Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
A Vízgazdálkodási Intézet 1982. évi nemzetközi munkáiról Д Vízgazdálkodási Intézet, mint az Országos Vízügyi Hivatal döntéselőkészítő szerve tevékenyen részt vállal az ágazati nemzetközi politika alakításában. Teszi ezt elsősorban azokkal az anyagokkal, amelyeket nemzetközi értekezletekre állít össze, vagy amelyekkel egy-egy szakértői küldöttség felkészítésében vállal szerepet. Ezen anyagok terjedelmükben különbözőek, tartalmukat tekintve is függnek attól, hogy milyen szintű rendezvényre, vagy milyen szintű küldöttség számára készülnek. Az Országos Vízügyi Hivatal Nemzetközi Főosztálya az OVH Elnöki Értekezlete elé készített (1982. február) előterjesztésében mindenre kiterjedően és a teljesség igényével határozta meg az ágazat nemzetközi politikájának körvonalait. A vízügyi ágazatnak tudvalevőleg rendkívül szerteágazó nemzetközi kapcsolatai vannak. A más ágazatok kapcsolattartásától eltérő sajátságos helyzet oka elsősorban hazánk földrajzi helyzete, s az a tény, hogy vízfolyásaink 96-%-nyi vízkészlete szomszédos területekről származik. Ez az oka országunk szükségszerű határvízi kapcsolatainak is. Az ágazati politika általános irányvonalát jól jellemzik az OVH Elnöki Értekezlet megállapításai, amelyek szerint: „a határvízi együttműködés jól illeszkedik a népgazdasági célokhoz, s azok megvalósulásának irányában hat. A Duna vízgyűjtő országaival folytatott együttműködésben az eltelt időszakban érezhető volt az ágazati koncepció hangsúlyváltozásaihoz való igazodás és a koordináció erősödése. A tervek szerint fejlődnek a két-, és sokoldalú műszakitudományos együttműködési kapcsolatok amelyek a hazai aktuális szükségletekkel összhangban tett intézkedéseknek megfelelően máris megfelelő eredményeket hoznak." A határvízi kapcsolatok együttműködési célrendszer átgondolására következetes munkát kell folytatni. Az egyes határvízi relációk feladatait jórészt meghatározzák a határvízi bizottságok által jóváhagyott munkatervek. Fontos célkitűzés, hogy a nemzetközi együttműködés a gyakorlati munkához közeledjék és a vízügyi szerveknek megadja a szükséges segítséget. Az aktív szintetizáló munka és a főhatósági koordináció segítségével teljesíteni lehet az előttünk álló feladatokat, amelyekhez hasznosítani kell a sokoldalú együttműködés révén kapott eredményeket ugyanúgy, mint a kétoldalú kapcsolatok területén elért tapasztalatokat. A sokoldalú együttműködésben — a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében végzett munkáról, valamint az ENSZ szakosított szerveiben, elsősorban az EGB Vízügyi Bizottságában végzett munkáról van szó —■ a jövőben célszerű szerződéses alapra helyezni az egyes témakörök kidolgozását, elősegítve ezzel a hatékonyság növelését. Fontos célkitűzés, hogy a nemzetközi szervezetekben vállalt feladatok kapcsolódjanak, a hazai kutatási programokhoz és feladatokhoz. Az ágazati nemzetközi tevékenység a népgazdasági érdekeknek megfelelően eredményesen szolgálja a vízügyi ágazat hazai céljainak megvalósítását. Legfőbb rendező elv továbbra is hazánk politikai és gazdasági (ezen belül vízgazdálkodási) érdekeinek fokozott érvényesítése. Az ágazat fentiekben vázolt célkitűzéseit vannak hivatva teljesíteni a Vízgazdálkodási Intézet nemzetközi munkái, amelyeket egyrészt az Intézeten belül a Koordinációs és Műszaki Ellenőrzési Iroda Nemzetközi osztályán, másrészt az Intézet egyéb részlegeiben (Irodáin) állítanak össze. Az említett munkákat az alábbiakban ismertetjük: Az ágazati nemzetközi tevékenység információ és nyilvántartási rendszere (MSZ.: 440/1982.) 