Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
Tározós vízminőség-szabályozás a Zagyva felső vízgyűjtőjén Д Zagyva felső szakaszán három tározóból álló rendszer épült ki egy program első lépéseként, mint arról egy előző cikkben szó esett. A tározórendszer eredeti elképzelés szerint hat elemből állt és végső hatásában a Hatvan feletti mértékadó vízhozamcsúcsok a 2%-os valószínűségű árhullámoknál átlagosan 20%-kal, míg 10%-°s valószínűségű árhullámoknál 60%-kal csökkennek. A tározók célszerű üzemeltetése, a Zagyva—Tárná vízgyűjtő árvédekezésének segítése, a vízkészletek optimális szétosztása, a vízminőségi előrejelzés igényeinek kiszolgálása céljából automatikus távmérőrendszer is létesült a vízgyűjtőn. A távmérőrendszer jelenlegi kiépítésében hidrometeorológiai információkat gyűjt, de bővíthető bármely egyéb adattal, illetve a rendszer módot ad távvezérlésre is. E kedvező lehetőséget kihasználva a három tározóból eddig a maconkai és kisterenyei bekapcsolásra került, ahol is a vízállás és zsilip-állapot mérése történik, illetve a zsilipek távvezérelhetők. A mátraverebélyi tározó bekötése a sorok írásakor volt folyamatban. ELŐNYEI A tározók távvezérelhetősége az ún. merev üzemmód helyett, lehetőséget ad arra, hogy a zsilipek szabályozásával a vízkormányozás, — az éppen aktuális árhullámot figyelembe véve — nagyobb hatékonyságú iegyen. Ugyanakkor a maconkai tározó egy részében állandó vízvisszatartás is történhet vízkészlet növelési célból. így e tározó április és december között napi 10 000 m3 vizet szolgáltathat. Ismerve a Zagyva felső vízgyűjtő, ill. a Tarján patak vízminőségi gondjait, a tározórendszer lehetőséget ad a vízminőség javítására is: a szennyvízhullámok megfogásával, szabályozott leeresztésével, a hasznosításra tárolt víz hígítóvízként való felhasználásával és végül az átmeneti tározás kiegyenlítő és vízminőség javító hatásával. Előzetes vizsgálatok alapján átmeneti tározásra a 71 km2 vízgyűjtőjű kisterenyei tározó került kijelölésre. A létesítés során a gátnyomvonal megváltoztatásával az eredetileg tervezett 2,9 millió m3 árvízi tározótérfogatot 350 ezer m3-rel növelték is. Az így kialakított 1,3 m átlagmélységű tározótérben mintegy 30 napos tartózkodási idő biztosítható. A tározó egyesített műtárgya típusmegoldásként alkalmazott rendszerű: vízfelöli oldalon bukóakna, fenékürítő zsilippel, folytatásában ROCLA csövekből ürítőcső épült. A fenékürítő nyílás vízszállító képessége megegyezik az alvízi mederével. Árvíz esetén a víz a tóba beduzzad. A mértékadónál nagyobb árvizek a bukóaknába jutnak, ill. a gáttestre épített homlokbukón át távoznak. A fenékürítő nyílás 1,6x1,6 méretű, gépi mozgatású zsiliptáblával zárható, ill. szabályozható. Az ismertetett műtárgykiképzés mellett vízelvétel — árvíztől eltekintve —, csak a fenékről történhet. VÍZVÉDELMI HELYZETE A Zagyva felső vízgyűjtője hazánk egyik sajátos iparterületére esik. A Salgótarján és környékén levő ipari üzemek tartoznak ide. A bányászat, kohászat, zománc- és üvegipar, s más ipari tevékenység, mind meghatározója a Tarján patak vízminőségének. A 28/1978. Mt. sz. rendelet a vízgyűjtőterületet lll/3-as ipari vízminőségvédelmi területnek sorolta be. Mennyiségileg a legfőbb szennyező forrás a salgótarjáni szennyvíztisztító telep, jelentős SKU (vas, só) és ZIM salgótarjáni gyára (só, fémek, szerves anyag). A szenynyező forrásokból kereken 12 000 m3/nap szennyvíz kerül a Tarján patakba, ill. mellékvízfolyásaiba. A szerves anyag mennyisége KOI-ban mérve 1200 kg/nap, az ammónia N-ben 210 kg/nap, az összes vas 35, összes lebegő anyag 1200 és sótartalom 3000 kg/nap, az átlagos vízminőségi adatokat figyelembe véve. Ipari terhelései miatt a Tarján patak egyik legszennyezettebb hazai vízfolyásaink közé tartozik: a jellemző szenynyezést mutató vízminőségi összetevők — só, vas, ammónia és szervesanyagtartalom — alapján igen szennyezett, KGST IV. osztály vízfolyás. HÁROM HATAS A kisterenyei tározó vízminőségét elvileg befolyásoló hatások: a) ülepedés, b) kiegyenlítődés (pufferhatás), c) biológiai lebomlás. a) A tározóban a víz 10—40 napot tartózkodik, s ez alatt jelentősen ülepedik. A lebegő anyagok most a Tarján patakon és a Zagyván vonulnak le, a vízfolyás teljes szakaszát lökésszerűen terhelik: az időnkénti kiülepedések, újbóli bemosódások függvényében hatásuk még Lőrinci térségében is érezhető. A tározóban való ülepedés önmagában is jelentősen javíthatja a víz minőségét a Zagyva tározó alatti szakaszán. b) A Tarján-patak időben változó vízminősége, valamint a térség potenciális szennyező forrásai miatt, e hatás vízm inőség-szabályozási szempontból kiemelkedő jelentőségű. A tározóban bekövetkező kiegyenlítési folyamat leírására a „black box” módszert használtuk. (A felírható differenciál-egyenlet megoldásával megkaptuk a kimenő vízminőségi komponens koncentrációjának időbeli alakulását.) A várható kiegyenlítő hatás érzékeltetésére megemlítjük, hogy ha a befolyó víz A kisterenyei tározó egyesített műtárgya 6
