Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

komplex elemző vizsgálata ságot, az optimális időtartamot, s a határozatok célirányosságát, illetve megalapozottságát. A vezetői értekezlet összehívása min­dig írásban történjék a tárgyalásra ke­rülő témák és előadóik megnevezésével. Átfogó jellegű, vagy hosszabb idő­szakra kiható témák tárgyalásához rö­vid összefoglaló anyag közreadása is szükséges. Vezetői értekezlet összehívására csak akkor kerüljön sor, ha van mit tár­gyalni, illetve van mit eldönteni. A ta­pasztalatok szerint — az intézmény feladataitól függően — havi egy, vagy két vezetői értekezlet tekinthető optimá­lisnak. Nagyobb gyakoriság esetén ugyanis már nem kizárólagosan vezetői döntést igénylő kérdések is az értekez­let elé kerülhetnek, kisebb gya­koriság pedig témaszegénységet, nem­törődömséget, vagy vezetői elbizako­dottságot takarna. (Tud ő dönteni veze­tői értekezlet nélkül is!) A vezetői értekezletre 3—4 témánál ne vigyünk többet. Az értekezlet tag­jainak figyelme is korlátozott. A hatá­rozatokat célszerű írásban kiadni, a fel­adat rövid és világos megfogalmazásá­val, a felelős és a végrehajtási határ­idő megjelölésével. Nem érdemi kérdé­sekben inkább rövid úton, szóbelileg határozzunk. A SZEMÉLYZETI ÉS KÄDERMUNKA, OKTATÁS ÉS NEVELÉS Az állami személyzeti munka végre­hajtásának irányelvei rendeletileg sza­bályozottak. A végrehajtás intézményi formáit tekintve belső határozatok áll­nak rendelkezésre, melyek egyértelmű direktívákat adnak valamennyi káder hatáskörrel rendelkező számára. Az utóbbi öt év alatt egyre inkább előtérbe került az a helyes szemlélet, hogy a beosztottakkal, azok a vezetők foglalkozzanak, akik a legjobban isme­rik őket. Vonatkozik ez a beosztott ál­lomány kinevezésére, felmentésére, anyagi-erkölcsi elismerésére és fegyel­mezésére egyaránt. Az új belépők fel­vétele s az esetleges elbocsátások is a decentralizált káder hatáskörök szint­jén intéződnek. A mai vezető egyik fontos feladata, hogy a decentralizálásra vonatkozó el­veket a lehetőségeknek megfelelően gyakorlattá tegye, tovább finomítsa, s a kezdetben újnak tűnő gyakorlat mecha­nizmusát személyzeti egysége útján folyamatosan figyelemmel kísérje. A vezető számára a tehetséges, to­vábbtanulásra vállalkozó fizikaiak tá­mogatása fontos káderfeladat. Azon­ban támogatni csak kellő odafigyelés­sel és folyamatos segítéssel lehet. Gyakorlattá kell válnia, hogy előbb megszereztessék az ismereteket, s utá­na adjanak beosztást. (Számos olyan korábbi helytelen esetre lehetne példát hozni, amikor magasabb beosztást ad­tak a fizikai dolgozónak, továbbtanulás­ra vonatkozó követelmény igénye nél­kül.) A vezető és a személyzeti egység megfelelő kapcsolatának fontosságáról nem lehet eleget szólni. A vezetőnek beosztottjai vannak, azok segítik fel­adata teljesítésében, ezért nem közöm­bös, milyen felkészültségűek, képzettek, vagy képzetlenek, elégedettek vagy elé­gedetlenek, beilleszkedők vagy össze­férhetetlenek. A vezetőnek arra kell törekedni, hogy a személyzeti és oktatási munkában mind helyettesei, mind az egyes egysé­gek vezetői érezzék felelősségüket, s ne csak az eredményekről, hanem a kudar­cokról is adjanak számot. BELSŐ- ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSA A vezető nem rendelkezik korlátlan idővel, általában pontos beosztás sze­rint látja el munkáját. így a vele napi kapcsolatban állóknak ismerniük kell az érintkezés, kapcsolattartás rendjét. Er­ről a vezetőnek kell őket informálni. Nem helyes gyakorlat, ha a beosztot­tak előzetes bejelentés nélkül jöhetnek a vezetőhöz, figyelmen kívül hagyva pillanatnyi elfoglaltságát, következő programját. Ebben az esetben a vezetői szoba előbb-utóbb átjáróházzá válik, a vezető időzavarba kerül, s fennáIII annak a veszélye, hogy a megtárgya­landó kérdésekre — az időzavar okoz­ta kapkodás miatt — nem születik meg az érdemi válasz. Az sem jó, ha a vezető túlságosan bezárkózik, a bejutás hozzá csak