Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Harminc éve ketten kezdték... Hajózás a tyeUncebtavon Nagyobb társaságban fényképet mutattam: tükröződő vízfelület, vitorlások és egy utasokkal teli hajó. Háttérben lankás hegyoldal. — A Balaton!... Hát persze... Az, hát... A kép a Velencei-tó egyik szép részletét mutatta. Hitetlenkedés. — Hajó a Velence-tavon? Igen, mintegy 30 éve indult meg a többé-kevésbé rendszeres hajóforgalom a tavon. 1950-ben két vállalkozó kedvű ember a derékig iszapos parton, rátalált egy félig elsüllyedt hajóra. Rendbe hozták о hajótestet, s honnan, honnan nem, kerítettek hozzá egy Volvo-Penta motort is. Kipróbálták, ment. Az volt a tervük, hogy turistákat szállítanak a nyári hónapokban, s a lakosokat is hozzák—viszik a két part között. Az engedéllyel együtt valami kis pénz is kellett volna az induláshoz. Felkeresték a tanácsot, ahol a „fuvarozási” engedélyt megadták. A jó emlékezetű, öreg horgászok is csak annyit tudnak, hogy 25—30 ember fért el a hajón, s a két „alapító” volt a kapitány, a matróz, a gépész és a jegykiadó. A szerény forgalomból nyáron úgy ahogy megéltek. Valami csurrant a tanács kasszájára is. Cölöpökből, deszkából készült az első néhány „kikötő”, amolyan stégszerű. Ezeket azonban hamarosan elöntötte a víz, mert a tó a nagy esőzésdk után áradni kezdett. (1963-ban a víz szintje 181 cm-rel volt magasabb, mint + . Velencei-tó (Luzsicza Lajos rajza) 1949-ben!) Újabb stégek készültek, most már magasabbak. 1958-ban a tanács beszerzett egy másutt kiselejtezett hajót, s a régit kivonták a forgalomból. Motorját kiszerelték, s a KPM budapesti múzeumába került. Nagyobb hajóhoz nagyobb mólókra is szükség volt. Ehhez az északi parton találtak követ: Sukoró környékéről teherautóval szállították át a déli oldalra. A vízibe, iszapra szórt köveket murvával borították. A Pákozd alatti Szúnyog-szigeten is épült ideiglenes móló. A hajó legénysége szaporodott: a vezetőn kívül 2 matróz és egy motorszerelő állt szolgálatba. 1961- ben levizsgáztatták a hajót, hivatalosan megállapították a szállítható személyek számát is. A forgalom szükségessé tette a járatok sűrítését. 1962- ben új hajót bocsátottak vízre. Neve: Agárd. 470 ezer forintba került, 50 személyt szállíthatott, illetőleg szállít még most is. Még ugyanebben az évben — most már a Velence-tavi Intéző Bizottság közreműködésével — megvették a Pákozdot, ezt a mozgékony, 22 személy szállítására alkalmas kishajót. A mi Velencei-tavunkon is rendeztek karnevált. 1962-ben és még két éven át, augusztus 20-a tiszteletére felvonultak a zászlódíszbe öltözött hajók, vitorlások, ladikok. Szólt a zene, ünnepi volt a hangulat. A karneválok nagy erkölcsi sikert hoztak — de sok pénzt elvittek .. . A hajók azonban egyre népszerűbbek lettek, s ha a vállalkozás nem is jelentett valami nagy üzletet, kellemes színfoltjává vált a tónak. Talán rá sem fizettek túl sokat. Erre vall, hogy a VIB kezdeményezésére 1964-ben megvették a Nadapot, a 60 személyes, kecses nagy hajót. Ezzel befejeződött a „flotta" bővítése; jelenleg is ez a három hajó viszi—hozza az utasokat, a kirándulókat. 1966-ban hajójavító műhely épült, s megalakult a Községgazdálkodási Vállalat, amely mind a hajózást, mind a strandok működtetését átvette. A SZOT-flotta tagja. 1968-lban a SZOT is belépett a velencei-tavi hajózásba. A legutóbbi két évben két új kikötő épült, Gárdonyban, illetve Velencén. A hajózásból származó bevétel 10 év alatt több 'mint háromszorosára nőtt. 1979-ben például 72 000 személyt szállítottak, a bevétel meghaladta a 607 ezer forintot. A hajók igénybevétele igen nagy. Agárdról Pákozdra, április 1-től október 30-ig menetrendszerűen járnak a hajók. Turistacsoportok is kibérelhetik a hajót egy-egy sétaútra. Az útirányt — kívánságra — maguk az utasok is megszabhatják. Az utak az agárdi, a gárdonyi, vagy a velencei kikötőből indulnak. Az új kikötőik építése sejtetni engedi, hogy vannak további tervek is. Fejleszteni, bővíteni akarják a jelenlegi járatokat. így például 1981-ben a Balatonról átkerül a Velencei-tóra a 100 személyes Sió motoros hajó. Láng Miklós 32