Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-08-01 / 8. szám
zását, a haszon elosztását. A Tanács nevezi ki a Bank Igazgatóságát, dönt fiókok létrehozásáról, vagy megszüntetéséről, ügynökségek és képviseletek kialakításáról stb. Az Igazgatóság valósítja meg a pénzintézetekkel, bankokkal, vagy más nemzetközi gazdasági szervezetekkel való kapcsolatokat. Bármely ország, ha elfogadja a NEB működési alapelveit, kérheti a felvételét. Már 1974-ben a KGST országok közötti elszámolások 52,6 milliárd rubelt tettek ki, s 3,2 milliárd transzferábilis rubel hitelt nyújtott a Bank a KGST országoknak. Ugyanebben az időben a NEB széles körű, 58,2 milliárd tr. rubelre tehető operációkat folytatott konvertibilis valutával és arannyal, s folytat azóta is. A NEB a világnak mintegy 300 nagy pénzintézményével tart fenn kapcsolatot. A NEB kezdettől fogva rentábilis szervezet. Haszna nemcsak folyó költségeire elég, hanem tiszta profitot is jelent, ami pl. 1974-ben majdnem 22 millió tr. rubel volt. Ez a tartaléktőke növekedését is jelentette. A szocialista országokra egyre jellemzőbb a hitelkapcsolatok kibővülése. A Szovjetunió is jelentős hosszú lejáratú hiteleket bocsát a szocialista országok rendelkezésére, s ezzel rövid idő alatt sok ezer objektum felépítése vált ezen országokban lehetővé. Egy ideig a kétoldalú kapcsolatokon alapuló közép és hosszú távú hitelnyújtás megfelelőnek bizonyult, de az integráció kifejlődésével szükségessé vált a rövid lejáratú hitelakciók bonyolítása. Erre szervezték meg 1970-ben a Nemzetközi Beruházási Bankot (NBB) Bulgária, Magyarország, NDK, Mongólia, Lengyelország, Szovjetunió és Csehszlovákia részvételével, moszkvai székhellyel. 1971-ben Románia, majd 1974-ben Kuba is a Bank tagjai sorába lépett. 1974-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Bankjával való együttműködés szabályozására egyezményt írtak alá. Ugyanebben az évben működni kezdett a Bank által a fejlődő országoknak nyújtandó hitelek céljára létrehozott 1 milliárd transzferábilis rubel alaptőkéjű speciális Alap. A Bank rövid idő alatt kapcsolatot alakított ki regionális nemzetközi pénzintézetekkel, az ázsiai, afrikai fejlesztési bankokkal és a Nemzetközi Felújítási és Fejlesztési Bankkal. 1974-ben a NEB-bel együtt megkapta az UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) megfigyelői státuszát. Amíg a Nemzetközi Együttműködési Bank a szocialista országok közötti áruforgalom kiszolgálását, a sokoldalú elszámolások lebonyolítását, valamint a rövid távú hiteleket intézi a transzferábilis rubel segítségével, addig a NBB feladata a beruházások finanszírozása, vagyis a szocialista országok anyagiműszaki bázisának létrehozásában való aktív részvétel. A Bank hiteleket nyújt különböző objektumok építéséhez, olyanokhoz is természetesen, amelyeket a szocialista országok közösen, közös érdekből építenek. 5—15 éves hiteleket folyósít a hatékony objektumok (gyorsan megtérülő művek) létesítéséhez. Ennek megfelelően joga van művek terveinek szakvéleményeztetéséhez, műszaki dokumentációjának és költségvetésének ellenőrzéséhez akár nemzeti vagy nemzetközi szakértőkön, illetve szakértő csoportokon keresztül. A Bank szoros kapcsolatot tart fenn a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsával, s részt vesz azoknak az egységeknek a munkájában, amelyek a Bank szempontjából érdekes kérdésekkel — pl. az országok fejlesztési terveinek koordinálásával stb. — foglalkoznak. A Bank alapjainak képzése a szocialista országok tagsági díjaiból, vagy a speciális alapokra elvont összegekből adódik. Ez utóbbiakhoz a nemzetközi valutapiacokon kibocsátott obligációkból szerzett összegek is járulnak. A haszon egy részének az alaptőkéhez való csatolása is növekedést okoz. A Bank alaptőkéje 70%-ban tr. rubel 30%-ban konvertibilis valuta. A hozzájárulások összegét az egyes országok külkereskedelmi exportjának arányában állapítják meg. Új tag belépésével az alaptőke növekszik. Kuba belépése után az alaptőke 1068,3 millió tr. rubelre emelkedett. A hitelezésen kívül a Bank más pénzügyieteket is folytat, elhelyezi feleslegeit más bankokban, valutát, értékpapírokat, aranyat vásárol és ad el, garanciát vállal. Jogában áll nemzetközi pénzhitelintézetekkel, nemzetközi szervezetekkel kapcsolatot létesíteni. A