Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-08-01 / 8. szám

Országos öntözési bemutató Országos öntözési bemutatót rende­zett július elején a MÉM és az OVH ti­zenegy szerv közreműködésével az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban. A bemu­tatóra több mint 350 szakember jött ösz­­sze az ország minden részéből Seregé­lyesre, a Münnich Ferenc Művelődési Házba. Itt fogadta a sajtó képviselőit Géczi Károly, a MÉM főtanácsosa és dr. Szilárd György, az OVH főosztályvezető­helyettese. A tájékoztatón a hazánkban folyó öntözéses gazdálkodás helyzetéről kaptunk átfogó képet a két szakember segítségével. Napjainkban a teljes mezőgazdasági területnek mintegy 5%-án folytatnak öntözéses gazdálkodást. Távlati tervek szerint ez az érték objektív okok alap­ján 15—20%-nál nem emelkedik na­gyobbra. FEJLŐDÖTT AZ IPARI HÁTTÉR A mezőgazdaság szocialista átszer­vezésétől napjainkig terjedő időszak népgazdasági erőfeszítéseinek eredmé­nyeként ma már mintegy 800 üzemben adott az öntözés lehetősége. Ezekben a gazdaságokban az V. ötéves tervidő­szakban összesen 1,3 millió hektárt ön­töztek meg. A megöntözött földeken hektáronként 13—15 GE-el termeltek többet. Az öntözés eredményeként éven­te 15,6 milliárd forint halmozott bruttó termelési értéket realizáltak, a nemzeti termeléshez való hozzájárulásuk évente 4,6 milliárd forint volt. Jelentős a vál­lalati eredménykülönbség is az öntöző gazdaságok javára. Míg a nem öntöző üzemek átlagában ez a különbség hek­táronként 1700 forint volt, az öntöző gazdaságokban 2400—3800 forint kö­zött ingadozott hektáronként. Ugyancsak az elmúlt tervciklus ered­ménye, hogy az öntözés szétszórtsága mérséklődött. 1975-ben a gazdaságok 50%-ában az öntözésre berendezett te­rület még nem érte el a 120 hektárt, napjainkban viszont a berendezett terü­let 60%-a már 600 hektár feletti üzemi méretű. Javult az öntözött szántóterü­letek talajminősége is a korábbi évek­hez viszonyítva. Az öntözés a jó talaj­adottságú térségek felé tolódik. Az ön­tözött szántó 73%-a ma már a 20 АК/ hektárnál magasabb földminőségű cso­portba tartozik. Az ipari háttér is fejlődött, ugyanis a hazai ipar gyártja az egyes növény­fajok igényeihez jól igazodó 9 féle ön­járó, illetve gépi áttelepítésű nagyüze­mi öntözőberendezést. A kisgazdaságok 3 féle öntözőberendezést vásárolhatnak. A nagyüzemi esőztető öntözőberende­zések létesítéséhez szükséges eszközök, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban gépek és szerelvények ugyancsak ren­delkezésre állnak. A felületi öntözés korszerűsítésének feltételeit 30 darab Caterpiller földmunkagépsor behozata­lával is javították. A műszaki fejlesztési erőfeszítések eredménye, hogy az eltelt járó illetve gépi átelepítésű nagyüze­­tíz év alatt az öntözés technikai színvo­nala jelentősen fejlődött. Ma már az öntözhető területek csaknem 30%-án üzemelnek korszerű esőztető öntöző­fürtök, mintegy 2000 hektár terület ön­tözhető a munkaerő és energiatakaré­kos csepegtető öntözőtechnológiával. A területek 70%-án állami főművek biz­tosítják a vízellátást, esőszerű öntöző­telepek csak felén gépi áttelepítésű be­rendezések enyhítik a munkaerő-gondo­kat. ELSŐSORBAN A HATÉKONYSÁG... Az említett eredmények mellett gon­dot jelent, hogy indokolatlanul nagy a szóródás az öntözőgazdaságok eredmé­nyei között, vagy hogy a rizstermesztés színvonala elmarad a lehetségestől, sok helyen akadozik az üzem- és mun­kaszervezés, az öntözés-igényes kultúrák aránya indokolatlanul alacsony az ön­tözhető területeken stb. Az utóbbi évek közgazdasági környezetváltozása is új helyzetett teremtett az öntözéses gaz­dálkodásban. A megemelkedett