Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
párhuzamoson esésben kiképzett belső anyagárok szolgálja a tó víztelenítését, a lehalászás pedig külső halágyból történhet. Az építést a Termelőszövetkezet saját kivitelezéssel végezte. Az építés 1981. április 26-án kezdődött. Először a bontási munkákat végezték el, majd megépítették a töltéseket. A földmunkát szkréperek és dózerek végezték. A lecsapoló műtárgy és a külső halágy építése maradt utoljára, ezek teljes befejezése a tó feltöltése után történt. A tavaszi súlyos (és ismétlődő árvizek ellenére kb. 3 hét alatt elkészült a tó, lecsapoló műtárggyal és külső halágy kiképzéssel. Már az építés ideje alatt beszerezte a Tsz a halivadékol, 10 000 kg pontyot, és amurt, továbbá 1300 kg fehér busát. A közel 55 000 db ivadékot ideiglenesen egy szomszédos elárasztott rizsparcellában helyezték el, ahonnan a tó feltöltése után. 1981. május 15-én szöktetéssel juttatták át a halastóba. A tenyészidő alatt kb. csak 1000 db elhullás történt. A halak takarmányozására összesen 15 vagon takarmányt, kukoricát és búzát használtak fel, ennek 30%-a gyenge minőségű volt. A tervezés, építés és a hasznosítás során szerzett tapasztalataink: igen fontos a felhagyott rizstelepek közül a legkedvezőbb adottságú területek kiválasztása. Célszerű, ha szükséges 1 m átlagos vízmélység gravitációsan biztosítható és a meglevő vízkivételi műtárgy megfelelő méretű. Nagyobb méretű öntözőcsatornák töltése egyben a halastó töltése is lehet. A megfelelő hely kiválasztását megkönnyíti, ha a régi kiviteli tervek rendelkezésre állnak, ezekről a terep magassága, illetve domborzata, a meglevő létesítmények helye és mérete megállapítható. De nem minden felhagyott rizstelep alakítható át gazdaságosan halastóvá. A kivitelezésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a töltések építése megfelelő nedvességi állapot mellett történjen, mert így jó vízzáró töltések építhetők és jobban ellenállnak majd a hullámverésnek is. A hullámverés ellen még az aránylag kis tóméret ellenére is védekezni kell, legalább az uralkodó széljárásnak kitett töltéseknél. Ennek a kísérleti halastónak a töltései a szokásosnál kisebb méretűek, ezért a tó felújítása korábban (kb. 3—4 év múlva) válik szükségessé. A kísérleti halastóhoz nem épültek meg a járulékos létesítmények (teleltetők, ivadéknevelők, bekötő út, szociális létesítmények) ezeket később az intenzív hasznosításhoz meg kell építeni. A halastó szakszerűen csak úgy üzemelhető, ha azt megfelelő szakember irányítja, ezért időben gondoskodni kell, lehetőleg már az előkészítés alatt, egy ilyen beállításáról. A Tsz az 1981. évi kedvező tenyésztési tapasztalatok alapján növelni fogja a halastó területét. Már meg is kezdte a telelketők építését és teljes rizstelepét halastóvá fogja átalakítani, sőt még a mellette levő rizstelepet is, így összesen 220 ha tórendszer fog kialakulni. A kísérleti halastó ökonómiai értékelése: a) Építési költség: A kísérleti telep építésének költsége A jó tervezés és pontos kivitelezés: a belső anyagárak segítségével a tó szinte tökéletesen lecsapolható (földmunka és műtárgy) a teleltető medence figyelembevételével 854 000 Ft, egy hektár építése tehát kereken 38 818 Ft-ba került. Ez a fajlagos költség csak kb. 1/7-e a szokásos tóépítési költségeknek. b) üzemeltetési költség: — amortizáció — ivadék — takarmány — munkabér + közteher — vízdíj + egyéb — segédüzemági költség — főágazati állt. 85,4— eFt, 602.0, — eFt 387.0, — eFt 95,0— eFt 44.0, — eFt 62.0, — eFt 115.0, — eFt összesen 1390,4,— eFt Az elhullások figyelembevételével a tavaszi lehalászás 1806,— mFt árbevételt jelent. Várható eredmény: Árbevétel 1806,0 mFt Ráfordítás 1390,4 mFt Haszon 415,6 mFt 1 ha területre eső haszon: 18 890,— Ft. Ilyen nagy jövedelmet az adott területen semmilyen más hasznosítási móddal nem lehet elérni. Ez még akkor is magas érték, ha figyelembe vesszük, hogy a halastavak első évi hozama magasabb szokott lenni a későbbi értékeknél. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Megállapítható, hogy a kísérlet eredményesen zárult, érdemes e témával tovább foglalkozni és elterjesztését propagálni. Le kell szögezni, hogy nem minden felhagyott rizstelep alakítható át ilyen kedvező eredménnyel halastóvá, azonban a sok rizstelep között van válogatási lehetőség és így hasonlóan kedvező adottságú területek még találhatók. A halastavi átalakítás a felhagyott rizstelepek hasznosításának nem egyedüli módja, de mindenképpen megvizsgálandó, hogy a különböző hasznosítási módokkal összehasonlítva adott helyen érdemes-e megvalósítani. A kisebb beruházási költség módot ad arra, hogy rövidebb (2—3 éves) halastavi hasznosítást szántóföldi növénytermelés kövesse, ami lehetővé teszi a tó felújítását és jó hasással lesz a következő halasítás hozamára. Lehetőségek a módszer magyarországi elterjesztésére A felhagyott rizstelepek területe 20 000 ha-ra becsülhető, melyből 7— 8000 ha távlatilag sem kerül vissza a rizstermesztésbe. Ebből a területből mintegy 2—3000 ha olyan terület, mely kedvező adottságú a halastavi hasznosítás számára. A halastó a 15—19 000 m3/ha/év fajlagos vízfelhasználásával javítaná az öntözőrendszerek kihasználását. A 2—3000 ha halastó 40—50 millió m3 éves vízfelhasználása az 1980. évi vízfelhasználás 8—10%-át teszi ki. A világpiaci halértékesítési lehetőségek kedvezően befolyásolják a mezőgazdasági nagyüzemek érdeklődését a halászat fejlesztése iránt. Sok halastóberuházás van az előkészítés, tervezés, kivitelezés stádiumában, olyan beruházások, amelyek kedvezőtlenebb adottságok mellett, nagyobb költségekkel valósíthatók meg, mint a felhagyott rizstelepek helyén. Remény van arra, hogy a kísérleti eredmények megismerése után több mezőgazdasági üzem fogja követni a Tiszasülyi Béke és Barátság Mg. Tsz. példáját. Dr. Fóris Gyula— Pálhidy Csaba 10
