Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
A nyelvtanulás: népgazdasági érdek Hazánkban a lakosság 13—15 százaléka rendelkezik valamilyen idegen nyelvtudással, de ennél jóval kevesebb azoknak a száma, akik nyelvtudásukat munkájukban hasznosítani is képesek. Országos szinten 70 ezer embernek van állami nyelvvizsgája. A vízügyi ágazatban 800 főnek van általános, ill. szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgája. Az OVH közvetlen felügyelete alatt működő vízügyi intézmények és vállalatok létszámára vetítve a nyelvvizsgát tett dolgozók százalékaránya 1,5%, vagyis az országos átlagnál (1,38%) kedvezőbb. A nyelvvizsgával rendelkezők száma jó tíz esztendő alatt tízszeresére gyarapodott. 1969-ben, amikor az Elnökhelyettesi értekezlet tárgyalta a vízügyi szakemberek szervezett nyelvoktatásának helyzetét, a vízügyi szervezetben csak 80 szakember rendelkezett szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgával. Az értekezlet után dinamikus fejlődés indult meg a nyelvi képzésben: már 1970- ben négy nyelvterületen, elsősorban vízügyi szervezettől függetlenül szervezett külső tanfolyamokon, majd saját szervezésű tanfolyamokon, nyelvi laboratóriumokban indult meg az oktatás. A vízügyi ágazat igényeinek legjobban megfelelő képzési lehetőséget az OVH vezetése által jelentős költséggel bérelt nyelvi laboratóriumok jelentették. Az általános képzésben a hallgatókat a passzív nyelvtudástól a magas szintű aktív tárgyalóképes nyelvtudásig, a speciális képzésben az ágazat tolmács- és szakfordítóképzését is tervezték megoldani a négy fő (angol, orosz, francia, német) nyelvterületen, A vízügyi szolgálat vezető beosztású dolgozói esetében a középfokú passzív nyelvtudás elérését szorgalmazták. A tanfolyamokra felvett hallgatóknak nyújtott rendkívüli kedvezmények és lehetőségek eredményeként 1972-ben a nyelvvizsgával rendelkező dolgozók száma 490 főre, később, 1975-ben 576 főre, 1978-ban 750 főre emelkedett. A nyelvtudás — népgazdasági érdek A Tudománypolitikai Bizottság 1979- ben határozatot hozott az idegen nyelvtanulás fejlesztésére. A határozat végrehajtására az OVH intézkedési tervet dolgozott ki, amely kimondja, hogy a TPB határozatában foglalt országos alapelveket a vízügyi ágazatban elsősorban a nemzetközi műszaki-tudományos és gazdasági együttműködéssel, illetőleg a nemzetközi munkamegosztással összefüggő feladatok végrehajtása során kell iránymutatónak tekinteni. Az irányelvek érvényesítésének ugyancsak fontos területe a szomszédos országokkal közös vízgyűjtőkön folytatott határvízi tevékenység. Általános elvként fogalmazható meg, hogy a nemzetközi munkában közvetlenül részt vevő szakemberek — saját területükön — tárgyalóképes szinten ismerjék az illető idegen nyelvet. A magas szintű — államközi vagy ágazatközi — tárgyalásokon magasan képzett szakfordítókat kell alkalmazni. A tudományos és fejlesztési területen dolgozó szakemberek nyelvismerete lehetővé kell tegye minimálisan a szakirodalom tanulmányozását, általában a közvetlen együttműködésben, szimpóziumokon, tanácskozásokon az eredményes részvételt. Az OVH Személyzeti és Oktatási Főosztálya 1981. februárjában irányelveket adott ki a nyelvtanulás ösztönzésére és a nyelvtanfolyamokra járók kedvezményeire. Az idegen nyelvek tanulásának jelenlegi helyzetéről Nagy Erzsébettel, a személyzeti és oktatási főosztály főelőadójával beszélgettünk. — Ágazatunkban felmértük, hány fő rendelkezik általános, ill. szakmai anyaggal bővített nyelvvizsgával. Számuk 800 fő, ebből 150 a harminc év alatti fiatal, — mondja. — Sajnos, elég kevés, és mutatja, hogy a