Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-06-01 / 6. szám

Tények, tervek az öntözésről

AZ V. ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI

Új vízhasznosítási főművi beruházásainak elhelyezésénél V. ötéves tervünk fő szempontja volt a rizs, zöldség, burgonya és cukorrépa termesztés fejlesztéséhez, valamint a szarvasmarha-program takairmáinybárisámak megteremtéséhez szükséges vízigények 'kielégítése. A beruházások helyét a MÉM javaslatára — a MÉM V. ötéves tervének figyelembevételével — határoztuk meg.

Az Állami Tervbizottság az összevont beruházási javaslat jóváhagyásaikor az V. ötéves tervi célcsoport költségvetési előirányzatát 1200 millió Ft-bain állapította1 meg.

1980-bon a minden tárcát érintő beruházási korlátozások az OVH célcsoportjait is érintették. A főművek megvalósítására rendelkezésre álló 5 éves tervi keret 80 millióval csökkentésre ■került.

A tervidőszakiban az állami főművek víztermelő kapacitása 59 m3/s-mail, az öntözőfürtök területe 9,200 ha-rail növekszik. A kapcsolódó hasznosítói beruházások megvalósítása — a mezőgazdasági üzemek beruházásainak korlátozása, illetve a közgazdasági szabályozás változáisa miatt — a tervezett ütemtől lényegesen elmaradt. Az engedélyezed pénzügyi fedezettel rendelkező öntözőtelepi beruházások esetében a telepek üzembe helyezését a csökkent főművi (esetenként provizórikus) belépő kapacitás lei tudja elégíteni.

Az .V. ötéves tervidőszakban három nagy térséget ellátó főmű építése kezdődött meg, a Nagykunsági III., a Nagykunsági XIV. füntrfőosatonna és a Hajdúhátságii Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer.

Ontözőfürtök közül:

A Hajdúnánási, a Keszegér jobb parti, és Tordosai, a Sió bal parti, a Kisláng!, a Kungyalui, a Vencseilői, a Tarcali és a Talktabarkányi fürt került üzembe helyezésre. Utóbbi befejező munkái 1982-re áthúzódnak az 1980. évi keretcsökkentésből következően.

Kisebb főművek:

a) Előző tervidőszakból áthúzódó beruházások :

a Lébény—Hanyi főmű, a Mátéházi vízpótló rendszer, a Dömsödi stabilizáció, Délegyházi Kavicsbánya vízpótlása, a Szamosmenti főmű, az NK—III., NK—

IV., NK—XII., J—III. öntözőfürtök átkapcsoló» munkái, Tiszaroffi és Tiszavárkanyi vízkivétel.

b) Az V. ötéves tervidőszak megkezdett, teljes üzembe helyezéssel előirányzott főbb beruházásai:

a Keszegért főmű bővítése, a Dunaszentbenedék'i főmű, a Devecseri tározó, a Harangod! tározó, a Monoki tározó, a Kisújszállási átkapcsolás, a Karcag—Tilalmasi öntözőrendszer rekonstrukció, a Maros jobb parti öntözőrendszer főmű korszerűsítés, a Dées— Fazekaszugi öntözőrerídszer főműbővítés.

LEHETŐSÉGEINK A VI. ÖTÉVES TERVBEN

A MÉM-me! egyeztetett mezőgazdaságii vízhasznosítás VI. ötéves tervét az ÁTB 1981. április havi határozata véglegesítette. Beruházásaink az elmúlt ötéves tervi lehetőségek 33%-a körül alakul. (400 mill. Ft.)

Ennék megfeiléllően alapvető célkitűzésünk a folyamatban levő főműberuházások befejezése, a meglevő főművek rekonstrukciójának, valamint az öntözésfejlesztési igények alapján kisebb főművi bővítések megkezdése.

Részleteiben:

a) Az V. ötéves tervidőszakban kezdett regionális főműépítéseket, amelyek nagy összefüggő térségek (NK—

III., NK—XIV., HTVR) koncentrált öntözés-fejlesztését biztosíthatja a VI. ötéves tervidőszak első éveiben leállítjuk a műszaki célszerűség és a megépült létesítmények hasznosít hatósága figyelembevétel ével. Az előkészítési munkák ütemezésével megteremtjük a tervidőszak második részében történő építés folytatásának lehetőségét.

b) A VI. ötéves tervidőszak első éveiben előirányozzuk a Taktahairtkányi öntözőfürt és a Tolnai holtág vízellátási stabilizálás építésének befejezését.

c) Megkezdjük a meglevő öntözőrendszerek több tervidőszakra tervezett rendszerszemléletű — rekonstrukcióját.

d) Olyom kisebb főmű bővítéseket (Lébény—Hainyii főcsatorna építés II. ütem — Lébény—Hainy'i meiHékcsatorna építése, Lakitelki, Tiszaföldvári főműbővítés) tervezünk, amelyek a hasznosító kapcsolódó beruházásokkal összhangban 'két éven belül megvalósíthatók.

e) Tervezzük a Nádor-völgyi vízhasznosítások vízellátásának stabilizálását (Sárszervtmiháiyi tározó).

