Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 4. szám
M. Malita szerint a csoport mögött mindig egy gondolat, közös cél található. Ez az együttmaradás, a közös cél kikristályosítója. Minden csoportnak van egy vonzási súlypontja; a csoport tagjaihoz innen jön a legtöbb és legmozgatóbb jelzés. A csoport elősegíti a szisztematikus gondolkodást, az elszigetelődés nem. A csoportszellem minőségileg különbözik az egyéni látásmódtól. Másfajta logika és másféle gondolkodási stratégia alakul ki. A versengést együttműködés váltja fel. Fentiek előrebocsátása után természetesen nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy nem minden fajta alkotómunkát lehet team útján megoldani. Alkotómunkát kizárólag akkor célszerű csoportra bízni, ha több egyén még szervezeti támogatással sem képes megoldani az adott problémát. Szembeállítva az egyéni és csoportmunka előnyeit, az előzőek alapján röviden tekintsük át a csoportmunka pozitív vonásait. Tézisszerűen ezeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: — A team olyan alkotó feladatoknál van fölényben, ahol nemcsak egyetlen helyes, hanem a lehető legtöbb különféle alternatíva lehetséges. — Lehetőség nyílik az alaptudományok és a különböző határtudományok összekapcsolására. — Az eltérő képzettség a csoportot alkalmassá teszi olyan problémák megoldására, amelyeket szólóban egyetlen specialista sem tud megoldani. — Egy csoport egészében mindig több szakismerettel és tapasztalattal, információval rendelkezik, mint különkülön a csoport bármely tagja. — A team-on kívül visszautasított ötletek közösen jó megoldásokká alakíthatók. — A team már létező elképzelést kidolgoz vagy finomít, azaz olyan, mint a gyémántcsiszoló. — A hozzáértő team-vezető olyan, mint a generátor, kicsiholja együttesének minden tagjából a jó gondolatokat. — Egyedi munkánál előbb-utóbb kiapadnak a források, elfogynak az ötletek, ezzel szemben az alkotó csoportban mindig újabbak merülnek fel a többiek ösztönzésére. A team-munka iránti igény a vízügyi ágazat területén is egyre nagyobb mértékben jelentkezik a fejlesztési koncepciók kialakításánál, jelentősebb beruházások előkészítésénél, kutatási munkáknál, a legkülönbözőbb technikai és technológiai problémák megoldásánál stb. Ez abból a sokrétű tevékenységből adódik, amely a vízgazdálkodásra jellemző. Nem meglepő az sem, hogy az árvízvédekezés irányításához is számos vonatkozásban kapcsolódik team jellegű tevékenység, mivel egy-egy kritikus helyzetben csak akkor lehet gyorsan megalapozott döntést hozni, ha a kialakult és várható körülményeket sokoldalú összefüggéseik ismeretében tudja a vezetés mérlegre tenni. Ehhez viszont a legkiválóbb specialisták alkotó együttműködésére van szükség. Fentieken túlmenően a környezetvédelmi jellegű feladatok hatékony megoldása is általában team-munkával valósítható meg, figyelembe véve ezek interdisciplináris jellegét. Amenynyiben ezt nem veszik figyelembe, ennek számos hibás intézkedés lehet a következménye. A team-munkában résztvevő tagokat az ún. „team-szellem"-nek kell áthatnia. Ez megköveteli, hogy a tagok a team-en belüli munkájukban felejtsék el beosztásukból adódó rangjukat, az általuk vezetett egységek külön érdekeit, stb és csupán a team-munka feladatait tartsák szem előtt. Tudását és képességeit minden tagnak teljesen a közös teammunkának kell szentelnie és az együttmunkálkodás ideje alatt kifejlesztett gondolatokat nem szabad saját egyéni felemelkedése érdekében, mint saját szellemi termékeit feltüntetni. Minden siker, amit a team elér, nem az egyes személyek, hanem a team dicsősége. Aki ezt nem tudja vállalni, az nem való teambe. A team-munka a saját