Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
kiiktatásával megszüntethető és a természetes vízcsere következtében a szennyezett víz helyébe tiszta víz áramlik. A felszín alatti vizek szennyeződése azonban tartós, a készlet a lassú vízcsere következtében nem újul meg és az egyszer már nitrátosodott talajvíz magától nem regenerálódik. Az okok nagyon összetettek és sok esetben nehezen korlátozhatók. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy az objektív okok mellett sok esetben felelőtlenség bűnös mulasztás vagy éppen hozzá nem értés okoz súlyos károkat. Az iparban jó hatásfokú előtisztítóművek építésére, vízkímélő technológiák bevezetésére, ismételt vízfelhasználásra, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban hatékony víztakarékosságra, a technológiai fegyelem és a vízminőségi előírások szigorú betartására van szükség. A településeken, ahol a csatornázás fejlesztését anyagi lehetőségeink behatárolják, egyszerű, könnyen kivitelezhető és olcsó kis-tisztitóművek létesítésével, adott esetben zárt szikkasztók építésével kell a jelenlegi helyzeten javítani. Kedvező vízminőségvédelmi jelenség ugyanakkor, hogy fokozottabban számolhatunk a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági és erdészeti hasznosításával, illetőleg ártalommentes elhelyezésével. Államunk 5 év alatt közel 20 milliárd forintot kíván csatornázásra és szennyvíztisztításra fordítani, ez az öszes állami vízügyi beruházások mintegy 35%-a. Az a célunk, hogy a vízminőség romlásának üteme csökkenjen, néhány kiemelt térségben pedig elsősorban a Balaton vízgyűjtőjén és az ivóvízbázisok környezetében fokozatosan javuljon. A vízkörnyezet védelme természetesen nem szűkíthető le kizárólag a vízminőségvédelemre. Abba beletartozik a folyamszabályozástól kezdve az ármentesítésen keresztül a bel- és külterületi vízrendezésig, szinte valamennyi vízügyi tevékenység, amit a népgazdaság minden ágában művelnek és amelynek tudatos vagy esetenkénti résztvevője úgyszólván minden magyar állampolgár. A víz olyan természeti erőforrás, amely csak akkor kincs, ha okosan gazdálkodunk vele, ha elhanyagoljuk, pazaroljuk, felelőtlenül szennyezzük súlyos károk okozójává válik. A vízgazdálkodás feladatát csak úgy tudja elvégezni, ha mindenki magáévá teszi az ENSZ állásfoglalását, hogy a víz a napfényhez és a levegőhöz hasonlóan a földi élet feltétele, amelynek biztosításához a Föld élővilágának természet adta joga van. Olyan társadalmi környezetet és közhangulatot kell kialakítanunk, amelyben mindenki érezze felelősségét azért, hogy az eljövendő nemzedéknek megőrizve vízkincsünket tisztábban adjuk át, mint amilyen állapotban most tartjuk. Feladatunkat más — elsősorban a közös vízgyűjtőn levő országokkal együttműködve — tudjuk és akarjuk megoldani. Az együttműködés fontosságát aláhúzza, hogy természetes kisvizeinknek mindössze néhány %-a a hazai eredetű és 6 ország többé-kevésbé szennyezett vize érinti folyóinkat. Nemzetközi vízügyi kapcsolatainkat elsősorban a KGST keretében folyó együttműködés az ENSZ szakosított szervezeteiben kialakított elvek és a kétoldalú nemzetközi vízügyi egyezmények szabályozzák. Nehéz, de többségében javuló feltételek között végezzük munkánkat a Helsinki Egyezmény szellemében a szocialista országok közötti baráti együttműködésben. Jó példa erre a közeljövőben aláírásra kerülő új magyar—szovjet vízügyi egyezmény tervezete, amely többek között a vízminőségvédelem kérdéseit is példamutató módon mindkét ország érdekeit meszszemenően figyelembe véve szabályozza. A ma szakemberének elsősorban azt kell keresnie, hogy hogyan teheti tudatosan szabályozottá az ember és a tárgyi világ kapcsolatát. Hogyan kell úgy beavatkoznia a természet rendjébe, hogy a gazdasági célok hatékony kielégítése mellett a természeti értékeket hasonló vagy magasabb szinten vissza-Magyar vízügyi küldöttség tartózkodott június 22—28. között a Szovjetunióban Kovács Antal államtitkárnak, az OVH elnökének vezetésével. A magyar vendégeket Nyikolaj Fjodorovics Vasziljev, szovjet meliorációs és vízgazdálkodási miniszter hívta meg. A két ország vízügyi vezetője Moszkvában aláírta a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló új államközi egyezményt. A korszerű egyezmény megkötését a magyar és szovjet vízügyi szervek között kialakított több mint 30 éves eredményes együttműködés eddigi tapasztalatai tették lehetővé. Az új egyezmény a nemzetközi jog szempontjából is példamutatóan szabályozza az ár- és belvízvédekezéssel, a vízminőség-védelemmel a hidrometeorológiai adatcserékkel, és a vízkészletek hasznosításával kapcsolatos kérdéseket. Rögzíti az egyezmény a határmenti térségekben levő meliorációs A KGST VVÉ Tiszavölgyi Állandó Munkacsoportja június 8—13. között Jugoszláviában Újvidéken tartotta 10. ülését. A tanácskozáson Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, a Szovjetunió és Románia vízügyi küldöttségei vettek részt. A magyar küldöttséget Vincze József az OVH elnökhelyettese vezette. A delegációk kölcsönösen tájékoztatták egymást a Tisza völgyében az elmúlt 5 év során megvalósult vízgazdálkodási és állítva, teremtse meg utódai számára a jobb, teljesebb és értékesebb emberi élet feltételeit. A Környezetvédelmi Világnap — úgy vélem alkalmas fórum annak kinyilvánítására, hogy a társadalmi, állami, gazdasági szerveink a legteljesebb egyetértésben munkálkodjanak a környezet formálása és megvédése érdekében. Amikor ezt a készségünket a vízügyi szolgálat nevében természetszerűleg kinyilvánítom egyúttal kifejezem azt a reményemet, hogy a Világszervezet kezdeményezése nemcsak megértésre talál, hanem cselekvésre is ösztönzi mindazokat, akik hazánk, világunk, emberi környezetünk megvédését, jövőnk alapvető biztosítónak tekintik. Az ünnepi ülésen került sor a Pro Natura díjak, a Széchenyi emlékplakettek és első ízben — az OKT által alapított — Emberi környezetért kitüntető jelvények átadására. rendszerekkel és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos intézkedéseket is. A magyar vízügyi küldöttség tanulmányozta Ukrajna vízgazdálkodását és meglátogatott több vízügyi létesítményt. Egyebek között megtekintette az északkrími öntözőrendszert, a krasznodari tározót, amelyből 250 ezer hektár rizst öntöznek, és a kiev melletti 25 ezer hektáros bratnyicseszki szennyvízöntözőrendszert. Magyar szempontból is érdeklődésre tarthatnak számot az újonnan kifejlesztett szovjet öntözőberendezések. Az ukrajnai látogatás alkalmával Kovács Antal államtitkár találkozott és megbeszéléseket folytatott Nyikolaj Andrejevics Garkusa ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszterrel. Az OVH elnökét Kievben fogadta Jurij Afanaszjevics Kolomiec, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság miniszerelnökhelyettese. vízépítési tervekről. Megbeszélték az elkövetkező 5 év együttműködésének programját és értékelték a Tisza völgy egészére, 1985-re és az ezredfordulóra összeállított vízminőségi prognózisok eredményeit és az ezzel kapcsolatos teendőket. Szó volt a Tiszavölgyi Állandó Munkacsoport 10. ülésszakán a vízminőség-védelmi egyezmény megkötésével kapcsolatos műszaki és jogi kérdésekről is. Magyar-szovjet vízügyi tárgyalások jr Tanácskozás Újvidéken 2