E beruházási célkitűzéseik területi vonzataii:

üzemi fejlesztési lehetőség 44 500 ha. Ebből a MÉM öntözési Szolgálat felmérése szerint az előirányzott üzemi fejlesztés mértéke 16 670 ha. 7041 ha-on viszont a fejlesztést a mezőgazdaisági üzemek csak abban az esetben valósítják meg, ha a beruházáshoz 70%-os állami támogatást kapnak.

A VI. ötéves tervi feladatok és lehetőségek között néhány helyen a MÉM- mel közösen feszültséget is látunk. Többek között:

ф A rizsprogram megvalósítása esetén azzail összhangban feltétlenül folytatni kellene az NK—III. ■(Nagykunsági) füntfőcsatorna építését. Ezt indokolja, hogy az utóbbi években a rizstermesztés Karcag térségében koncentrálódott. Emiatt a meglevő kettős hasznosítású vízszolgáltató főművek már csak 20—22 nap alatt tudják az árasztóvizet idevezetni a maximálisan

megengedhető 11 nap helyett. A rizstermesztés új agrotechnikája megnövekedett igényeket támaszt az árasztó'»', lecsapódási, újnaárasztási idővel szemben és ezit a jelenleg 'meglevő főműveinken nem tudjuk biztosítani.

ф Tervjavaslatunkban esetenként provizórikus megoldásokat irányoztunk elő.

$ Amennyiben a 40—70%-os állami támogatási rendszer érvénybe lép és a támogatás odaítélésének feltételei rendeződnék, a Tarmabodl főműre kapcsolódó mezőgazdaisági üzemek 2832 ha-on a zöldségtermesztés fejlesztéséhez kapcsolódóan öntözésfejlesztést kívánnak megvalósítani. A főmű és a hasznosítási létesítmény megvalósításának jelenleg a pénzügyi feltételei nincsenek biztosítva.

Az V. ötéves terv során MÉM javaslatra több olyan főmű építése kezdődött meg és részben vagy egészben be is fejeződött (HTVR, NK—XIV., NK—

III., Monokli tározó, Nagybaráíi tározó), ahol az 1978. IX.-ben hozott (PM— MÉM) beruházás-korlátozó intézkedések hatására a hasznosító létesítmények építése nem kezdődött meg. A 39/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet új konstrukciót alkotott (40—70%-os állami támogatási lehetőség). A 43/1980. (X. 27.) MT rendelet ezeket a feltételeket nem módosította. A 40—70%-os állami támogatás odaítéléséhez az elkülönített keret jelenleg nem áll rendelkezésre, ezt biztosítani kell.

ф Annak ellenére, hogy az öntözés feljesztésére — a preferált területek kivételével — nincs állami támogatás (csak 4%-os kamat-visszatérítési lehetőség) néhány mezőgazdasági üzem a

VI. ötéves tervben öntözött területeit fejleszteni kívánja. E fejlesztések új főművek építését igénylik (pl. Bábolna, Csudaballa, Makád), amit az OVH a mezőgazdasági vízszolgáltatási célcsoport VI. ötéves tervi összegéből nem tud megvalósítani.

A melioráció és öntözés kapcsolata

Az öntöző főművek létesítésénél már érvényesül az a helyes alapelv, hogy a fejlesztésre kerülő térség főművi vízrendezési feladatai az öntözés-fejlesztéssel párhuzamosam megvalósulnak.

A VI. ötéves tervben — feliismerve a komplex melioráció szükségességét — a népgazdaság és a mezőgazdasági üzemek az eddigi ötéves tervi lehetőségékhez viszonyítva nagyobb összegeket fordítamak a meliorációs feladatokra. Olyain területék komplex meliorációjára is sor kerül, ahol a természeti adottságuk potenciális lehetőségeinek kihasználása 5—10—15 éven belül szükségessé teszi az öntözéses gazdálkodás bevezetését.

A tervezés-kivitelezés meghatározó - sárnál azonban ezt nem mindenütt veszik figyelembe. Félő, hogy e területek táblásítá'sáira, vízrendezésére ismételten vissza kell térni, amit most egy gondosabb térségi üzemi tervezéssel a műszaki és mezőgazdaisági 'szakemberek

5