Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-06-01 / 6. szám
összehangoltabb tevékenységével el lehetne ke rü Imi. A jelenlegi és távlati vízkészleteink helye ezredfordulóig ismert. Konkrét agrárhasznosításii tervékkel rendelkezünk. Ezek ismeretében az öntözés-fejlesztés potenciális területeit kijelölték. Nem lenne szerencsés most megfeledkezni egy-egy térség, üzem, komplex tervikészítése során annak vizsgálatáról, hogy mikor, milyen feltételeik méllett válik szükségessé az öntözéses gazdálkodás üzemi bevezetése. A készülő-kivitelezésre kerülő tervben vizsgálni kell, hogy az öntözés távlati bevezetése milyen speciális ligényékot támaszt, aiminék feltételeit biztosítani Ikell, de legalábbis figyelembe kell venni a (komplex terVkészítés során. E téren VIZIG- einlknek, tervező szervezeteinknek is jelentős feladatai vannak. Az 1981. ÉVI FELKÉSZÜLÉSRŐL, AZ EZZEL KAPCSOLATOS FELADATOKRÓL Az elmúlt tervidőszak végén — sok együttes tényező hatására — csökkent a;z ország öntözésre berendezett területe. A területi csökkenés döntően azokban az üzemekben következett be, ahol nem volt és ma sincsenek még biztosítva a magos színvonalú öntözéses gazdálkodás feltételei és a berendezések műszaki színvonala is elmaradt a növénytermesztés általános fejlődésétől. Mindezek hatására jelentősen csökkent a főművek hasznosítá'sa. A vízjog ilag engedélyezett terület 1981. III. 15-én 328 ezer ha, ami az 1979. XII. 31-i állapothoz viszonyítva mintegy 84 ezer ha területi csökkenést mutat. Sajnos a KSH és a vízjogiílag engedélyezett területek adatai — adatszolgáltatási és a mobil-gépeik normatív adatokkal való felszorzneából adódó eltérések miatt — jelenleg sem egyeznék. A KSH-val történt megállapodás eredményéképpen — 1981-től a statisztikai adatszolgáltatásnál — a vízjogiilag engedélyezett területék is feltüntetésre kerülnek. Ezzel reméljük megszűnik az évtizedék óta tartó adatszolgáltatási anomália. Az élmúlt éveikben a csapadék hiánya országosan jelentősen nem 'befolyásolta a mezőgazdasági termelés színvonalát, sőt belvízkáraink voltaik. Ez országos méretekben azt is jelentette, hogy a víz a termelési tényezők közül nem volt minimumba, hanem (közéi optimális feltételek alakultak a termelés többi tényezőjének érvényesüléséhez. Ez a helyzet sok helyen „oktatólag” hat, az öntözési feladatokra történő felkészülésre, a rekonstrukcióra, a fejlesztéseikre is. 1981. IV. 1-én 60 ezer ha a belvízzel elöntött terület, ami a sókévi átlaghoz viszonyítva nem magas érték. A mezőgazdaságiban a vegetáció ezt követően kezdődik és néhány meleg hét — egykét időjárási meglepetés — amiben ellenkező előjellel van tapasztalatunk — és mindjárt a mesterséges vízpótlás szükségessége válik elsőrendű féladattá. Ezért az előttünk álló időszakban fel kell készülnünk olyan helyzetre is, amikor nem az elmúlt évekhez hasonló kedvező csa padékéi Iátottságú viszonyok között kell gazdálkodni. Ez nem jelenti persze azt, hogy aszályos időszakok elkövetkezését „jósóljuk” meg. Erre a mai ismeretek birtokában a tudomány sem képes. Alapvető feladatunk viszont a népgazdasági és üzemi lehetőségeink jobb számbavétele, adottságaink céltudatos hasznosítására való felkészülés. Olyan év még nem volt — és a termelési színvonal emelkedése mellett még inkább nem is lesz — hogy az optimális termelési szint biztosításáért ne kelljen öntözni. Van amikor ezt a célkitűzést 50—60 mm-rel, van amikor 150—200 mim-irel tudjuk csak kielégíteni. A MÉM tervei alapján a VI. ötéves tervben csökkenteni kell a szántóföldi szálas takarmány termőterületét és Intenzívebben kell foglalkozni az erre alkalmas rét-legelő területek hasznosításával. Az intenzív gyephasznosítás és az öntözés közé — hazai időjárási viszonyainkat figyelembe véve — különösen az Alföldön — egyenlőségjelet kellene tenni. Nem képzelhető el állandó, biztos, gyepre alapozott talkairmáinytermesztés, ha a termelési tényezők között — mint egyik faktort — a vizet nem biztosítjuk. A gyepek öntözését elsősorban a nagy vízadag és általában a 'gravitációs vízvezetés lehetősége miatt — alapvetően felületi öntözési móddal ikelll terveznünk. Ezt támasztja alá az energiatakarékosság igénye is. Ezért a Szekszárdi Mezőgép — Graboplast tömlővel — foglalkozik egy korszerű gépi áttelepítésű, elsősorban gyepöntözésre alkalmas felületi öntözőberendezés kifejlesztésével. A korábbi főmüfejlesztések, valamint az üzemi öntözési kapacitások csökkenése következtében több tízezer ha gyepterület vízellátására rendelkezünk vízkészlettel, aminek hasznosításával összefüggő feladatok az eddigieknél nagyobb figyelmet érdemelnek. Az elmúlt években több ezer ha-rali csökkent a rizs vetésterülete. Felismerve az Okokat, az ágazat fejlesztése területén a feladatok ima már világosaik. Ennek ellenére néhány ezer ha -t a későbbiék során sem hasznosítanak rizsfeleplként. A legelőn túl foglalkozni kell e területek közepes intenzitással történő halászati hasznosításával is. A régi rizsteilepeíket alacsony vízszimtű (80—100 cm) halastavaikká átalakítani gazdaságos. A halastavak 'beruházási költségének 15—20%-ába ikerül. A hektáromként 0,5—0,7 tonna haflhúshozaim termelési értéke Viszont 28—38 ezer Ft Az első Ilyen jellegű kísérleti telep megvalósítására — az OVH—■ MÉM kezdeményezésére — 1981-ben Szolnak megyében Ikerül sor. Érdemes tehát felhagyott rizstelepék halas hasznosítási lehetőségét több üzemben is vizsgálni. Az öntözésfejlesztés népgazdasági és üzemi lehetőségei ismeretében a VI. ötéves tervben — figyelembe véve a mezőgazdasági üzemék öntözési kapacitásainak műszaki színvonalát — egyik legfontosabb feladatunk a meglevő eszközök, berendezésék korszerűsítésénék, rekonstrukciójának megvalósítása. Az esőztető mobil gépegységek cseréjére, a kisebb teljesítményű szivattyú aggregátök teljesítményeinek növelésére lehetőség van. Kifejlesztésre került a DIGÉP álltai egy új korszerűbb sziivatytyú család — amely 2000—5000 ll/perc teljesítménytartományban — széles lehetőséget biztosít a korszerűsítésre. Az esőztető öntözési kapacitás 45—48%-a korszerű gépi áttelepítésű szárnyvezeték. Ez nagyon jelentős eredmény. A korszerű felszín alatti félstabi! öntözőtelepék az országos kapacitás közel 1/3-át adják. Mind a szivattyú, mind a gépi áttelepítésű szárnyvezeték ellátás ipari háttere — az elmúlt évek műszaki fejlesztése eredményéként — ma már rendezett. A magyar Ipar jelenleg 7 típusú berendezést gyárt, egy típust 1 mportból szerzünk be. Ez évben újabb korszerű gépi áttelepítésű berendezés jelenik meg a piacon HTM—130 néven. Magas kultúráik öntözésére kiválóan alkalmas berendezésből az idén 20 d'b-ot gyártanak. Az 1981. évi öntözés-üzemelési tervék — az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően — három változatban — csapadékos, átlagos csapadéké és aszályos nyár esetiére — készülték el és kerültek jóváhagyásra. FENNTARTÁS ÉS ÚJ VÁLLALKOZÁSOK A főművek alapvető állapotfenntartásóra a szakágazat 1980-bain 140 millió Ft értékű fenntartási munkát végzett. Elkészült a vízhasznosítási főművék állapotfelvétele és kidolgoztattuk a nyert adatok számítástechnikai módszerrel történő feldolgozásának és hasznosításúinak eljárását. Ez a munka az 1981. évi vízszolgáltatásban még csak kismértékben hasznosul, azonban oz adataira épülő fenntartási és korszerűsítési elemeket is egyesítő rékon'sitrulkció, mély 1981-ben 140 millió Fit-os kerettel 'indul, a következő évékben alapvető eszközévé válik a főművék eredeti (korszerű) állapotba helyezésének. A vízszolgáltatási szervezet a kialakult rendnék megfelelően folyamatba tette a felkészülési munkáikat, aminek eredményeként a gépjavítás 1981. február végéig befejezést nyert, üzemkezdet előtt a kettős hasznosítású csatornákban és a télen át is feltöltve tartott öntözőcsatonnálkbain egyedi elbírálás alapján az esetleges káros vízszennyeződések megszüntetése érdekében vizesemét hajtottak végre. A vízhasznosítás fizikai állományú dolgozóinak oktatását, szakmai továbbképzését az üzemeltetőik ez évben is végrehajtották. A gazdaságos vállalati tevékenység szélesítését a kapacitások jobb hasznosítását egyaránt szolgálja a Du namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat új tevékenysége, aminek keretében elvállalta a Rádkevei Aranykalász MgTsz, valamint az Aísónémedi Közös út MgTsz öntözőtelepének bérüzemeltetését. Jóllelhet a kezdeményezés széles méretekben nem valósítható meg, számottevő mértékben elősegítheti az újoninian létesült vagy kellően nem halsznos italt öntözőtelepek, és főművek jobb kihasználását. Szakágazatunk felhívta a Vízügyi Igazgatóságok, Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatok, valamint a Vízgazdálkodási Társulatok figyelmét egy esetleg bekövetkező rendkívüli viz-6
