Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
25 éves az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága Indiai kezdeményezésre 1950-ben jött létne az ICID (Nemzetközi öntözési és Vízrendezési Szövetség), amelynek 1955 óta van Magyar Nemzeti Bizottsága. A szövetség szakterülete az öntözés és vízrendezés szorosan vett műszaki feladatain kívül felöleli az azokikail kapcsolatos valamennyi — mezőgazdaságii, közgazdasági, szociálpolitikai stb. — tevékenységet, és foglalkozik az árvédekezés és foilyamszabáíyozás föladataival is. A Magyar Nemzeti Bizottság március 5-én, a VITUKI kongresszusi termében tartotta újjáalakuló ülését, és ezen az ülésen emlékezett meg tevékenységének 25. évfordülójáirál. Kovács György, a VITUKI főigazgatójának megnyitó szavai után dr. Petrasovits Imre egyetemi tanár, az ICID MNB titkára beszámolt a Magyar Nemzeti Bizottság 25 éves tevékenységéről. — Országunk politikai vezetése és a hazai legszűkebb szakmai körök is, — elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia — fölismerte a Nemzetközi Szövetségben rejlő kétoldali ú tehetőségeiket —, mondotta a MNB titkára. — Az egyik csoportba sorolhatók azok a 'lehetőségék, amelyeket a szervezet tevékenysége a publikációk és vitafórumok révén a magyar öntözés, vízrendezés számára adhat. Már az 1960-as madridi kongresszuson sikerült felvétetni a napirendbe a hazai feladatainkhoz kapcsolódó 12-es témáiként az esőszerű öntözés más módszerékkel valló összehasonlító vizsgálatát, az 1963-as tokiói kongresszusra pedig a 16-os témát: a hatásfok-vizsgálatot. Hasonlóképpen a magyar igényekből indultaik ki, amikor az 1973. évi európai regionális konferencia a több célú fölyóhasznosífás problémakört tűzte napirendjére. Elmondhatjuk — hangsúlyozta dr. Petrasovits Imre —, hogy az ICID Magyar Nemzeti Bizottsága az elmúlt 25 esztendő alatt jól sáfárkodott a lehetőségekkel. Igen jelentős csatornája volt a szellemi termékek kétirányú áramlásának. Szervezetten oda-vissza közvetít a hazai vízgazdálkodási-agronómiai kutató és műszaki fejlesztő helyek és az ICID 78 tagországa között. A Magyar Nemzeti Bizottság tevékenységének egyik mutatója, hogy szervezésében több mint 100 magyar tanulmány jelent meg a különböző ICID fórumokon és kiadványokban. A MNB a megalakulása óta eltelt időszakban rendezett 5 'kongresszuson (Madrid, Új-Delhi, Várna, Moszkva, Athén) küldöttekkel is képviseltette magát. Két fontos témakör vitaindító előadásához magyar előadókat kérték fel, így az 1972. évi várnai kongresszuson Starasolszky Ödön, az 1975. évi moszkvai világkongresszuson pedig Gerencsér Árpád képviselte ilyen minőségben a Magyar Nemzeti Bizottságot. Két és fél évtizedes működése alatt a MNB fejlesztette fcapcsölatait az európai és Duna menti országokkal. Kezdeményezésére került sor egy Dunamenti országok ICID Nemzeti Bizottságai közötti találkozó megszervezésére 1971-ben, Budapesten. A Magyar Nemzeti Bizottság munkájának elismerését is jelentette, hogy 1973-ban ugyancsak Budapesten került sor a 9. Európai Regionális Konferenciáira. E 'konferencián az országok Nemzeti Bizottságai irányításával 253 szakember vett részt. A Moszkvában megrendezett IX. kongresszus szokásosnál nagyobb jelentőségét az adta, hogy egybeesett az ICID alapításának 25. évfordulójával, és az első öntözési és Vízrendezési Világkiállítással. A szovjet főrendezőség és a napisajtó Magyarországot a mégy legsikeresebb kiállító között méltatta, és anyagunkat a szovjet főrendezőség és az ICID központ is további felhasználásra elkérte. A MNB 1976-batn elkészítette a moszkvai IX. kongresszus 9 kötetes angol—francia nyelvű anyagának kivonatos magyar nyelvű ismertetését, amely a MÉM anyagi támogatásával az AGROINFORM kiadásában jelent meg. A MNB titkára a továbbiakban elmondotta, milyen nagy feladatot jelentett egy-egy nemzetközi konferencia, kongresszus előkészítése és lebonyolítása. így például 1977-ben a Nemzetközi Evapotranszspirációs Kerékasztal Konferencia jelentette a MNB legfőbb tevékenységét. A konferencia színhelye az év májusában a MTA kongresszusi terme volt, ahol 33 országból 89 külföldi és 43 magyar szakember jelent meg. Megjelentek a konferenciám négy nemzetközi szervezet, a FAO, az JASH, az UNESCO és a WMO képviselői is, és aktívan részt vették a vitában. A konferenciáira 55 dolgozatot küldték be, ezeket a MNB háromkötetes kiadványban a VIZDOK útján sokszorosították. 1978-ban a MNB a Szövetség 10. Athéni Világkongresszusán való magyar részvétéit készítette élő. Az 5 tagú magyar küldöttség részt vett a különböző munkabizottságok munkájában. A bizottság elkészítette és a VIZDOK kiadta a 10. Athéni Világkongresszus tanulmányainak kivonatos ismertetőit, mintegy 10 Íves kiadványban. A MNB gondozásában elkészült továbbá az öntözés és vízrendezés magyar—angol—francia— német—orosz nyelvű értelmező szótára, ami széles körű nemzetközi elismerést váltott ki. A Magyar Nemzeti Bizottság 1980. novemberében teszt vett a Nemzetközi Végrehajtó Tanács ülésén, ami Londonban került megrendezésre. Ezen a MNB-t dr. PetraisoVits Imre és dr. Balogh János képviselte. A magyar vízgazdálkodási tudományos gyakorlat nemzetközi elismerését fejezte kii az is, hogy a Magyar Nemzeti Bizottság 25 esztendős tevékenysége alatt már három alelinök került ki a MNB soraiból. — Ha bizottságunk eredményes működésének fontos feltételeit keressük — folytatta beszámolóját a MNB titkára —, akikor szólni kell a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya vezetőinek és az akadémia külügyi osztálya képviselőinek segítőkészségéről. Ehhez társult az Országos Vízügyi Hivatal és a MÉM vezetőinek esetenkénti anyagi támogatása, és munkánk iránti egyre rendszeresebbé váló érdeklődése. Őszintén köszönjük a három főhatóság igényt támasztó és segítő támogatósát. A MNB munkájához szükséges technikai és adminisztratív feltétéi éket a VITUKI vezetősége éveiken át elismerésre méltó szinten és módon biztosította. Ez alkalommal is kifejezzük köszönetünket. Külön tisztelettel teszek említést a Nemzeti Bizottság azon tagjairól, akik egy-egy időszakiban a Magyar Nemzeti Bizottság elnöki vagy titkári tisztét töltötték be; így dr. Németh Endre professzorról és dr. Kovács Györgyről, a MTA levelező tagjáról, dr. Oroszlány István professzorról és dr. Darab Katalinról, a mezőgazdaságii tudomátnyók kandidátusáról. Dr. Petrasovits Imre beszámolója végén utalt arra, hogy a következő 25 év újabb, sök esetben bonyolultabb kérdések felvetését ígéri, megoldását követeli. Az emberiséget mozgató három nagy globális kihívás'ban, — amit az éhínség leküzdése, a természeti környezet védelme és az energiaszükségletek kielégítése jelent — mindnek része, tárgya vagy eszköze az öntözés és a vízrendezés hatékonyságának fejlesztése. Ilyen fel ismerések tükröződnék az ICID-tevékenység megújítására vonatkozó tervezetből, amelyet az 1982. évi Grenoble-i kongresszus vitat meg és fogad el. Munkájában részt vesz majd a Magyar Nemzeti Bizottság is. Tevékenységének szélesítését célozza az a törekvés, hogy átfogó munkacsortokat hoz létre az egyes szakmai és metodikai kérdések megoldására, mind a nemzetközi, mind a 'hazai — elsősorban szakmailag érdekelt — társadalmi szervezeteikkel. A. E. 25
