Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
készülő támfal szerepelt. A zsaluzópanel használatát az építési idő lerövidítése indokolta, valamint a tervezés során mutatkozó kedvező ár. Az építés előtt a beruházó kérésére a zsaluzópaneles terv acéltáblás zsaluzóelemek felhasználására módosult. (A támfal keresztmetszete lényegileg nem változott). A módosítást az indokolta, hogy a BVM szolnoki gyára nem vállalta a szegedi panel gyártását eszközhiányra hivatkozva. Viszont a Szegeden legyártott panel még hajóval szállítva is irreálisan megemelte volna az egységárat. Az acél zsalutáblák 5 m-es hosszban készültek, egyszerre egy dilatációsköz (30 m) bezsaluzásához szükséges menynyiségben. A támfal építésével egyidőben megkezdődött a 32 számú főközlekedési út korszerűsítése is. A támfalhoz csatlakozó földtöltés az új út töltése is lesz. Ennek építése során megszüntetésre kerül az ún. hullámtéri híd. Az új híd 1980 novemberében átadásra került. A támfal és a töltés terve a VITUKI által 1976 évben meghatározott mértékadó árvizek figyelembevételével készült, a biztonsági magasság + 1 m. A Zagyva folyóra meghatározott minimális szelvényméretek, illetve az alaperősítések mértéke megfelelő. A tervezett földtöltés méretei: koronaszélesség 4,0 m, mentett és vízoldali rézsűhajlás 1:3. A hullámtéren a töltés előterében levő anyagnyerőhelyeket be kell tölteni. SZOLNOKI TÖLTÉSÉPÍTÉS Szolnok belterületén az árvédelmi töltés 1969-ben épült ki teljes hosszában. A minimális biztonsági értéket adó (0,5 m) töltések építésekor lakóházakat és középületeket kellett bontani. Azon a szakaszon, ahol mór 1969 előtt is volt töltés, az épületek (utcasor) ráépültek a töltésre. A tervezés során meg kellett vizsgálni és össze kellett hasonlitani a földtöltés, valamint a támfal építési költségeit, technológiáját, A földtöltés csakis a vízoldalra épülhetett volna. Ez egyben a földmunkát megnöveli, állékonysági probléma is jelentkezik, s nem utolsó sorban a számított minimális 140 m-es Szászbereki támfal építés közben Szászbereki támfal töltéstávolság sem teljesül. Külön gondot jelentett az anyagnyerőhely kérdése, mert kb. 5 km-es távolságról, Szolnok belterületén keresztül lehetett volna csak a földet szállítani. A támfal építésénél a szászberekihez hasonló szögtámfal és egy +0,5 m-es biztonsági magasságot adó, betonba ágyazott, egyfeklapú terméskő felhasználásával készülő súlytáimfal építése került vizsgálatra. A szászbereki mintájú támfal építésénél a mértékadó árvíz figyelembevételével kialakítandó ideiglenes töltés okozta a legnagyobb problémát. Ennek költségnövelő hatását ismerve, a szögtámfal építését el kellett vetni. A súlytámfal a töltés vízoldali koronaélétől 0,5 m-re épül, 4,0 m szerkezeti szélességgel, az alaptest 0,6 m-es talpszélességű úsztatott beton. Építéséhez nem kell a töltéskoronát teljes (4,0 m) szélességben megbontani, az árvízvédelmi biztonság az építés idején nem szűnik meg, a megmaradt 3,2 méteren még biztonsággal közlekedhetnek a kiszolgáló kis munkagépek is. A támfal szabad magassága 0,5 m. A terméskőfal esztétikus lezárását 0,1 m vastagságú, 0,5 m széles műkőfedlap biztosítja. A belterületi igényeknek megfelelően árvízkapu, valamint hozzájuk csatlakozó és a közbenső töltéspadkáig tartó 1:3 hajlású rézsűlépcsők készülnek. A támfal építésével egyidőben a Városi Tanács társadalmi munkában készült tervek alapján elkezdte a támfalhoz csatlakozó járda és közvilágítás kiépíttetését is. A támfal és sétány a város belterületének északi határán levő vasúti hídig terjedő szakaszon mindkét oldalon kiépül. A vasúti híd fölött mentett oldali töltés erősítéssel valósul meg az árvédelmi töltés a 3+000 fkm-ig. A töltés építésen túl a mederrendezés, a belvízi zsilipek és átemelő telepek átépítése, korszerűsítése is feladat volt. Ennek megfelelően készült el a Malomzugi töltés átvágás beruházási programterve. Ez lehetővé tette 1 m biztonsági magasságú töltések kiépítését új anyagnyerőhely nyitása nélkül. Az anyagnyerőhely maga az új meder. A meglevő töltések előterében elengedhetetlenül szükséges feltöltések a termőföldnek a mederből való leszedésével biztosíthatók. A jobb parti töltés 736 m-rel, a bal parti töltés 2276 méterrel rövidül. Ezzel szükségtelenné válik az árvédelmi töltésben levő 4 db zsilip teljes átépítése a kapcsolódó szivattyúteleppel együtt, továbbá a keletkező holtágban nem szükséges a töltés védelmében mederbiztosítás építése. A keletkező holtág 5300 m hosszú, átlag 35 m víztükör szélességű, 1,5—3 m mélységű. A holtág hasznosítására külön terv nem készült, de a későbbi hasznosítási igények figyelembevételével történt a zsilip és a szivattyútelepek kialakítása. Egy-egy töltés-építési ütemen belül a kapcsolódó összes létesítmény is átépítésre és korszerűsítésre kerül. Ennek megfelelően megépülne a Kisgyepi belvízi szivattyútelep 3,1 m3/s teljesítménynyel, automatikus üzemmel. A keletkező holtág bekötéséhez új zsilip épül. A meglevő belvízcsatornák árvízkor történő koncentrált beemeléséhez ugyanitt 1,5 m3/s automatikus üzemű szivattyútelep létesül. A mederátvágás mellett levő 111/1 és III/4 jelű 50—80 éves őrtelepek sem felelnek meg a védekezési igényeknek. Nincs például az árvédekezés idején a védekezésben részt vevőknek melegedő-, étkező- és pihenőhelyisége. Ezért teljes átépítésükre kerül sor, a lakóépületben 28 m2 alapterületű szolgálati szoba kap helyet mellékhelyiségekkel együtt. A további építési ütemek a Tárná torkolatáig a mindkét oldali töltésépítést tartalmazzák a mederrendezésekkel együtt. Átépítésre kerülnek a belvízzsilipek, az őrtelepek, és a hírközlő rendszer is. Az egész beruházás várhatóan az ezredfordulóra fejeződik be. Böröcz Mihály 9
