Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

kiiktatásával megszüntethető és a ter­mészetes vízcsere következtében a szennyezett víz helyébe tiszta víz áram­lik. A felszín alatti vizek szennyeződése azonban tartós, a készlet a lassú víz­csere következtében nem újul meg és az egyszer már nitrátosodott talajvíz magától nem regenerálódik. Az okok nagyon összetettek és sok esetben ne­hezen korlátozhatók. Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy az objektív okok mellett sok esetben felelőtlenség bűnös mulasztás vagy éppen hozzá nem értés okoz súlyos károkat. Az iparban jó hatásfokú előtisztítómű­vek építésére, vízkímélő technológiák bevezetésére, ismételt vízfelhasználásra, mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban hatékony víztakarékosságra, a technológiai fegyelem és a vízminőségi előírások szigorú betartására van szük­ség. A településeken, ahol a csatorná­zás fejlesztését anyagi lehetőségeink behatárolják, egyszerű, könnyen kivite­lezhető és olcsó kis-tisztitóművek léte­sítésével, adott esetben zárt szikkasz­tók építésével kell a jelenlegi helyze­ten javítani. Kedvező vízminőségvédelmi jelenség ugyanakkor, hogy fokozottab­ban számolhatunk a szennyvizek és a szennyvíziszapok mezőgazdasági és er­dészeti hasznosításával, illetőleg árta­lommentes elhelyezésével. Államunk 5 év alatt közel 20 milliárd forintot kíván csatornázásra és szenny­víztisztításra fordítani, ez az öszes álla­mi vízügyi beruházások mintegy 35%-a. Az a célunk, hogy a vízminőség romlá­sának üteme csökkenjen, néhány ki­emelt térségben pedig elsősorban a Ba­laton vízgyűjtőjén és az ivóvízbázisok környezetében fokozatosan javuljon. A vízkörnyezet védelme természetesen nem szűkíthető le kizárólag a vízmi­nőségvédelemre. Abba beletartozik a folyamszabályozástól kezdve az ár­mentesítésen keresztül a bel- és külte­rületi vízrendezésig, szinte valamennyi vízügyi tevékenység, amit a népgazda­ság minden ágában művelnek és amelynek tudatos vagy esetenkénti résztvevője úgyszólván minden magyar állampolgár. A víz olyan természeti erőforrás, amely csak akkor kincs, ha okosan gazdálkodunk vele, ha elhanyagoljuk, pazaroljuk, felelőtlenül szennyezzük sú­lyos károk okozójává válik. A vízgazdálkodás feladatát csak úgy tudja elvégezni, ha mindenki ma­gáévá teszi az ENSZ állásfoglalását, hogy a víz a napfényhez és a levegő­höz hasonlóan a földi élet feltétele, amelynek biztosításához a Föld élővi­lágának természet adta joga van. Olyan társadalmi környezetet és közhan­gulatot kell kialakítanunk, amelyben mindenki érezze felelősségét azért, hogy az eljövendő nemzedéknek megőrizve vízkincsünket tisztábban adjuk át, mint amilyen állapotban most tartjuk. Feladatunkat más — elsősorban a közös vízgyűjtőn levő országokkal együttműködve — tudjuk és akarjuk megoldani. Az együttműködés fontos­ságát aláhúzza, hogy természetes kis­­vizeinknek mindössze néhány %-a a ha­zai eredetű és 6 ország többé-kevésbé szennyezett vize érinti folyóinkat. Nem­zetközi vízügyi kapcsolatainkat elsősor­ban a KGST keretében folyó együtt­működés az ENSZ szakosított szerveze­teiben kialakított elvek és a kétoldalú nemzetközi vízügyi egyezmények sza­bályozzák. Nehéz, de többségében ja­vuló feltételek között végezzük mun­kánkat a Helsinki Egyezmény szelle­mében a szocialista országok közötti baráti együttműködésben. Jó példa erre a közeljövőben aláírásra kerülő új ma­gyar—szovjet vízügyi egyezmény ter­vezete, amely többek között a vízminő­ségvédelem kérdéseit is példamutató módon mindkét ország érdekeit mesz­­szemenően figyelembe véve szabályoz­za. A ma szakemberének elsősorban azt kell keresnie, hogy hogyan teheti tuda­tosan szabályozottá az