ener­gia és vízárak, a termelőeszközök árnö­vekedése, az állami támogatások csök­kenése arra késztette az üzemeket, hogy újra értékeljék öntözéses tevékenységü­ket. Több üzemben lemondtak az öntö­zésről, elsősorban azok, ahol az in­tenzív öntözéses gazdálkodás feltéte­lei nem voltak megteremtve, elavult be­rendezésekkel rendelkeztek, évek óta már nem is üzemeltek. Ezekre az okok­ra visszavezethető öntözési kapacitás­csökkenés 84 ezer hektárt jelent. Ezen belül is a rizsterületek csökkenése je­lentős. (27 ezer hektárról 14 ezer hek­tárra.) Az említett folyamatoktól — mint köz­vetett hatástól —• azt várják, hogy a jó műszaki állapotban levő öntözőtelepek üzemben maradnak és így az előző évektől eltérően reálisan érzékelhetővé válik az öntözési kapacitások hasznosí­tása. Az üzemek anyagi lehetőségeinek korlátái egyébként már az V. ötéves terv második felére éreztették hatásukat. A tervidőszak előirányzatai csak 35%-ban teljesültek. A tervezett 530 ezer hektár helyett ma már csak 328 ezer hektárral számolnak. A vízszolgáltató főművek kapacitása az 1975 évi másodpercen­kénti 258 m3-es teljesítményről 1980-ra 389 m3-re növekedett. Az említett gondok hatással vannak a VI. ötéves tervi feladatokra. Az ön­tözésben elsősorban a hatékonyság nö­velésében lehet és kell is továbblépni. Magában a területcsökkenés is a haté­­kanyobb öntözés irányába hat. A meg­maradó területeken még sok kihaszná­latlan lehetőség kínálkozik, ezek közül a legjelentősebb a vetésszerkezet és az öntözési lehetőségek összhangba ho­zása. Sürgős feladat a rizstermesztés technológiájának teljes körű továbbfej­lesztése is. AZ AGARDI JÓ PÉLDA A tájékoztató után a művelődési ház kultúrtermében a megjelent szakembe­reket Ozvald László, az Agárdi Mező­­gazdasági Kombinát vezérigazgatója üdvözölte, majd Kovács István a MÉM főosztályvezetője nyitotta meg a bemu­tatót. Ezután Kiss Sándor, a kombinát vezérigazgató-helyettese ismertette az agárdi mezőgazdasági nagyüzem öntö­zéses gazdálkodásának helyzetét. A kombinát, amely 15 ezer hektáron gaz­dálkodik — ebből 12 ezer hektár a szántóterület, amelynek 90 százaléka jó minőségű középkötött vályog — inten­zív gazdálkodást folytat. Fő növényter­mesztési ágazat a kukorica. Ebben és a többi ágazatban is jók a termésát­lagok. A kombinát rét-legelőterülete a nagyszámú szarvasmarhaállomány tö­megtakarmány ellátását részben bizto­sítja. A szántóterület 17%-a — mintegy 2000 hektár — öntözhető. Ez a nagy­ság dunántúli viszonylatban jelentős nagyságrend. Az öntözhető területből 1190 hektár műszakilag berendezett, azaz földbe épített nyomócsöves esőztető berendezéssel üzemeltethető, 803 hektár hordozható öntözőberendezésekkel fed­hető le. A területen 13 darab Rain Star, 4 darab Regengigant és 2 garnitúra Rain-Roll típusok üzemelnek. A kombi­nátban az idén 1549 hektáron terveztek öntözést. Ebből 602 hektár hibridkukori­ca, 115 hektár cukorrépa, 444 hektár gyep és 418 hektár lucerna. A vetés­­szerkezetből látható, hogy az öntözött területre vízigényes, az öntözést meghá­láló kultúrákat helyeznek. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát jól gazdál­kodik az öntözési kapacitásokkal, lehe­tőségeit kihasználja. (Az 1980. évi ka­pacitáskihasználtság 78% volt.) Kiss Sándor tájékoztatója után dr. Szilárd György főosztályvezető-helyettes tartott összefoglalót, majd a szakem­berek ellátogattak az Elza majorba, ahol megtekintették hogyan folyik a rét­legelő öntözés. A Felsőcikolai öntöző­fürtnél pedig a kukorica- és lucerna­öntözést tanulmányozták, megismer­kedtek a különböző új öntözőberende­zésekkel. Sz. L. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom