartási munkáinak tervezése. 7. ügyviteli adatfeldolgozási munkák. 8. Ágazati statisztikai és operatív adatszolgáltatás feldolgozása. 9. Hidroökonómiai számítási és adatfeldolgozási munkák, döntéselőkészítés (ágazati és területi modellek). Dr. László Ferenc kandidátus 18
