Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 5. szám
c Hkútnuuuj unk Vízügyi szemináriumok az EGB-ben ünnepén Augusztus 20-át köszöntjük, ezt a sajátos hangulatú nemzeti ünnepünket. Tisztelettel hajtunk léjét államalapító István királyunk munkássága előtt, a megújuló kalász szimbólumaként az új gabonából készült kenyér ünnepe is ez a nap és 33 évvel ezelőtt 1949. augusztus 18-án fogadta el egyhangú szavazással az Országgyűlés társadalmunk alaptörvényét, a Magyar Népköztársaság Alkotmányát. Alkotmányunk bevezető mondatai a múltra visszatekintve is szólnak a hatalom kérdéséről és megállapítják: az uralkodó osztályok eszköze volt az államhatalom a jogfosztott nép kiszolgáltatására és elnyomására. A felszabadulással történelmünk új korszaka kezdődött el. ,,A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja" — mondja az alkotmány bevezetőjében. A mélyreható társadalmi, gazdasági és kulturális változások megteremtették társadalmunkban a dolgozó osztályok, rétegek erkölcsi-politikai egységét, s olyan érdekközösség jött létre, amelyben valamennyi osztály és réteg részt vesz a munkában, a fejlett szocializmus építésében, bekapcsolódik az ország közéletébe. Kádár János egyik interjújában mondotta: „Abból indultunk ki, hogy az eredményes munka legfontosabb leltétele a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom megteremtése és fejlesztése . . . csak olyan célokat tűzhetünk ki magunk elé, amelyeket a közvélemény nagy többsége megért és meggyőződéssel támogatni tud. Az utóbbi két évtizedben igyekeztünk elkerülni az elkerülhető megrázkódtatásokat, szüntelenül azon munkálkodunk, hogy a szocializmus gyakorlata jó legyen az egész népnek, s azon belül minden egyes embernek, az ország minden állampolgárának." A 33 éves alkotmány kiállta a gyakorlat próbáját. Jól tükrözi valóságunkat és segít bennünket a további fejlődésben a jövő formálásában. A jó politika, a szocialista demokrácia, a munkában kifejeződő népi-nemzeti összefogás maradandó eredmények elérését tette lehetővé. Az eredmények a munkát dicsérik, feladataink munkát követelnek gondjaink jobb, gyorsabb, hatékonyabb munkára serkentenek. Szolgálni a népet, ez volt mindig a forradalmi munkásmozgalom harcosainak eszménye, vállalt küzdelme: ezt foglalja törvénybe az alkotmány, mely milliók számára mondja ki: ,,a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka ... Minden munkaképes polgárnak joga és kötelessége, hogy képességei szerint dolgozzék". Ma a hármas ünnepen ez azt jelenti, hogy jól fel kell mérnünk tennivalónkat, meg kell hogy követeljük önmagunktól a minőséget és a hatékonyságot úgy, hogy nagyobb hozzáértéssel cselekszünk országunk és a magunk hasznára. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságában a gazdasági ágazatok különböző területein, így a vízgazdálkodás terén is harmincöt tagország működik együtt. A munkában részt vevő országoknak ez a széles köre olyan munkamódszerek alkalmazását teszi szükségessé, amik leginkább a nemzetközi tudományos szervezetekéhez hasonlóak: közös jelentések, tájékoztató anyagok megvitatása, összeállítása, ajánlások, határozatok megfogalmazása. Ezek a munkamódszerek kiválóan alkalmasak arra, hogy meghatározott témakörben a régió egészéből információk gyűljenek össze az adott témakörben felmerülő kérdésekről, a megoldásukra az egyes országokban alkalmazott különböző módszerekről. Kézenfekvő, hogy az információk összegyűjtését összefoglaló értékelés kövesse és — esetenként — olyan ajánlások megfogalmazása zárja le, amik az adott kérdés megoldására legalkalmasabb utakat-módokat is megjelölik. Az EGB anyagainak súlya a nemzetközi tudományos szervezetekénél jelentősebb: az együttműködésben nem magánszemélyek, vagy intézmények, hanem a régió országainak képviselői vesznek részt. A legfontosabb anyagok nemcsak a Vízügyi Bizottság, hanem az EGB legfelsőbb szerve: a Közgyűlés elé is kerülnek. Az EGB úgynevezett szemináriumain ezek a munkamódszerek kombináltan jelentkeznek. A szemináriumot részletesen annotált és közösen megvitatott tematika alapján rendezik meg. A tematikában szereplő kérdésekhez