Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 4. szám
|4 Tisza és a Tiszaié} festője A Tiszatój és a magyar népélet festője, Réti Mátyás a Szabolcs-Szatmár megyei Tiszadobon született, 1922. május 26-án. A szülőfalu és környéke a felszabadulás előtt az Andrássy grófok birodalma volt. A magyarországi folyóvölgyek árvíz- és belvízmentesítési munkálatait 1846. augusztus 26-án itt kezdték meg. Csaknem két és fél millió hektár őrerdőben levő föld vált alkalmassá szántóföldi művelésre, utak, vasutak, települések, kulturális és szociális intézmények építésére. A nagyszabású munkálatok megkezdésének színhelyén Széchenyi Istvánnak és Vásárhelyi Pálnak 1865-ben állítottak emlékművet. Réti Mátyás életregénynek is beillő vallomásaiban a szülőföldről és szülőházról elmondja, hogy annak kertje egészen a Tisza-parti füzesekig nyúlt. A kiskertből vagy a vízpartról nap mint nap látta a szőke Tisza füzes partjait. Tavasszal, nyár elején és csapadékos évjáratokban a tovahömpölygő árhullámok, verőfényes napsütésben a tiszavirág életű lepkék millióinak kirajzása nyújtott maradandó élményt. Aztán a halászok, amint hajnali szürkületben vagy tűző napsütésben és esthajnalon vízbe eregették hálóikat, s a füzesek közt elhelyezték varsáikat. Télvíz idején a jégzajlás nézője lehetett Réti Mátyás. Édesapja a nádtető készítés, a gyékényfonás, az orsóesztergálás, a mezőgazdaságban használatos eszközök, szerszámok készítésének valóságos művésze volt. A rajzolási készséget kicsiny gyermekkorában tőle örökölte és leste el. A család megélhetési gondjait enyhítendő, az Andrássy grófok földjén napszámosként, később tavasztól őszig sommásként dolgozott fillérekért. Változó munkahelyein ebédszünetben és szabadidejében a színes ironokat csakhamar ecsettel és vízfestékkel cserélte fel. Ahol csak megfordult, megörökítette a sommások, a földművesek sanyargatott életének mozzanatait, a táj szépségeit. Réti Mátyás művészi pályához vezető útja csak a háború, az ország felszabadítása, a hadifogság után válhatott szabaddá. Gyermekkori elhatározásához híven 1948 nyarán útipoggyászában a pályakezdés bizonyítékaival együtt, a szolnoki művésztelepen rendezett tehetségkutató-versenyre utazott. Innen Benedek Jenő festőművész ajánló soraival érkezett Budapestre. Hatvan jelentkező közül őt is felvették a Derkovits Kollégiumba. A sikeres szakérettségi-vizsga után Barcsay Jenő Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Kmetty János tanítványaként kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. 1953-tól festőművész és rajztanárként 23 évig a csepeli diákokat és ifjúmunkásokat tanította képzőművészeti ismeretekre. Az oktató-nevelő munka közben, de főleg nyári szünetekben, a Tiszatáj s az ország különböző vidékeinek területeiről, történelmi nevezetességű helyeiről, ősi településeiről, azok népéle-Vízparti ház (festmény) téről és a csepeli gyáróriásról készített vázlatokat. Ezernyi portrét rajzolt. A szülőfalu társadalmi szervezetei a tiszadobi Andrássy kastélyban művésztelep szervezéséhez is megadták a segítséget a festőnek. Nyári táborozásaik idején kortárs festők, rajztanárok, fiatalok társaságában ismerkedtek a Felső-Tiszavidék természeti szépségeivel, népének életével. Réti Mátyás ország- és világjáró útjai újból és újból a szülőföldre kanyarodnak vissza. Hazavárják barátai, rokonai, tisztelői, a Tiszavölgy és Tiszahát meghitt tájai, térséges pusztái ... A hortobágyi pásztorélet és világának változásai. A nagy elődök — Tornyai János, Koszta József és mások példáját követve ő sem hódolt be a különböző divatos művészeti irányzatoknak. A művészet Réti Mátyás szerint is „csak úgy ér valamit, ha nemzeti, ha magyar művészet, azzá pedig csak úgy lehet, ha a nép érzelemvilágából táplálkozik". Andrássy kastély (festmény) Borbás Lajos Az avatott festő az elkötelezettségről, hivatottságr'I szólva azt is gyakran hangsúlyozza, hogy a képzőművészeti alkotásokat mindenhová el kell juttatni. A kiállítási vendégkönyvekben soksok elismerő sort olvashatunk. Ilyeneket: „Műveit tanulmányozva nem kerülheti el figyelmünket képeinek harmóniája. A napfény és az árnyék tökéletes összhatása. A tájak eredeti szépsége, a vízparti lakóházak, települések, a víz és az ember közötti örök kapcsolat". Réti Mátyás tovább járja az országot, újabb tájakról, műemlékekről készít vázlatokat, amelyekből festmény lesz műtermében. Művészi életének meghatározója a Tisza-mentiek és a csepeliek életrendje. Sokat köszönhet a főváros legnagyobb munkáskerületének. Itt műtermet is kapott, ahol rajztanári munkája közben több száz művet alkotott.