1981-ben elkezdett munka, amely a helyzetfelmérésen túl a nemzetközi tevékenység fő folyamataihoz kapcsolódó információ és nyilvántartási rendszer megtervezésére irányul. Rendszerterv összeállításával 1983-tól már próbaüzemeltetésre is sor kerül. Az ágazati nemzetközi munka éves beszámolási rendszerének kialakitása és jelentéstervezet az 1982. évi ágazati nemzetközi tevékenységről (MSZ.: 441/1982.) Ebben a munkában kitérünk a határvízi kapcsolatok, a kétoldalú műszakitudományos együttműködés területén, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az ENSZ központi-, regionális és szakosított szervezeteiben, a nem kormányközi nemzetközi szervezetekben 1982- ben folyó tevékenység jellemzésére, s vetítjük az ugyanezen területeken 1983- ban ellőttünk álló feladatokat is. Ennek a munkának az alapján az OVH Nemzetközi Főosztálya Elnöki Értekezlet elé terjesztendő éves beszámoló jelentését segítjük elő. Részvétel a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 29. ülésszakán, tiszai koordinációs feladatok (MSZ.: 442/1982) Az OVH Nemzetközi Főosztályától kapott megbízás alapján az Intézet elkészíti a KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 1982. évi (Kubában megrendezésre kerülő) 29. ülésszakára, annak napirendi pontjaira a helyzetfelmérő anyagokat, értékelést ad az Értekezlet keretében működő szakértői bizottságok, ideiglenes szakértői ülések munkájáról, áttekinti anyagaikat, összesítő jelentéseiket és javaslataikat, amelyeket döntéselőkészítő formában állít össze úgy, hogy ezek az anyagok a magyar küldöttség állásfoglalásait is képezhessék és alapul szolgálhassanak esetleges határozatra emeléshez is. A téma keretében összeállításra kerülő ,,Előkészítő tárgyalási anyag” a VVÉ magyar tagozati ülésén kerül megtárgyalásra a 29. ülés napirendi pontjaiként, amelyek felölelik a vízügyi ágazat egészének teljes problémakörét: a vízkészletgazdálkodási, ivóvízellátási, szennyvízkezelési és tisztítási problémakört, a vízügyi információrendszer, gyártásszakosítás stb. kérdéseket. Magyar vonatkozásban legfontosabb kérdések a Duna és Tisza vízgyűjtők vízgazdálkodási problémái. Erre vonatkozó témák kidolgozása a Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében a Komplex program elfogadása (1971) óta folyik. Közreműködés az EGB Vízügyi Bizottságának munkájához kapcsolódó magyar feladatok ellátásában (MSZ.: 445/1982) Az Európai Gazdasági Bizottság Vízügyi Bizottságának munkatervéből és az ezzel kapcsolatosan összeállított OVH Intézkedési tervből kiindulva több munka véleményezésével, valamint a velük kapcsolatos adatszolgáltatással veszünk részt e feladat vitélében. Ezek sorában fontos munkánk a „Jelentés a vizek ésszerű hasznosításának az EGB régióban uralkodó politikájáról” című anyag, valamint a „Jelentés az árvízi és az aszály elleni védekezés helyzetéről az EGB régióban" című anyag véleményezése, továbbá részletes témavázlat készítése a Görögországban 1982-ben megrendezésre kerülő „A felszín alatti vízkészlet védelmének stratégiájáról és gyakorlatáról" című szemináriumra. Feladatot jelent az EGB Vízügyi Bizottsága vízmennyiséggel és vízminőséggel foglalkozó munkacsoportja anyagainak előkészítése. A Mar-del-Plata-i Vízügyi Világkongresszus ajánlásai megvalósitásának helyzete Magyarországon (446/1982) Az 1977-ben megrendezett Vízügyi Világkongresszus ajánlásainak magyarországi megvalósulásáról kell ennek a témának a keretében számot adnunk, ötéves távlatból visszautalva ismertetjük az elfogadott határozatokat és az Akcióprogramot és ezeknek megvalósulását a konkrét intézkedések vázolásával (Vízellátási és közegészségügyi évtized hazai megvalósulásának menete stb.). E témában térünk ki az időközben megrendezett vagy hamarosan megrendezésre kerülő világrendezvények (4. vízkészlet világkonferencia stb.) kapcsolódásaira. A KGST Vízügyi Vezetők Értekezlete 29. ülésszakának előkészítésével kapcsolatosan említést nyert, hogy a napirenden szereplő kérdések sorában két, számunkra nagy jelentőségű kérdés szerepel, ezek a „Duna-medence vízgazdálkodási problémái" és „a Tisza-medence vízgazdálkodási problémái". Mindkét kérdés vonatkozásában vannak az együttműködésnek olyan felada-24
