Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 6. szám
gyártásáról. A tapasztalatok alapján nem fordítanak kellő gondot újabb, használhatóbb típus kifejlesztésére. Pedig a jól bevált műszerek nemcsak itthon, de a KGST országokban is jól ■eladhatók. Műszerek beszerzése terén, hosszú távon, csak hazai berendezésekre számíthatunk, a hazai kutatási fejlesztési munkákra ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. 2. Üzembiztos gépészeti berendezések. Az automatizálási folyamat egyik végén az érzékelő műszerek, másik végén a beavatkozó szervek helyezkednek el. A beavatkozó szervek a szivattyúk, levegőztető rendszerek hajtóművei, kompresszorok, elzárószerkezetek, különböző adagolók stb. A folyamat éppen úgy megbénul a gépi berendezések meghibásodása esetén, mint az érzékelők elromlásakor. A Magyarországon gyártott gépi berendezések — sajnos nagyobbik része — alkalmatlan beavatkozó szervként történő felhasználásra. Ennek oka a nem kiforrott gyártmányok, berendezések sokasága, a szerviz és alkatrészszolgáltatás hiánya. Nem kielégítő a gyártmányfejlesztés és a technológiai fegyelem, laza a minőségellenőrzés. Automatizálás során csak üzembiztos gépi berendezések jöhetnek szóba. Kívánatos lenne a vízellátás, csatornázás gépi berendezéseinek, gyártmányainak erőteljesebb fejlesztését szorgalmazni. Nagyobb számú import berendezésre ezen a területen sem lehet számítani. 3. A mért paraméterek értékelése A műszerek által mért paramétereket fel kell dolgozni, értékelni és az annak megfelelő jelet továbbítani a beavatkozó szerv felé. Az előző feladatokat ellátó műszerek hazai gyártása már nagyrészt megoldódott. A Gamma-Analcont műszercsalád jól megfelel a gyakorlat követelményeinek, de ezen a területen is több gondot kell fordítani az egyes típusok korszerűsítésére és a szervizszolgáltatás javítására. 4. Átgondolt koncepció a rész vagy komplex folyamatok megvalósítására Az automatizálási folyamatok megvalósítását gondos előtervezésnek kell megelőzni. Hazai szakmai körökben azonban még a mai napon sem tisztázódtak az ajánlott automatizálási szisztémák. Túl sok „kézben" fordul meg ez a kérdés, ebből adódóan a szellemi és az anyagi erők szétforgácsolódnak. A kutatók és a kutatóintézetek között nincs meg az összhang, nem alakultak ki határozott irányvonalak. Országunk gazdasági helyzetét tekintve ez a helyzet nem engedhető meg. Pedig mindenekelőtt szükség lenne egységes automatizálási szisztémák kidolgozására, rész és komplex technológiák automatizálásra tett ajánlásokra. Az automatizálásra tett hazai kísérletek sokfélesége ezt ékesen bizonyítja. 5. Gondos és szakszerű üzemeltetés A hazai üzemeltetési színvonal még műszerezettség nélkül sem üti meg azt szintet, mely kívánatos lenne. Pedig a telepek nagy többsége viszonylag áttekinthető, egyszerűen kezelhető. Magasabb fokú műszerezettség esetén a megfelelő szakszemélyek biztosítása még komolyabb nehézségbe ütközik. Egy-egy műszer beszerzése ugyan még nem indokolja egy azzal foglalkozó szakember felvételét, de bonyolultabb rendszer kiépítése esetén szinte lehetetlen képzett dolgozó munkába állítása. Megfelelő szakember hiányában természetesen a legjobb rendszer is csődöt mondhat. Tehát foglalkozni kell kiemelt bérezés megteremtésével, mely nélkül nem lehet biztosítani az esetleg kiépülő automatikus folyamatok zavartalan üzemét. Ezt a kérdést nem minden esetben kezelik megfelelő súllyal, pedig magasabb technika alkalmazása a szennyvíztisztító telepeken — akár műszerezés nélkül — egyébként is megköveteli a jelenleg elfogadott bérkategóriák felülvizsgálatát. Az alkalmazott automatizáció nem minden esetben kívánja meg komplex rendszerek kiépítését. A hazai lehetőségeket tekintve nagyobb súlyt kell helyezni lokális rendszerek kiépítésére. Ilyen próbálkozást mutat be az 1. sz. ábra, ahol a Délpesti telepen üzemelő ultrahangos iszapszintmérő műszer látható. Az USP 11 típusú műszer két beállított szinten indít, illetve állít le beavatkozó szerveket — nevezetesen a fölös iszapszivattyúkat. A Dorr kotróhídra elhelyezett műszer beépítésénél legnagyobb gondot a 0—20 mA jeláram továbbítása okozta. A 2. sz. ábrán látható csúszógyűrűt csak jól felszerelt műhelyben lehet előállítani — házilag. Hasonló hazai berendezés gyártása folyamatban van. De gondol-e a gyártó azokra a telepekre, ahol Dorr kotrók üzemelnek? Számuk nem csekély. A 3. sz. ábra az iszapkezelési folyamat automatizálására alkalmas kezelőpultot mutatja be. A rothasztó tornyokba való betáplálás automatizálásának alapjai a 4. sz. ábrán látható Bernard- Howle motorikus tolózárak. A teljesen automatikus betáplálás megvalósítására már „csak" programvezérlésre alkalmas számítógép beszerzésén múlik. összefoglalásképpen megállapítható, hogy a hazai szennyvíztisztító telepek autamotizálása az előző pontokban foglalt nehézségek miatt egyelőre nem halad kielégítően, pedig az országszerte egyre csökkenő kezelői létszám ezt indokolttá teszi. A szűkös lehetőségeket viszont nem szabad szétforgácsolni. Alacsony fokú, de megbízhatóan üzemelő rész-automatikus rendszerek kialakítása, kikísérletezése, gyártása viszont reálisan elérhető cél. Kalotai András oki. gépészmérnök Magyar-finn vizügyi tárgyalások Helsinkiben tárgyalt augusztusban Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, akit Simo Jaatinen, a finn Országos Vízügyi Főigazgatóság elnökigazgatója hívott meg. A két vízügyi vezető áttekintette a két ország közötti vízügyi együttműködés helyzetét, tárgyalt a továbbfejlesztés lehetőségeiről és aláírta az 1983—84. évi vízügyi műszaki tudományos együttműködés munkatervét. A két évre szóló munkaterv rögzíti, hogy a magyar és finn vízügyi szakemberek együttműködnek a vízminőség-ellenőrzés, az árvízvédelem és vízrendezés, valamint a vízkészletek tervezése a vízépítési művek létesítésének és karbantartásának témaköreiben. Mindkét fél folytatja a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését. Megállapodtak szakértők és kutatók, információk és dokumentációk cseréjében is. 7 4. ábra. Motorikus tolózárak