az együttműködő országok tanulmányokat dolgoznak ki, az utóbbi években egy-egy szeminárium dolgozatainak száma meghaladta a negyvenet. A szeminárium általában öt napot szentel a témák és a tanulmányok megvitatására és a zárójelentés megfogalmazására. A zárójelentés legértékesebb részét a kidolgozott ajánlások és javaslatok alkotják. Szinte lehetetlen az EGB különböző szakbizottságainak a vízgazdálkodást is érintő szemináriumait áttekinteni. Az alábbi felsorolás a Vízügyi Bizottság által az elmúlt tíz évben rendezett szemináriumok témáit mutatja: 1973. Az erdészet és a mezőgazdaság által okozott vízszennyezés (Bécs) 1974. Automatizálás és számítástechnika a vízgazdálkodásban (Washington) 1975. A tengerpari vizek szárazföldi eredetű szennyezése (Lisszabon) 1976. A vízgazdálkodás távlati tervezése (Várna) 1978. A szigetek és a parti vizek vízgazdálkodási kérdései (Málta) 1979. A vizek ésszerű hasznosítása (Lipcse) 1980. A vizek ésszerű hasznosításának gazdasági ösztönzői (Veldhoven) 1981. Az állattenyésztésből eredő vízszennyezés (Genf) Méltán csatlakozik ehhez a tekintélyes sorozathoz az EGB idei szemináriuma, amit Portugáliában az ivóvízellátási és szennyvízelhelyezési rendszerekről fognak megtartani. A témának különös időszerűséget ad az ENSZ 1980. évi Közgyűlésén meghirdetett Nemzetközi Ivóvizeilátási és Közegészségügyi Dekád, melynek célja az, hogy lényegesen megjavítsa a világ lakosságának ivóvízzel való ellátottságát, a szennyvizek elhelyezésével és tisztításával kapcsolatos szolgáltatásokat. Ma már nyilvánvaló, hogy a Dekád által kitűzött célok megvalósítására Magyarországon is van teendő. Igaz, hogy az elmúlt három évtizedben imponáló, nemzetközileg is elismert eredményeket értünk el a közműves vízellátás és csatornázás fejlesztése terén, de igaz az is, hogy ma még, különösen a kisebb településeken egyre égetőbben jelentkeznek az egészséges ivóvízellátás újszerű problémái, a kommunális szennyvizek elhelyezésének kérdései. A szeminárium tematikája éppen ezeket a problémákat veszi célba: a kis lélekszámú, félreeső falusi települések ivóvízellátását, a keletkező szennyvizek elhelyezését, az évszakonként jelentősen ingadozó lélekszámú települések ellátásának problémáit, a sűrűn lakott, elöregedett városközpontok kérdéseit. Érthető, hogy ez a szeminárium az érdekelt szakemberek között kezdettől fogva a szokottnál nagyobb érdeklődést keltett. A magyarországi helyzetet, az alkalmazott megoldásokat nem kevesebb, mint tíz tematikus tanulmány mutatja be, a szeminárium összes tanulmányainak közel egynegyed része mutatja be. A második fő téma rapportőrét Magyarország adja. Végül az OVH szűkös devizakeretei között is lehetőség nyílik arra, hogy néhány szerző is megjelenjen a szemináriumon. Reméljük, hogy az intenzív magyar részvétel egyrészt öregbíti a magyar vízügyi szakemberek, a magyar vízügyi szolgálat tekintélyét és jó hírnevét, másrészt a tapasztalatok ösztönzőleg fognak hatni a hazai ivóvízellátási és szennyvízelhelyezési problémák megoldására és elő fogják segíteni a Dekád célkitűzéseinek megvalósítását is. Óhatalanul felmerül a kérdés, hogy megtettünk-e mindent az elmúlt évek szemináriumain összegyűlt tapasztalatok hasznosítására? Az 1975. és 1979. évi szemináriumok kivételével, melyeknek témáiban nem voltunk érdekeltek, mindegyiken részt vettünk tanulmányok és kiküldött útján is. Magyarország szerepe jelentős volt az 1976. évi várnai szemináriumon, ugyanakkor az itt lefolyt viták előbbrevitték a vízgazdálkodás távlati tervezésének számos kérdését és termékenyítőleg hatottak a magyarországi tervek kidolgozására is. Az 1980. és 1981. évi szemináriumok ajánlásait az idegen nyelveket nem értő szakemberek számára magyarul is hozzáférhetővé tettük. Természetesen maradt még tennivaló a hasznosítás terén, különösen a tematikus tanulmányok anyagainak szélesebb körben való megismertetésével. A magyar vízgazdálkodás hasznát látná, ha valamennyi szeminárium ajánlásai magyar nyelven is hozzáférhetők lennének, a tematikus tanulmányoknak pedig legalább tárgymutatószerű feldolgozására lehetőség ny^na- Dr. Prehoffer Elemér 1