bo­nyolult úton lehetséges. A leghelyesebb, ha a megtárgyalásra váró kérdés, s a megbeszélés időtartamának megjelölé­sével időpont meghatározást kérnek. A vezető különös gonddal törődjék az egységek közötti kapcsolatokkal. A jó intézményi eredmények az egyes egysé­gek közös munkájából születnek, ezért a megfelelő ellenőrzés, a ,,csapatmun­ka” fontos tényezője. Bár e kapcsolato­kat a Szervezeti Szabályzat általá­ban rögzíti, nem árt, ha egyes ki­emelt, vagy hosszabb távú feladatok külön is szabályozásra kerülnek. Az intézmény eredményes működése szempontjából elengedhetetlen, hogy a vezető az irányító főhatósággal, illetve valamennyi illetékes gazdasági, párt- és társadalmi szervvel folyamatos, szemé­lyes kapcsolatot tartson fenn. AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE A vezető akkor jó vezető, ha tág teret enged beosztottjai véleménynyil­vánításának. A vezető még a legjob­ban kialakított információs rendszer mellett sem láthat bele mindenbe. Vannak feladatok, melyeket szerve­zetten, ezáltal gyorsabban és gazda­ságosabban lehetne végrehajtani. Mindezekre a kérdésekre a vezető az üzemi demokrácia fórumain is választ kaphat, ha rendelkezésre áll a megfelelő légkör a javaslatok, vélemények és kri­tikák szabad és nyugodt elmondásá­hoz. Az üzemi demokrácia érvényesítése a vezetői magatartás és tevékenység szín­vonalának egyik mércéje. A válaszadás minden esetben érdemi legyen. A véleményt nyilvánító beosztot­taknak minden esetben világos, egyér­telmű választ kell kapniok. A vezetőnek meg kell indokolni, hogy a javaslatok­ból mit miért fogad el, de az el nem fogadható javaslatokra is magyaráza­tot kell adnia. Előfordulhat, hogy azon­nal nem tud pontos választ adni. (A kérdést alaposabban meg kell vizs­gálni, további elemzésre van szükség stb.) Ilyenkor a vezetőnek legyen gond­ja arra — a tényt a fórumon is beje­lentve — hogy a hozzászóló a választ írásban kapja meg. Az üzemi demokrácia kötetlen formái­ról az előbbiekben — a vezetőhöz tör­ténő bejelentkezés, a vezetői látogatá­sok kapcsán — már szó esett, így to­vábbi elemzése szükségtelen. SZERVEZÉS, ANYAGI ÉS ERKÖLCSI ELISMERÉS Manapság sok szó esik a takarékos, gazdaságos szervezet kialakításáról, más szóval a feladat összevonással együttjáró szervezeti (egység) összevo­násról. Ha a vezetőnek meg van az egyes feladatok növekedésére, más fel­adatok csökkenése iránti érzékenysége, szervezeti összevonások útján sok hasz­nos munkaerőt szabadíthat fel, s irá­nyíthat át létszámhiányos, vagy az intéz­mény számára fontosabb munkaterü­letre. A fejlesztéssel s műszaki haladással kapcsolatos tevékenységet az arra hiva­tott intézményi egységek végzik. A ve­zetővel szemben e témakörben csak egy a követelmény: legyen fogékony az újjal szemben. Támogassa, segítse az újra, korszerűbbre, fejlettebbre vonat­kozó törekvéseket, s az sem baj, ha néha ő is ad tippeket. A fegyelmezés köztudottan nem kel­lemes, nem népszerű feladat,, de annak vétség esetén való gyakorlása hozzá tartozik a vezetői kötelességekhez. A felelősségre vonással kapcsolatos eljá­rásba — a párt és a társadalmi szer­vek vonatkozó hatásköreit figyelembe véve — a fegyelmezés emberi oldala miatt, a személyzeti egységet mindig vonjuk be. Az emberek eltérő természetük miatt a felelősségre vonásra — további mun­kájukat tekintve — különféle módon reagálnak, így célszerű, ha a változáso­kat a személyzeti apparátus is figyelem­mel kíséri. Az egyes intézményeknél az anyagi és erkölcsi elismerés formái általában szabályozottak. A vezetőnek azonban mégis vigyázni kell arra, hogy sem az anyagi, sem az erkölcsi elismerés ne váljék lelkiismeretlen mechanizmussá. Tudnia kell, hogy munkája szerint ki mit érdemel, kinek kell többet kapni az átlagosnál, kinek kevesebbet. Az anyagi és az erkölcsi elismerésnél az igazi mérce csak az elvégzett munka hasznossága, mennyissége és minősége lehet. Polgár István 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom