Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
EMBER. VÍZ. TÖRTÉNELEM lf ca sang у а I о к tai, amelyek az évtizedes sokoldalú kimunkálás ellenére is még megoldásra várnak. Ilyen például a Tisza völgyi együttműködés vonatkozásában a vízminőség kérdése, amely jelenleg a legfontosabb terület a Tisza völgyi együttműködési kérdések közül. A kidolgozás alatt álló Vízminőségvédelmi Egyezmény tervezet — amely ha aláírásra és jóváhagyásra kerül — hosszú évekre rendezné a kétoldalú egyezményekkel összhangban a vízminőség kérdéseinek megoldását. Ezzel pedig a Tisza völgy népeinek és a Tisza vízgyűjtőjében elhelyezkedő országok népgazdaságának megfelelő minőségű vízzel való ellátása lenne biztosított. A Duna vízgazdálkodási problémáival kapcsolatosan ugyancsak fontos lépés a Vízminőségvédelmi Deklaráció előkészítése. Ebben a munkában nyolc Duna menti ország vesz részt. A vízminőségvédelmi témák kimunkálása egyidejűleg hatékonyan hat a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróközleményének környezetvédelmi határozata teljesítésének irányában, amelyre az említett dokumentumok mindegyike (úgy a Tisza völgyi Vízminőségvédelmi Egyezmény tervezet, valamint a Duna Vízminőségvédelmi Deklaráció tervezet) preambulumában utalás van. A KGST-ben szereplő egyéb témák s oz azokban való közreműködésünk olyan eredményt hoz, amely minden ország népgazdaságában hatékonyan felhasználható. Sokoldalú kapcsolatainkban is jelentős szerepet játszik és tevékenységünket döntő mértékben meghatározza a vízügyi ágazati nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés helyzetéről a VI. ötéves terv irányelveihez kidolgozott koncepció, amelyet az OVH Elnöki Értekezlete 1980-ban jóváhagyott. Az ebben megfogalmazott elvek szerint a sokoldalú együttműködésben vállalásaink során a hasznosság és hasznosíthatóság fokozására keil törekedni. A Vízügyi Vezetők Értekezlete 28. ülésén (Rostock, 1981. szeptember) pontosított munkaterve az 1971-ben jóváhagyott Komplex program valamennyi vízgazdálkodási főirányát, a vízgazdálkodás egész területét felöleli. Ennek megfelelően kihat a magyar vízügyi szervek tevékenységére is. A Vízgazdálkodási Intézet részvétele a nemzetközi témák kidolgozásában — felelősként, vagy altémák koordinátoraként — a fent említett irányelvek szellemében folyik és kétségkívül jelentős adalékokkal járul hozzá a döntéselőkészitő anyagok, javaslatok összeállításával az ágazati nemzetközi vízügyi politika viteléhez. A teljesség igénye nélkül összeállított anyagunkban nem adtunk ismertetési a VGI más fontos nemzetközi munkáiról (KGST országok vízgazdálkodási fejlődésének prognózisa (385/82), vízgazdálkodási tervezés módszereinek kidolgozása) (408/1982) VVÉ konzultációs téma: A vízgazdálkodás, mint ágazat helye, szerepe a népgazdaságban (466/ 82), Felszín alatti vizek optimális hasznosítása (485/82), Tározók komplex hasznosítása (MSZ.: 471/1982), ezekről külön tájékoztatással fogunk szolgálni az ez évi eredmények alapján. Borza Dezsöné A kora XVIII. századi dugattyús gőzszivattyúkat a kortársak ,,vasangyalnak" nevezték, mert a befulladó bányák megmentőjét látták benne. A vasangyal, vagy „tűzgép" — Feuermaschine — a vizet akkor is kiemelte, ha minden más lehetőség — lójárgányos vízemelés, vízikerék — csődöt mondott. A szabadító angyalként jelentkező gépet azonban ördögnek is mondták, mert egész erdőket tüzeltek el kazánjaikban és a vízemeléshez lovakat kölcsönző istállótulajdonosok sem lelkesedtek a ,,gép"-ért, (A járgányt a németek Göppel-nek