Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-07-01 / 7. szám

EGÉSZSÉGES IVÓVIZET A VILÁGNAK!

Д környezetvédelmi világnap alkalmából június 5-én ünnepi ülést tartottak Budapesten a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában. Láng István akadémikus üdvözölte az ülésen megjelent Sarlós Istvánt az MSZMP PB tagját a HNF főtitkárát, dr. Gonda Györgyöt az OKTH elnökét.

Az ünnepi ülésen dr. Breinich Miklós az OVH első elnökhelyettese vízgazdálkodás és környezetvédelem címmel tartott előadást, amelyet az alábbiakban közlünk.

Az idei Környezetvédelmi Világnap megünneplésének az ad különös jelentőséget, hogy 1981-ben kezdődött az ENSZ eddigi legnagyobb szabású programja a Nemzetközi Ivóvízellátási és Egészségügyi Dekád. Az Egyesült Nemzetek múlt év novemberében tartott 35. közgyűlésen az 1981—1990. közötti időszakot a víz évtizedének nyilvánították és nem kisebb célt tűztek ki, mint hogy az évtized végére az egész emberiség részesüljön a friss, egészséges víz áldásából. Ebben az évben tehát az ENSZ ajánlásának megfelelően az ember és a víz, a környezet és az ember kapcsolata került a Környezetvédelmi Világnap középpontjába.

Ismeretesek azok a megdöbbentő adatok, amelyek a Nemzetközi Ivóvízellátási Dekád indítását indokolták. A fejlődő országokban, tehát a világ legszegényebb népességénél a betegségek 80%-át a fertőzött ivóvíz okozza. Évente több, mint 10 millió gyermek hal meg hasonló okokból. A lakosság háromötöde egyszerűen nem jut tiszta ivóvízhez. Vannak olyan afrikai országok, ahol az asszonyok naponta hat órát gyalogolnak, hogy vízhez jussanak és a legtragikusabb, hogy a nagy fáradtsággal szállított víz is gyakran fertőzött. Dél- Amerika egyes vidékein a száraz évszakokban szünetel a tanítás, hogy a gyerekek vízért mehessenek. A vízellátási gondokat és a fertőzött ivóvíz problémáit súlyosbítja — hiszen az esetek túlnyomó részében éppen ez a kiváltó ok — hogy a településeken a legelemibb higiéniai követelmények is hiányoznak. Egyszerűen lehetetlen a járványos betegségek terjedésének megállítása addig, amíg az emberek ugyanabból a folyóból szerzik be ivóvizüket, amelyben mások mosnak és amely mellett szükségletüket végzik.

Az ENSZ e nagyszabású és rendkívül merész célokat kitűző programjának keretében legalább kétmilliárd ember részére kellene egészséges ivóvizet és ehhez kapcsolódó minimális közegészségi feltételeket biztosítani, elérve, hogy

I

minden faluban legyen legalább egy jó vizet adó kút. A szakemberek mintegy 5—600 milliárd dollárra becsülik a feladat végrehajtását. A 10 évre szóló program, amit úgy is nevezhetnénk, hogy „Egészséges ivóvizet a világnak” tehát hatalmas összeget igényel, amit igen nehéz lesz előteremteni. De az is igaz, — ha jól meggondoljuk — hogy a 10 éves program összességében kevesebbe kerülne, mint a világ egyéves fegyverkezése. De hát ismerjük a realitásokat. Maguk a fejlődő országok is sokkal többet költenek értelmetlen fegyverkezésre, mint a vízprogram megvalósítására.

Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Ivóvízellátási és Egészségügyi Dekádjának programja azonban mindenképpen tiszteletet parancsoló feladat, az emberiség jobb jövőjébe vetett hittel kell munkálkodnia mindenkinek megvalósításán.

Magyarország — lehetőségeihez mérten — természetesen részt vállal a program munkájában. Több száz tudós, kutató, tervező és építő szakember dolgozik a vízgazdálkodás, valamint a kapcsolódó tudományágak területéről jelenleg is a fejlődő országokban.