NBB demokratikus felépítésű, rendszerű és irányítású szervezet. A világon sok beruházási bank van, így a Nemzetközi Felújítási és Fejlesztési Bank, az Amerikai Fejlesztési Bank, az Európai Beruházási Bank, Afrikai Fejlesztési Bank, Ázsiai Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Asszociáció stb. Ezeknek működését az határozza meg, hogy ki rendelkezik az opciók többségével. A Nemzetközi Beruházási Banknak is legfelsőbb szerve a Tanács, amely a tagországok képviselőiből áll. Minden tagország egy szavattal rendelkezik, függetlenül attól, hogy mennyivel járult hozzá az alaptőkéhez. A Tanács évente kétszer ülésezik, az elnöki tisztet a tagok sorrendben látják el. Az éves költségvetés, évi mérleg haszon felosztása, alaptőke növelése, és más fontos elvi kérdésekben egyhangú határozatra van szükség. Egyhangú határozat kell az obligációk kibocsátása, fiókok nyitása, vagy bezárása, tisztségviselők kinevezése, új tagok felvétele, revíziós bizottság kinevezése ügyekben is. Egyéb kérdések tekintetében 3/4-es többségi határozattal döntenek. Az Igazgatóság a Tanács végrehajtó szerve. Elnökből, három helyettesből, tagokból áll. A Nemzetközi Beruházási Bank 1971- ben kezdte meg működését. Már első működési évében több beruházási tervet jóváhagytak. Magyar vonatkozású a Tanács 3. ülésén hozott határozat (1971 június), amellyel az IKARUS felújítására 12,7 millió rubelt szavaztak meg hitelként 9 éves lejáratra, a magyar vasutak villamosítására pedig 20,5 millió rubelt 10 éves lejárat mellett. Lengyelország három nagyobb létesítmény megépítésére 10 millió tr. rubel hitelt kapott. Megalakulásától számított első három évben 622,5 millió tr. rubelt adtak hitelre gépipari, vaskohászati, vegyipari beruházásokra. A NBB részt vesz a több ország közös erővel történő beruházásainak, így az orenburgi gázvezeték finanszírozásában is. Kapcsolatot tart fenn a KGST országok és más szocialista országok bankjaival, de Anglia, Franciaország, Olaszország s az NSZK bankjaival is. A NBB működése lehetőséget ad a nemzetközi szocialista hitelpolitika szélesebb körű kibontakozására és a kollektív valuta hatósugarának kibővítésére is. Jelentős feladatot lát el, mint nemzetközi ágazati szerv az Egyesített Energiarendszer Központi Diszpécseri Igazgatósága (az orosz rövidítés alapján CDU). Ez a szervezet 1962-ban alakult a MIR (Béke) Egyesített Energiarendszer irányítására, s így a bolgár, magyar, NDK-beli, lengyel, román, cshszlovák és a Szovjetunió kárpátukrajnai energiarendszereit egyesíti. Az Igazgatóság szervezi az energiarendszerek párhuzamos működését, koordinálja az állami diszpécseri szervezetek tervszerű és operatív működését, egyezteti a teljesítményátadások grafikonját. A CDU székhelye Prága. Az Egyesített Energiarendszer elősegíti az ésszerűbb energiafelhasználást, többletráfordítás nélkül és azonnal oda lehet irányítani a felesleges energiát, ahol az adott pillanatban leginkább szükséges. Az energiaellátás stabilitását fokozva jelentősen csökkenti a tartalék teljesítményigényt és az energiahiányt is. Egy példa: 1969 decemberében a kedvezőtlen időjárás miatt fennakadások mutatkoztak a csehszlovák energiaellátásban, a CDU segítségével, s szovjet, NDK, lengyel rendszerek bekapcsolásával ezen a bajon segíteni lehetett. A MIR távvezeték hossza К—Ny-i irányban 1500 km és É—D-i irányban 1700 km. 1975-re teljesítménye elérte a 70 ezer MW-ot, ami az alapítás évéhez képest (1962) 2,8-szoros növekedést jelent. Hasonló arányban nőtt az energiatermelés is. 1974-ben 338 milliárd kWh-ra nőtt. A CDU tevékenysége komoly haszonnal és a tagországok számára nagy előnyökkel jár. A számítások szerint az energiarendszerek párhuzamos üzemeltetéséből származó jövedelem mintegy 40 millió rubel. Az energiacsere a tagországok között egyre jelentősebb, egyre növekvőbb mértéket mutat, a jelenlegi 20 milliárdnál több kWh energiacsere is 5-szörös növekedést jelent az alapítás évéhez képest. Három sikeres, eredményesen gazdálkodó szocialista gazdasági szervezetet ismertettem, amelyek jelentősége óriási a szocialista országok anyagi-műszaki bázisának megteremtésében. Remélhetőleg hasonló eredményeket mutat majd fel a szűkebb házunk táját — a vízügyet — érintő nemzetközi gazdálkodó társulás, az Intervodoocsisztka is. Borza Dezsőné 2