Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-07-01 / 7. szám
Eredményes tárgyalások Összehangolt munka a vízgazdálkodási célok megvalósításáért Az OVH, a főváros és a megyék vezetőinek ez évi terv és feladategyeztető tárgyalásai kiemelt jelentőségűek voltak. Egyrészt értékelték a települések vízgazdálkodásának V. ötéves tervi fejlesztési célkitűzéseinek teljesítését, másrészt befejező láncszemét képezték annak az 1978. óta tartó együttes tervezési folyamatnak, amelynek során — a tanácsi és vízügyi szervek szoros együtműködésével — kialakult a települések vízgazdálkodásának VI. ötéves tervjavaslata. A főváros vízgazdálkodásának helyzetét és fejlesztését a tanács Minisztertanács felé készített előterjesztése során az OVH szakemberei véleményezték, majd a VB ülés előtt megtárgyalták az aktuális feladatokat és értékelték a közüzemek VI. ötéves fejlesztési tervét. Az egyeztetéseket tervszerű előkészítő munka alapozta meg. A tárgyalásokat előkészítő anyaghoz az OVH egységes tematikát adott ki, mely lehetővé tette a tanácsok gyors és azonos szemléletű felkészülését és a beszámolók egységes értékelését. Az V. ötéves terv főbb eredményeit összesítve megállapítható, hogy a települések vízgazdálkodása 1976—80. évek között — a változó feltételek mellett fellépő kisebb aránytalanságoktól eltekintve — általában az V. ötéves terv alapvető célkitűzéseihez igazodóan fejlődött. A tervidőszakban csaknem egymillió m3/d ivóvíztermelő kapacitás és mintegy 7000 km ivóvízhálózat üzembe helyezésére került sor. A lakosság vezetékes ivóvízellátása 75%-ot ért el, a lakások 56%-a közműves ivóvízellátásban részesült. A vízellátás-fejlesztés elsősorban a fővárosban, a megyeközpontokban, a munkáslakta ipari központokban és a legrosszabb vízellátású kisebb településekben fejlődött. A tervidőszak végére 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátását sikerült megoldani. A szennyvíztisztító művek teljesítőképessége 510 ezer m3/d-vel növekedett, a közcsatornán elvezetett szennyvizek tisztítási aránya 42%-ot ért el. A lakások csatornaellátottsági aránya 33%-ra nőtt. A csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztése a tervidőszakban — egyes területeken — elmaradt a tervezettől. Ennek ellenére megállapítható, hogy a korábbi tervidőszakhoz képest az V. ötéves tervben már e területen is jelentősebb volt a fejlődés. Az 1975. évi állományhoz viszonyítva a mechanikai szennyvíztisztítás közel megháromszorozódott, míg a biológiai tisztítás több mint kétszeresére növekedett. Az átmenő szennyvíztisztítási beruházások nagy része a VI. ötéves tervidőszak elején kerül üzembe helyezésre (Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Zalaegerszeg stb.). Érdemi fejlesztésekre nem került sor a Tisza vízgyűjtőjének ipari gócpontjaiban, a Duna felső szakaszán, valamint a befogadó vízfolyással nem rendelkező településeken. Az érintett területek egy részén a fejlesztési munkák előkészítése folyamatban van (Szeged, Szolnok, Pécs, Győr stb.). A tanácsi fejlesztési pénzeszközök célok szerinti felhasználási aránya általában megközelíti a tervet, csökkent azonban a szennyvíztisztási, valamint a belterületi vízrendezési célú felhasználás aránya. A vezetők a tárgyalásokon megegyeztek az V. ötéves tervben tapasztalt aránytalanságok csökkentésében. A megbeszélések központi témája volt a települések vízgazdálkodásának VI. ötéves tervi véglegesítése. Az 1978. óta folytatott együttes tervezés és a többszörös egyeztetések eredményeképpen a területi és központi ágazati célkitűzések általában jól közelítenek egymáshoz. А VI. ötéves tervidőszakban mintegy 600 ezer m3/d ivóvíztermelő kapacitás megvalósításával számolunk. A tervidőszak végére a lakosság 81—83%-a, a lakásállomány 59—6O°/0-a részesülhet közműves vízellátásban. Lényeges előrelépést szükséges elérni a közegészségügyileg veszélyeztetett települések ivóvízellátásában. A közüzemi szennyvíztisztító kapacitásállomány kb. 400 ezer m3/d értékkel növekszik, a közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya eléri a 35—37%-ot. A közcsatornán elvezetett szennyvizeknek mintegy 50%-a kerülhet tisztításra. A fürdőellátásnál csak a nemzetközi és az országosan kiemelt jelentőségű fürdők fejlesztése, illetve rekonstrukciója irányozható elő. Az OVH és a tanácsi vezetők megegyeztek a tervek véglegesítésekor szem előtt tartandó egyes elvekben és szempontokban az alábbiak szerint: A testületi jóváhagyás előtt fejlesztési tervek ismételt, alapos felülvizsgálata szükséges a pénzügyi és naturális célkitűzések koordinálásával, a költségek reális meghatározása céljából. A költségek tervezésénél figyelembe kell venni a megyei tervjavaslatokat egyeztető ОТ — tanácsi vezetők 1980. októberi tárgyalásain orientált többletforrásokat is. A többszintes lakásépítéssel összefüggő alapvető vízellátási és csatornázási feladatokon túlmenően a tervekben nagyobb hangsúlyt kell adni a szennyvíztisztítási előirányzatoknak, a szennyvíztisztító beruházások műszaki és gazdasági megalapozottságának. A tárgyalások egyik központi kérdése volt az OVH regionális víziközműrendszerek főműveinek fejlesztése. A tanácsi, társulati és vállalati víziközmű fejlesztéseknek alapja e művek dinamikus, tervszerű, arányos megvalósítása, s egyben előfeltétele a lakásépítéseknek is. A városok városiasodó települések, továbbá a kiemelt üdülőterületek (mintegy 130 település) biztonságos és zavartalan vízellátásának ma már több mint 50%-át a regionális rendszerek teszik lehetővé. Olyan nagyvárosok, mint Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Salgótarján, Pécs, Komló, Kaposvár, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya, Sopron stb. vízszsükséglete csak a regionális viziközműrendszerek főművek útján biztosítható. Az OVH ezen célcsoportos fejlesztéseit egyeztette a megyei tanácsokkal, s a regionális vízművállalatok fejlesztési eszközei egy részének központi, ágazati orientálásával általában sikerült biztosítani a területi szükségletekkel való összhangot. A tervtörvényben is megfogalmazott irányelvnek megfelelően a települések népességmegtartó feladata érdekében nagyobb mértékben szükséges számolni a lakossági erőforrások növekvő igénybevételével. Ennek érdekében az OVH növelte a víziközmű társulati beruházásokhoz orientált Vízügyi Alap támogatás nagyságát. A tervegyeztetés során kiemelt témaként szerepelt a vízrendezés (üzemi, üzemközi és főművi) összehangolt, komplex fejlesztése. Az OVH vízkárelháritási célcsoportos beruházások volumene általában biztosítja a főműveknek az üzemi művek igényeinek megfelelő fejlesztését. Ezt az OVH a MÉM- mel egyeztette. Most alapvető követelmény, hogy a tanácsok — a mezőgazdasági üzemekkel együttesen — intézkedjenek az üzemi meliorációs munkák tervszerű, arányos, műszaki-gazdasági előkészítéséről és megvalósításáról. Az OVH a tanácsi belterületi vízrendezési beruházásokat az V. ötéves terv szintjén támogatja a VI. ötéves tervidőszakban is. Ennek nagyságrendjéről az év első felében tájékoztatja a tanácsokat. E területen is ösztönözni kell a lakossági helyi erőforrások és társadalmi munka fokozott és szervezett igénybevételét. Igen fontos feladatnak tekintették a vízzel való takarékosság követelményét a lakossági, az ipari és a mezőgazdasági vízhasználatban. A tervidőszak kiemelt feladata a közegészségügyileg veszélyeztetett települések ivóvízellátásának dinamikus folytatása. Megállapítható, hogy az OVH és a főváros, megyei párt- és tanácsi vezetése együttműködése jó, a területi vízügyi és tanácsi szervek munkakapcsolata korrekt, elősegíti a területi és központi ágazati érdekek összehangolását és a munka eredményességét. - . 3