nyelvtudás inkább a közép és idősebb korosztály sajátja. Ugyanakkor egyre nagyobb a nemzetközi kapcsolatokban közreműködő vízügyi dolgozók száma. A nemzetközi műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés, a szomszédos országokkal folytatott határvízi tevékenység elképzelhetetlen az illető nyelv tárgyalóképes ismerete nélkül. Természetesen, a nyelvtudással szemben különbözőek az igények, ezért a nyelvi képzésnek differenciáltnak, célra orientáltnak kell lennie. Más a nyelvtudási igény a külföldi munkavégzést vállaló fizikai dolgozókkal, más a diplomás szakemberekkel, más a felelős beosztású vezetőkkel szemben. Ezért javasoltuk a diplomás szakembereknek az intenzív tanfolyamokat és a szintfenntartó tanfolyamokat, a felelős beosztású vezetőknek a szakmailag célraorientált és a társalgási készséget aktivizáló tanfolyamokat. — Milyen nyelvek iránt legnagyobb az érdeklődés? — A legnagyobb az igény az orosz és az angol nyelvtudás iránt, elsősorban a KGST kapcsolatok miatt és azért is, mert a műszaki fejlődés legújabb eredményeit publikáló irodalom leghamarabb angol és orosz nyelven jelenik meg. Az utóbbi időben a fejlődő országokkal kialakult kapcsolatok miatt a francia nyelvismeret iránt is megnövekedett az igény, a szomszédainkkal közös határvízi tevékenység, a rendszeres munkakapcsolat viszont a szomszéd népek nyelvének ismeretét igényli. — Hol van alkalom a nyelvtanulásra? — Amennyiben egy-egy vállalatnál, intézménynél sokan jelentkeznek, javasoljuk a saját tanfolyamok szervezését elsősorban a külföldön végzett vagy hosszabb ideig külföldön dolgozó szakemberek bevonásával. Kisebb létszám esetén a TIT, az MSZBT, Idegen nyelvi Továbbképző Központ nyelvtanfolyamain van lehetőség a tanulásra. Az ágazaton belül a VIZDOK vízügyi könyvtárhálózata szakmai nyelvi tananyagokkal tud segítséget adni. A másik lehetőség ágazaton belül a VITUKI nyelvi laboratóriuma: itt rendszeresen szerveznek angol és orosz nyelvtanfolyamokat. Egyébként a szakmai felkészüléshez nagy tudású nyelvi cenzoraink nyújtanak segítséget, így angol és német nyelvből dr. Konkoly Thege Balázs, oroszból Máté Béla (OVH), francia nyelvből dr. Dévényi József (VIZITERV), olasz nyelvből Perényi Károly (VITUKI), szerbhorvát nyelvből Vargay József (VITUKI), lengyelből Kiss János (VITUKI), spanyolból dr. Varrók Endre (VIZDOK). 1980 márciusában valamennyi vízügyi szervnek megküldtük a nyelvvizsgák rendjét. Ehhez viszonyítva az a változás, hogy ebben az évben bevezették az alapfokú nyelvvizsgát is. A vizsgázónak az alapfokú nyelvvizsgán arról kell számot adnia, hogy az idegen nyelvet a mindennapi élet leggyakoribb helyzeteiben használni tudja. A vizsga csak szóbeli részből áll, az értékelés sikeres vizsga esetén „megfelelt", sikertelen vizsga esetén pedig „nem felelt meg"'. Az erre vonatkozó vizsgakövetelményeket a Tájékoztató az állami nyelvvizsgáról c. kiadvány tartalmazza. — Milyen kedvezményt kapnak, akik valamilyen nyelvtanfolyamra járnak? — A nyelvtanulás ösztönzésére kiadott Irányelv, amelyről rr)ár említést tettünk, rögzíti azt is, hogy a munkáltató milyen kedvezményeket adhat a nyelvtanfolyamok időtartamára. Teljes vagy részleges tandíjkedvezményt kaphatnak, jár munkaidő-kedvezmény és rendkívüli tanulmányi szabadság is. A nyelvtanfolyamok beszámolóira, valamint az állami nyelvvizsgára való felkészülésre a vállalat, intézmény vezetője tanévenként legfeljebb 6 nap rendkívüli tanulmányi szabadságot adhat a dolgozónak. A nyelvtudás anyagi elismeréséről a munkaügyi miniszter erre vonatkozó újabb utasítása intézkedik, amely a közeljövőben jelenik meg. A. E. 16
