Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Dr. Döngölő Árpád, a SZOT Béke Gyógyüdülő vezető főorvosa válaszol: — Sikerrel gyógyítunk mozgásszervi, nőgyógyászati, belgyógyászati, ideggyógyászati és bőrgyógyászati betegségeket. Ilyen például az idült ízületi gyulladás, az ízületek degeneratív (kopásos) elváltozása, a gerinc idült gyulladásos és kopásos megbetegedése, az idült idegfájdalmak, gyulladások, az idült bőrbetegségek, a bénulások utókezelése, valamint az idült izomfájdalmak, a sérülések és sportsérülések utókezelése, az idült nőgyógyászati betegségek, a meddőség gyógyítása — akár gyulladásos betegség következményeként jött létre, akár a méh és a petefészek fejletlensége okozza. Nagyszerű gyógyulási eredményeket érünk el a felsorolt esetekben. Ivókúraként gyógyítja az idült emésztőrendszeri megbetegedéseket (gyomorhurut, gyomorfekély), az idült bélhurut és idült epehólyag-, máj-, hasnyálmirigy gyulladásokat. Hatása jótékony a légúti megbetegedésekre, mint az idült légcső-, hörghurut-, orrmelléküreg gyulladások. A fürdő és ivókúrán kívül a 2 hétre beutalt betegek részesülnek iszapkezelésben (az iszapot Hévízről hozatjuk), gyógyulásukat továbbá masszázszsal, gyógytornával, súlyfürdővel, elektroterápiával, fényterápiával segítjük. A víz gyógyító hatásáról még azt szeretném megemlíteni, hogy a fürdőkúra során a vízben levő elemek beivódnak először a bőr felhám rétegébe (epidermisbe), és akik 10—12 napot itt fürödnek, mondhatnám, „raktárral" térnek haza. A felszívódott anyagok bejutnak a vérkeringésbe, ezekből az anyagokból aztán a szervezet szépen kiválogatja azokat, amelyekre szüksége van. Kísérletileg bebizonyított, hogy a jód például a beteg ízület mellett rakódik le nagy mennyiségben. A konyhasó értágulatot w hoz létre, a belső szervekben is vérbőséget idéz elő — jobb vérellátást kap a tüdő, a máj, a vese. — Kimondhatjuk, hogy a hajdúszoboszlói gyógyvíz „mindenre jó?" — Szó sincs róla! Ellenjavait olyan beteg kezelése nálunk, akinek heveny gyulladásos megbetegedése, rosszindulatú daganata, súlyos, magas vérnyomása, gümőkóros megbetegedése, fertőző betegsége, fertőző, undort keltő bőrbetegsége van, terhes, továbbá súlyos szív és tüdő betegsége, fokozott pajzsmirigy működése van, és nem tanácsos azoknak sem, akik önállóan nem tudnak mozogni, a kezelésekre önállóan eljárni. — De hiszen a főorvos úr is tudja, hogy egy szakszervezeit beutalóra nem gond orvosi javallatot és pecsétet szerezni. — Az üzemeknél, a vállalatoknál a beutalókat úgy kellene elosztani, hogy a szakszervezeti bizalmi először az orvossal beszélné meg, hogy ő, mármint az üzemi orvos — kit javasol erre a gyógyüdülésre. Csak ezután lenne szabad elosztani a beutalókat. Bárki mondhatja, hogy reumás, szüksége van erre a gyógyvízre, de lehet, hogy ugyanakkor túl magas a vérnyomása, esetleg komoly szívbaja vagy bőrbaja van, és ilyen esetben ez a gyógyvíz nem ajánlatos. Nagyon fontos lenne, hogy az üzemi orvos ne küldjön olyan beteget, aki ellenjavalt vagy egészséges és fölöslegesen veszi el a helyét olyannak, aki itt gyógyulást találna. Ez nemzetgazdasági és szakmai probléma is. Alföldi Erzsébet TÖRÖK LÁSZLÓ 1930-1981 Mély megrendüléssel olvastuk a gyászhírt, hogy Török László okleveles mérnök, főiskolai tanár hivatása teljesísítése közben váratlanul elhunyt. Az értelmetlen halál egy olyan vízügyi szakembert ragadott el közülünk, aki egész élete munkájával a magyar vízgazdálkodásért dolgozott és önzetlen oktatómunkával több mint egy évtizeden át nevelte a vízgazdálkodási üzemmérnökök generációit. Török László 1930. augusztus 8-án született Szolnokon. Már a középiskolában, majd az egyetemen kitűnt társai közül a természettudományok felé irányuló érdeklődésével. 1952-ben szerzett mérnöki diplomát a Műszaki Egyetemen. Tanulmányi befejeztével tanársegédként kezdte mérnöki pályafutását a Mérnök Kar Vízépítési Tanszékén. Ezt követően a Debreceni Vízügyi Igazgatóságon gyakorlati feladatok egész sorának megoldásával indult el a mérnöki pályán. A vízépítő-mérnöki gyakorlat során — az árvizekkel való küzdelem, a belvízzel elöntött területek lecsapolása, a folyószabályozás építő feladatai közben — érlelődött meg benne a magyar vízgazdálkodás részfeladatainak elmélete, amelynek továbbadására főiskolai oktatóként vállalkozott 1965-ben, a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban. Az oktatás mellett folyamatosan végzett gyakorlati mérnöki munkát és az ezekből szerzett tapasztalatokkal gazdagította, színesítette előadásait, gyakorlati foglalkozásait. A mérnöki gyakorlatban való jártassága munkatársai és hallgatói körében nagy tekintélyt vívott ki számára, hallgatói rajongtak érte. A vízrendezési, mezőgazdasági, vízhasznosítási, szennyvízelhelyezési feladatok egész sorát tervezte meg oktatómunkája mellett és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság másodállású dolgozójaként részt vett ezeknek a terveknek a megvalósításában. Munkássága eljutott az ország határain túlra is. Az új iránti vágy, a megismerés szenvedélye Mongóliába szólította, ahol — a hazainál mostohább körülmények között — három évet dolgozott, a távoli ország vízgazdálkodási kerettervének elkészítésén. Ismerték Török László nevét az öntözés Nemzetközi Szervezetében (ICID), amelynek konferenciáin több alkalommal részt vett és tanulmányaival gazdagította azok eredményeit. Több alkalommal részt vett és szerepelt közép-európai országok meliorációs kongresszusain. A Magyar Hidrológiai Társaságnak több mint két évtizede tagja volt, majd az utolsó években a Bács-Kiskun megyei Területi Szervezetében vezetőségi tagként dolgozott. Török László távozásával egy szakmáját magasfokú hivatástudattal művelő, az ifjúságot különösen szerető munkatársunkat veszítettük el. Emlékét megőrizzük! Októberben megkezdik a Béke Gyógyüdülő felújítását — 100 millió forintos költséggel Fotó: Alföldi 25
