Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
tásra, ezek területe 7—8000 ha. A felhagyott rizstelepek egyik hasznosítási lehetősége, ha a területen halastavat létesítünk. Ennek a megoldásnak több előnye van: — a felhagyott rizstelepek domborzata közel sík, egy részük tereprendezett, ami a halastavi átalakítás szempontjából kedvező, — a talaj kötöttsége kedvező a halastavak vízvesztesége szempontjából, — a vízellátáshoz szükséges öntöző csatorna, esetleg vízkivételi műtárgy rendelkezésre áll. (A rizs mértékadó és a halastó feltöltési vízsugara egyaránt 2,9 l/sec/ha). — a halastó lecsapolásához szükséges befogadó rendelkezésre áll, — a rizstelep egyes létesítményeit részben vagy egészben fel lehet használni a halastó kialakításánál, (műtárgyak, öntözőcsatornák, gátak, lecsapoló csatornák) ami szintén a költséget csökkenti, — a halastó kevesebb munkával megépíthető, így az építés időtartama lerövidül, — nagy vízigényével hozzájárul a meglevő öntöző főművek kihasználásához, — a fenti előnyök a megvalósítás költségeit csökkentik. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Hivatal felhívására megvizsgálta a kikapcsolt rizsterületek halastavi hasznosításának lehetőségeit. Ez a vizsgálat a műszakilag még megfelelő állagú telepekre szorítkozott. Halastavi átalakításra, ideális elhelyezésénél fogva a Tiszasüly határában fekvő, 63 ha nagyságú régi rizstelepet jelölték ki, a helyi „Béke és Barátság” Mg. Tsz-szel előzetesen egyeztetve azt. Tanulmányterv-készítés előtt a szarvasi HAKI-val egyeztettük a szükséges vízmélységet és a halastó belső elrendezését. Tekintettel az átalakítás kísérleti jellegére, első ütemben (és már 1981. évi üzemre). Csak egy kisebb 10 ha-nyi) területrészt választottak ki ideiglenes halastavi kialakításra, a rizstermelésre történő esetleges visszaállíthatóság lehetőségének figyelembevételével. A tervezéshez alapul szolgált a tereprendezett rizstelep kiviteli terve, valamint a 40x40 m hálózatban készült rétegvonalas felvétel. A tervezés során kiderült, hogy a meglevő öntöző csatornák és a terepadottságok figyelembevételével a 10 ha-os terület helyett — nem sokkal több költséggel — 22 ha nagyságú halastó építhető. A tórekesz legsekélyebb részén a vízmélység 60 cm, a legmélyebb részen 180 cm, az átlagos vízmélység 100 cm. A töltések építéséhez szükséges földmennyiséget a rizsgátak elbontásából, valamint a kialakítandó halágyak földanyagából tervezték. A töltés koronaszélességét 2 m-re vették fel, a biztonságot pedig 0,40 m-re, megfelelő hullámvédelemmel. A tömb vízellátása egy régi palástos vízadagolóról, egy ugyancsak régi öntözőcsatorna vízkivételi műtárgyán keresztül biztosítva van. A tó lecsapolása, egy új lecsapoló zsilippel, szintén a már meglevő lecsapoló és belvízcsatornán át történik. A töltésekkel A 22 ha-s kísérleti tó lehalászásának mozzanatai halastavi hasznosítása I. rész Kísérleti medencék Szarvason vízvezetőképes és lehalászásra alkalmas rendezése, továbbá halágyak kiképzése, — a gyakori és erős széljárásnak kitett töltésszakaszok szakszerű bevédése, — barátzsilipek beépítése, lehetőleg olcsón, előre gyártott módon. Akkoriban felhívtuk még a tervezők figyelmét is, hogy az új rizstelepeket már magasabb és erősebb övgátakkal, hálóhúzást biztosító kubikokkal, halágyakkal és barátzsilipekkel tervezzék, hogy ezek a forgóba már átépítés nélkül beállíthatók legyenek, mint kis vízmélységű halastavak. Az idő előtti elgyomosodás miatt akkor még ez aggályos volt, de növényevő halakkal történő (kombinált) népesítéssel ma már ez kiküszöbölhető. Hazánkban a rizstermesztést a jelenlegihez képest fejleszteni kívánjuk. Első lépésben a meglevő korszerű telepek termesztési technológiájának javításával növelni kell a termésátlagokat, majd második lépésként a rizs vetésterületét 28 000 ha-ra növeljük, ami 13—14 000 ha rizsterület rekonstrukcióját jelenti. Távlatilag is lesznek tehát olyan régi telepek, amelyek nem kerültek felújí9