személyiség bizonyos mértékű háttérbe szorítását követeli. A team tagjainak minden előítélet és felülről való „kezelés" nélkül kell a többi tagok véleményével szemben állást foglalni. Az említett előfeltételek merőben ellentétben állnak az individualisztikus, egyéni szellemi teljesitmén/re épülő felfogással. Ha feltesszük azt a kérdést, hogy az önálló szellemi munkára való alkalmasság feleslegessé válik-e a team-munka elterjedésével, akkor erre egyértelműen azt a választ adhatju, hogy nem. Ellenkezőleg, gyümölcsöző team-munka csakis olyan tagokkal lehetséges, akik megtanultak önállóan dolgozni. A team-munka végeredményben sajátos keveréke az önálló egyéni gondolkodásnak és cselekvésnek, valamint a közös team-feladathoz való hozzáidomulásnak. Ezt a szellemi átállást nem lehet parancsszóval vagy szervezéssel megvalósítani. Hosszú nevelési és fejlődési folyamatra van szükség ahhoz, hogy alkalmas, teljesítőképes munkatársakat „teammunkára alkalmas"-sá tegyünk. Sok team csődbe jutása és ennek következtében a team-ek alakításával szembeni idegenkedés arra vezethető vissza, hogy nem biztosították a team-munka szellemi előfeltételeit. E téren is sokan abba a régi hibába esnek, hogy azt képzelik: egyedül bizonyos szervezési forma már elegendő a kívánt eredmény eléréséhez. A team szervezete szempontjából az az elsőrendű követelmény, hogy pontosan és világosan legyenek körvonalazva a team által elérendő célok. A célokat vagy a célt — amenynyiben az elképzelhető — konkrétan, a megkövetelt műszaki paraméterek, mutatók, gazdasági eredmények stb. formájában kell meghatározni. Csak így van ugyanis lehetőség a team felelősségének pontos körülhatárolására, valamint a feladat teljesítésének tárgyilagos elbírálására. Ennek a követelménynek a teljesülése ugyanakkor azonban előfeltétele annak is, hogy a team tagjai tudotában legyenek a közös munkával elérendő célnak, ami a team egyik legfontosabb ismertetőjegye. A cél (célok) pontos és világos megfogalmazására tehát rendkívüli figyelmet kell fordítani. A team-ek típusai A team-eket — figyelembe véve működési területeik sokrétűségét és megalakulásának körülményeit — több szempontból osztályozhatjuk, rendszerezhetjük. Megítélésünk szerint gyakorlati szempontból a team-ek a következők szerint osztályozhatók: a) tevékenységük jellege szerint: — alkotó team-ek (do)lgozó, kutató munkacsoportok) és — tanácskozó team-ek; b) létrejöttük módja szerint: — spontán szerveződött és — tudatosan szervezett team-ek; c) működési időtartamuk szerint: — ideiglenes és — állandó team-ek; d) a csoportmunka szerveződésének iránya szerint: — vertikális és — horizontális team-ek; e) szervezettségi szint szerint — egy szervezési egységen belül szervezett (lokális); — több szervezeti egység között szervezett és — két vagy több ország között szervezett (nemzetközi) team-ek. f) összetételük szerint: — azonos szakképzettségű (homogén) és — különböző szakképzettségű tagokból álló heterogén team-ek. Itt azonnal megjegyezzük, hogy a heterogenitás teljesítmény szempontjából kedvezőbb a homogenitásnál. Jóval több az alternatív gondolat és a termékeny elmék nagyon produktívak. Végbemegy az ún. keresztmegtermékenyítés a felmerült ötletek, gondolatok kombinációja révén. A heterogén team hatástitka a távoleső szakértelem összekapcsolása. Személyi összetétele a megoldandó problémától és az alkalmazásra kerülő alkotástechnika sajátosságaitól függ. A team-ek szervezésének feltételei A team-ek szervezésének legfontosabb feltételeit a következőkben foglalhatjuk össze: — a team vezetőjének és tagjainak helyes kiválasztása; az együtteseket olyan személyekből kell szervezni, akik szak17