Vízkutatás és karsztvízfeltárás Líbiában, Mongóliában, vízművek és szennyvíztisztító berendezések építése Irakban, Algériában, Nigériában a Niger folyó szabályozása, hogy csak néhány jellemző munkát említsek. Számos fejlődő ország magyar példa alapján és magyar közreműködéssel szervezi hidrológiai szolgálatát. A tervező szakemberek munkáját fémjelzi, hogy a VIZITERV a fejlődő országok érdekében végzett munkájáért ez évben Afrika-díjban részesült. Széles körben segíti hazánk a szakemberképzést is. Egyetemeinken, főiskoláinkon sőt szakközépiskoláinkban a világ számos fejlődő országából tanulnak leendő vízügyi szakemberek, ugyanakkor több helyen szerveznek sikerrel helyszíni képzést. Egyik igen keresett exportmunka a vízügyi oktatási központok kulcsra kész létesítése beleértve az oktatási programok kidolgozását és az oktatók képzését. Ilyen van folyamatban többek között Líbiában és Algériában, más helyekre most dolgozzák ki az ajánlatokat.

Nemzetközi elismerést vált ki immár évek óta a VITUKI hidrológiai továbbképző tanfolyama, amelyen rendszeresen 15—20 fejlődő ország szakemberei vesznek részt.

Széles körű és sokirányú tehát az a munka, amellyel Magyarország részt vesz a Nemzetközi Ivóvíz és Közegészségügyi Dekád célkitűzéseinek valóra váltásán.

Hazai munkákban a Dekád elsősorban jelképes jelentőségű, de egyszersmind megerősít bennünket abban, hogy helyes célkitűzés volt feladataink középpontjába a lakosság egészséges ivóvízellátását és a vízi környezet védelmét állítani.

Ismeretes, hogy hazánkban mintegy 8 millió ember részesül vezetékes vízellátásban. A VI. ötéves tervben további 800 ezer fő kap egészséges ivóvizet és 1985-re a lakások 60%-át kapcsolják be közvetlenül a vízellátásba. A távlati célkitűzések szerint 1990-re a lakosság mintegy 90—92%-a él majd közműves vízzel ellátott területen, ami már közel áll a gazdaságosan kiépíthető telítettséghez. Amikor természetesnek vehető a víz iránti igény rohamos növekedése azt is látnunk kell, hogy súlyos gondot okoz a csatornázottság viszonylagos elmaradottsága. 1980-ban a lakások 33%-a, 1985-ben pedig

36—37%-a csatlakozik a közcsatornába. Ez azt jelenti, hogy a VI. ötéves tervben a 400 ezer új lakás közműves vízellátása mellett csak 200 ezer csatornázott lakás létesül. A csatornázás elmaradása nemcsak vízminőség-védelmi problémákat vet fel, de igen sok településen káros talajvízszint-emelkedést is okoz.

Gondjaink tehát nem csökkennek annak ellenére, hogy a kormányzat igen nagy összeget biztosít a vízminőségvédelem fejlesztésére. Az V. ötéves tervben például háromszor ennyi szennyvíztisztító kapacitás lépett üzembe, mint az előző tervidőszakban. 1985-ig újabb napi 400 ezer m3-rel nő az közüzemi tisztítóművek teljesítménye és azzal számolunk, hogy a közcsatornán elvezetett tisztított szennyvizek aránya 50% körül alakulhat. Nagy jelentőségű, hogy Budapest szennyvíztisztítási programja megindult és a VI. ötéves tervben is tervszerűen folytatódik.

Közös gond az iparral és a mezőgazdasággal a fokozódó vízszennyeződés káros hatásának a csökkentése. Amíg az egészséges ivóvíz előteremtése elsősorban a fejlődő országok gondja, a felszíni és a felszín alatti vizek szenynyeződése tipikusan a fejlett és közepesen fejlett országok aktuális problémája. A vizek nitrát és foszfát tartalmának rohamos növekedése mind az európai országokban, mind az Amerikai Egyesült Államokban a vízgazdálkodás egyik központi kérdésévé vált. Különösen aggasztó a felszín alatti vízkészletek minőségének romlása. A patakok, vízfolyások szennyeződése az előidéző okok

1