mondták, ebből származott a magyar „gépely”, majd gép szó.) A csörömpölő, szuszogó gőzgép sok lovat helyettesített. Elmondottuk, hogy forró levegővel, gőzzel hogyan próbálkoztak a bányákban felfakadó vizet kiemelni. Savery, aki a pulzométerek ősét, a „bányászok barátját" feltalálta, ravasz ember volt, szabadalmát „minden gőzzel működő” gépre kiterjesztette. Mintha Jedlik Ányos a múlt század elején elektromotorjára úgy kérte volna a szabadalmat, hogy minden villamosárammal működő gépre szóljon. (Sajnos, semmilyent sem kért.) A dugattyús gőzgéppel működő szivattyú Thomas Newcomen (1663—1729) találmánya. Hogyan, miként jutott arra a gondolatra, hogy a vákuumot ütemesen, gépiesen állítsa elő és ezzel mozgást hozzon létre — bizony nem tudjuk. Pedig találmánya az „atmoszférikus gőzgép” vákuummal, azaz a külső légnyomással működött. Tudománytörténeti anekdota szerint Newcomen írástudatlan kovács volt. Ha 1919-ben elő nem kerül egy saját kezűleg írt levele, talán ma is analfabétaként emlegetnék. Newcomen lakatosmunkával, apróvasáruk adásvételével kereste kenyerét, szellemes, műszakilag kitűnően megszerkesztett erőgépe technikuszsenire vall. Amikor gépe elkészült, azonnal szembekerült Savery-vel, aki szabadalmára hivatkozva licencdíjat követelt. Valóban, az első atmoszférikus gépen kis tábla jelezte, hogy Savery találmánya és Newcomen készítette. Első gépe 1712-től tíz éven át megszakítás nélkül működött. A Newcomen gép szerkezetét, működését az ábra mutatja. Befalazott, vörösrézből készült, közel gömb alakú kazán alsó részét behomorították a jobb hőátvétel céljából. A képen S. jelzi a súllyal terhelt biztonsági szelepet, amire nagy szükség volt már csak a vörösréz csekély szilárdsága miatt is. A p-vel jelzett csapok a vízállásmagasság megállapítására szolgáltak. A felső csapon gőznek, az alsón víznek kellett kiáramlani. D csap megnyitásával gőz áramlott a hengerben mozgó dugattyú alá. A dugattyúrúd lánccal csatlakozott a fent látható hatalmas himbához, melynek Newcomen gép működési elve túlsó végén a szivattyúrudazat lógott, súlyával lehúzva a himbát, ami egyúttal felemelte — túlsó végével — a dugattyút. Indításkor a dugattyú felső helyzetében a beáramló gőz megtöltötte a hengert. Az E csapon át hideg vizet engedett a Bockmester (így hívták a gépkezelőt) a hengerbe, amitől a gőz lecsapódott, vákuum keletkezett és a külső levegő nyomása a dugatytyút leszorította a henger fenekére, ahonnét a kondenzvizet W csövön át leengedték és a folyamat kezdődött elölről Sokáig élt a technikatörténeti mendemonda egy Potter nevű kisfiúról, aki a gőzgép csapjait kezelte, de játszani szeretett volna, azért a csapfogantyúkat madzaggal összekötötte a gép mozgó alkatrészeivel és így a csapok kezelését automatizálva, nyugodtan mehetett pajtásai közé. Sietve hozzátesszük, hogy az emeletmagas, soktonnás, mintegy száz lóerő teljesítményű drága gépezetet semmi esetre sem bízták gyerekre. Másrészt csupán az első néhány Newcomen gép készült kézi vezérléssel, hamarosan automatizálták, igen szellemes nyitózáró szerkezetet készítettek és azok kifogástalanul dolgoztak. A Potter név később valóban felbukkant; a Selmecbányára hozott gőzgéptervekkel és alkatrészekkel Potter angol technikus segítségével épült fel a magyar bányákban a Newcomen rendszerű gőzszivatytyúk sora. A Newcomen gépek olyan jók voltak, hogy például egy 1792-ben üzembe helyezett gép 1918-ig dolgozott, amikor leállították és salakot hordtak rá. A salakhányóból a negyvenes években ásták ki és helyezték el a gé-25