ember és a tárgyi világ kapcsolatát. Hogyan kell úgy beavatkoznia a természet rendjébe, hogy a gazdasági célok hatékony ki­elégítése mellett a természeti értékeket hasonló vagy magasabb szinten vissza-Magyar vízügyi küldöttség tartózko­dott június 22—28. között a Szovjetunió­ban Kovács Antal államtitkárnak, az OVH elnökének vezetésével. A magyar vendégeket Nyikolaj Fjodorovics Vaszil­­jev, szovjet meliorációs és vízgazdálko­dási miniszter hívta meg. A két ország vízügyi vezetője Moszk­vában aláírta a határvizekkel kapcso­latos vízgazdálkodási kérdésekről szóló új államközi egyezményt. A korszerű egyezmény megkötését a magyar és szovjet vízügyi szervek között kialakított több mint 30 éves eredményes együtt­működés eddigi tapasztalatai tették le­hetővé. Az új egyezmény a nemzetközi jog szempontjából is példamutatóan szabályozza az ár- és belvízvédekezés­sel, a vízminőség-védelemmel a hidro­­meteorológiai adatcserékkel, és a víz­készletek hasznosításával kapcsolatos kérdéseket. Rögzíti az egyezmény a ha­tármenti térségekben levő meliorációs A KGST VVÉ Tiszavölgyi Állandó Mun­kacsoportja június 8—13. között Jugo­szláviában Újvidéken tartotta 10. ülé­sét. A tanácskozáson Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Magyarország, a Szovjetunió és Románia vízügyi küldöttségei vettek részt. A magyar küldöttséget Vincze Jó­zsef az OVH elnökhelyettese vezette. A delegációk kölcsönösen tájékoztatták egymást a Tisza völgyében az elmúlt 5 év során megvalósult vízgazdálkodási és állítva, teremtse meg utódai számára a jobb, teljesebb és értékesebb emberi élet feltételeit. A Környezetvédelmi Világnap — úgy vélem alkalmas fórum annak kinyilvá­nítására, hogy a társadalmi, állami, gazdasági szerveink a legteljesebb egyetértésben munkálkodjanak a kör­nyezet formálása és megvédése érde­kében. Amikor ezt a készségünket a vízügyi szolgálat nevében természetszerűleg ki­nyilvánítom egyúttal kifejezem azt a re­ményemet, hogy a Világszervezet kez­deményezése nemcsak megértésre talál, hanem cselekvésre is ösztönzi mindazo­kat, akik hazánk, világunk, emberi kör­nyezetünk megvédését, jövőnk alap­vető biztosítónak tekintik. Az ünnepi ülésen került sor a Pro Natura díjak, a Széchenyi emlék­plakettek és első ízben — az OKT ál­tal alapított — Emberi környezetért ki­tüntető jelvények átadására. rendszerekkel és a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos intézkedéseket is. A magyar vízügyi küldöttség tanul­mányozta Ukrajna vízgazdálkodását és meglátogatott több vízügyi létesítményt. Egyebek között megtekintette az észak­krími öntözőrendszert, a krasznodari tá­rozót, amelyből 250 ezer hektár rizst öntöznek, és a kiev melletti 25 ezer hek­táros bratnyicseszki szennyvízöntöző­rendszert. Magyar szempontból is ér­deklődésre tarthatnak számot az újon­nan kifejlesztett szovjet öntözőberende­zések. Az ukrajnai látogatás alkalmával Kovács Antal államtitkár találkozott és megbeszéléseket folytatott Nyikolaj Andrejevics Garkusa ukrán meliorációs és vízgazdálkodási miniszterrel. Az OVH elnökét Kievben fogadta Jurij Afanasz­­jevics Kolomiec, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság miniszerelnökhelyet­­tese. vízépítési tervekről. Megbeszélték az el­következő 5 év együttműködésének programját és értékelték a Tisza völgy egészére, 1985-re és az ezredfordulóra összeállított vízminőségi prognózisok eredményeit és az ezzel kapcsolatos teendőket. Szó volt a Tiszavölgyi Állan­dó Munkacsoport 10. ülésszakán a víz­minőség-védelmi egyezmény megkötésé­vel kapcsolatos műszaki és jogi kérdé­sekről is. Magyar-szovjet vízügyi tárgyalások jr Tanácskozás Újvidéken 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom