Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

igény kielégítését szolgáló helyre adap­tált intézkedési terv előkészítésére. Ez elősegíti, hogy váratlan esemény bekö­vetkezésekor is a VIZIG-ek, RVVV-k, Tár­sulatok tevékenysége tervszerű legyen. Április hó közepéig a Vízügyi Igaz­gatóságok folyamatosan az üzem előtti főműbejárás keretében — gép, illetve gépészeti szemlét tartottak. Az üzemkezdetet megelőzően március hó 11—12-én Siófokon szakágazati ér­tekezletet tartottunk a Vízügyi Igazga­­gaitáságok, a Regionális Vállalatok és az érdekelt, vízügyi szervek vezetői ré­szére, ahol többek között az öntözési idényre történő felkészülés hátralevő feladatai Is megbeszélésre kerültek. Az 1980. évi öntözés-üzemelés során, a tervhez képest kisebb vízigény hatásá­ra 44 millió, a takarékosság i Intéz­kedések hatására 11 millió Ft megta-A halakkal történő biológiai vízi növényirtás kevés munkaerőt igényel, korszerű és a növényzet maradandó visszaszorításán túl, nemcsak kettős hasznot jelent, hanem a hagyományos gyomirtásokhoz képest igen olcsó, alig egyharmadnyi költséget jelentő eljárás. A növényirtási eredmény függ a víz minőségétől, hőfokától, a növényzet ösz­­szetételétől és sűrűségétől, valamint a kihelyzett halak mennyiségétől, fajától és egyensúlyától. Eddig gyakorlatunk szerint egy amur pl. 30—50 m2 víztükröt tart tisztán. Az alámerülő, a felszínen úszó és kemény­szárú vízinövények (sás, gyékény, hí­nár stb.) és a fonalas moszatok irtá­sára — lehetőleg kétnyaras — amurt kell telepíteni. De már a vízminőség ér­dekében is ajánlatos fehér busát is ki­helyezni, amely a lebegő kék és zöld alga mellett az amurok ürülékét is fo­gyasztja. (Ez a Közel-Kelet busaexport igényének kielégítésénél is előnyös.) A behozott növényevő halak vándorló természetűek ezért csak zárt vizekbe telepíthetők. A nemzetközi halászati egyezmények szerint, megfelelő rácso-A dinnyési keltetőház kairítáisit sikerült elérni. Ezek az intéz­kedések az 1981. év során is hatnak és az üzemtervek készítésétől azoik meg­valósításáig keressük a-z eszközök jobb felhaiszinálásániaik, a ráfordítások ésszerű csökkentésének, valamint a bevételek növelését szolgáló szervezési megoldá­saiknak a módjait. Ennek keretében: a) A több év óta 50% alatti kihasz­náltsággal üzemelő főművekné! a MÉM öntözési Szolgálattal való közös előké­szítő munka alapján — csökkentjük a főmű eredeti gépka­­citósát a szivattyúk számát, teljesítmé­nyét, — csökkentjük a műszakok számát (a vízigényt nyújtott vagy egyműszakos megoldással elégítjük ki). b) Az optimális üzemeltetési létszám meghatározására irányelveket dolgoz­tattunk ki. zással kell megakadályozni e halak el­­szökését. A VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézete már évekkel ezelőtt elkészítette „A káros vízinövények irtásának biológiai mód­szerére vonatkozó irányelv-tervezet"-et, illetve egyelőre útmutatót, amelyet szét­­küldtünk érdekelt külső szerveinknek. Két évvel ezelőtt pedig, részben az idevonatkozó további feltételek tisztá­zása, részben a már elért eredmények regisztrálása végett, az Alsódunavölgyi térségben újabb kísérleti vízterületeket jelöltünk ki, ahol a halászati és a hor­gászati tilalom elrendelésével két éven át végeztek különböző megfigyeléseket és vizsgálatokat. (A biológiai gyomirtás eredményességét nézték meg.) Az erre vonatkozó beszámoló jelentést a vizsgá­latokba időközben bevont szarvasi Hal­tenyésztési Kutató Intézet most állítja össze. Tíz évvel ezelőtt már hírt adtunk a biológiai vízinövényirtás bevezetéséről és fokozódó terjedéséről. Egy évtized el­teltével, az elmúlt esztendőben már tíz vízügyi igazgatóság működési területén végztünk ún. „fenntartási" halasítást, Lehalászás az egyik tározóból c) Szorgalmazzuk a Dresel-üzemnek a takarékosabb elektromos üzemmel való felváltását (Keszegér jobbparti öf., Tordasa öf.). Az öntözéses gazdálkodásban lekö­tött eszközök hatékonyságainak novele­se, a gazdálkodási eredmény fokozása, a vízügyi szervek és a mezőgazdasági üzemek összehangolt tevékenysége alapján lehetséges. Népgazdasági és üzemi lehetőségeink korlátozottak, ezért kell keresni és biztosítani — jobbam miint ez ideiig (tettük — azokat a sokszor kezünkben 'levő régóta ismert agro­technikai, műszaki meg dl dósokat, ame­lyék elsősorban nem beiruházáisligiónye­­sek, hanem az előkészítő, végrehajtó te­vékenység során több körültekintést, jobb szervező munkát, hozzáértő szak­embereket kíván. Dr. Szilárd György Amurok a Mezőgazdasági Kiállításon összesen 2030 hektár vízterületen, közel 200 tonna (273 000 db) hal kihelyezé­sével és 4,2 millió Ft ráfordítási költség­gel, ami kb. 2000 Ft/ha fajlagos ki­adást jelent. Eredmény: min. 20—25%­­nyi tisztulás, de egyes vízfelületek be­­nőttsége minimálisra csökkent. Ha pedig visszatekintünk az elmúlt 15 év biológiai vízi gyomirtására, a kez­deti (1966 évi) 7 ha-nyi vízterülettől a múlt évi 2030 ha-ig: összesen 13,665 q (maradjunk még ennél a megszokott régi súlymértéknél) halat helyeztünk ki eddig. Ez közel azonos a Balaton évi átlagos halzsákmányával, és a másfél évtized alatt összesen 333,4 millió Ft-ot költöttünk erre a halasításra. Ennél viszont jóval elterjedtebb is le­hetne már ez a kettős hasznú és — amint korábbi gazdasági vizsgálatok alapján kimutattuk — igen olcsó gyom­irtási eljárás. Újabb gyakorlat szerint csak az első haltelepítés történik a mi költségünkre, de mi biztosítjuk a halasított vízterület elzárását, illetve szakaszokra bontását is (néha tetemes költségű műtárgyakkal és halrácsozással), sőt gát- és csatorna­őreink szolgálatban hivatalos halőrök is lesznek. A további évek halasítását, illetve halpótlását már a vízterületek halászati hasznosítói végzik a saját költségükre. dr. Fóris Gyula Vffízí gyomirtás növényevő halakkal 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom