Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-05-01 / 5. szám
belső vízmozgásai az áramlás irányához viszonyított elhelyezkedés révén, helyenként növeli a holtterek kiterjedését, a szabadon maradt területeken viszont kissé érnél i az áramlási sebességeiket, amelyek általában 0,5—1 om/s között ingadoznak a hullámtéren. Az áramlástani szempontból külön életet élő abádszalákS öblözet aimiúgy is gyenge köröző áramlásait a nagy területre kiterjedő növényzet csaknem teljesen lefogja', ezért annak eltávolítása kívánatos. A duzzasztás növekedésével a hullámtéri sebességeik 1,5—3, majd 4—5 cm/s-ra növekednek, a hullámtér vízszállításának aránya a tározó középső részén 25, majd 35%-ot is éléir. A főmederbeli sebességek ugyanakkor le. csökkennek, és jobbára kiegyenlítődnek a hullámtériekkel. Az abádszailóki öblözetben mindegyik változatban és növényzet nélkül is csak lassú köröző áramlások alakulnak ki, mert a nyakrészt elhagyó víz zöme a duzzasztómű felé áramlik, néhány száz méter széles sávban. A KWkörei Vízlépcső erőtelepének napi 2x3 órás, a csúcs-energifagyasztás idejére ütemezett bekapcsolása némileg gyorsítja a köröző áramlásokat az abádszaláki öblözetben, különösen a 90.50 m Onsz. duzzasztási szint esetén, az öbílözet területénék mintegy 2/3-a azonban kimarad a csúcs-üzem okozta vízfrissítésből. AZ ÁRVIZEK SZEREPE A KEVEREDÉSBEN Mi veil a tározót a tervek szerint minden télen ürítik, a tavaszi felitöltés egyben vízfrissítést iís jelent. A már feltöltött tározó vizének kioserélődése várható az 50%-os előfordulási gyakoriságú 1600 m3/s vízhozamé árvíztől, amely duzzasztás nélkül vonul át a tározón. A kisminta vizsgálat eredményei szerint ebben az esetben fokozódik a főmeder és a hullámtér közötti vízcsere, és az albádszalóki öblözetbe ferdén behatoló árvízi sodor hatására meginduló köráromlások az öbílözet zömét átöbíítik. Pangó víztereik inkább csak a szögletekben és a hullámtéri duzzasztó előterében állnak elő. Ennél kedvezőbb a helyzet az 1 % gyakoriságú, 4000 m3/s árvíz levonulása esetén, amidőn a hullámtéri duzzasztó is dolgozik, a vízborítás is olyan mértékű, hogy a tározó íenékdomibofzatának alig van terelő hatása. Ezrei szemben a jelentős Poroszló—Tiszafüred közötti vasúti—közúti töltésen llevő hídnyílásoik vízelosztó hatása és a hiány Mások közötti egyes töltésszakaszok mentén fellépő számos helyi köröző áramlás, A hullámtér részaránya a vízszállításban ugyan változik a tározó mentén, azonban általában 50% felett van, sőt a szűkületben a 90%-ot is eléri. A SZÉL KEVERŐ HATASA A 'rendelkezésre álló szélstaitisztilkaii adatok szerint az erősebb szeleik egyik főiránya a tározó körzetében az északi. Ez a szél ferdén hosszirányban éri a tározót, és annak szűkület feletti szakaszon a Tisza fel'é nyomja a hullámtéren táinozott vizet. A 25 kim/ára szélsebességgel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a 89 m Orsz. duzzasztási szint esetén a részleges és sekély vízborítás miatt a szélnek nincs számottevő áramlást módosító hatása. A magasabb duzzasztási szinteknél és elsősorban a növényzet kipusztulása utón a szél hatása jelentősebb és főleg a hullámtér-főmeder közötti vízcsere növelésében, valamint a holttereik összeszorító sálban 'mutatkozik. A szél ikeverő hatáisáin kívül 'megvizsgáltuk a vízsZint Wend'üilését, kialakuló hullámzás jellemzőit (magasság, irány) is, továbbá megállapítottuk a hullámverésnek leg inká bb kitett partszakaszok helyét. Tekintettel arra. 'hogy a tározóban tevő növényzet a hullámzást nagymértékben csillapítja, a növényzet nélküli esetben 'mért 'hullámmagasságok fellépése csak távlatilag, a magasabb A mesterséges szélkeltéshez átalakított kisminta látképe duzzasztási szintek tartása esetén várható. A hullámmagasság és a ikülendülés együttes értéke a mérések szerint 0,4—0,5 m nagyságrendű, de megjegyezzük, Hogy ezt a tározó jelenlegi alacsony duzzasztási szintje és benőttségi állapota mellett helyszíni mérésekkel ellenőrizni még nem llehetett. Feltétlenül szükséges tehát a helyszíni hullámzás- és áraimlásménések beindítása, mihelyt erre a magasabb duzzasztási szintek előállítása (lehetőség»et ad. A Kiskörei Tározó áramlási viszonyainak feltárására azért volt szükség, hogy előzetes becslések ikészülhessenek a tározóit víz minőségének alakulására vonatkozóan, valamint, hogy felhívják a figyelmet a várható nagyobb áramlási sebességek és hullámverés fellépésének helyére. A vizsgálatok (kimutatták, hogy a duzzasztási szint növekedésével, valamint a növényzet kipusztulása utón egyre (kedvezőbb a főmeder és a hullámtér közötti vízcsere, bár a tározó kedvezőtlen alakja miatt kisebb holttereik még a ritka, nagy árvizek levonulása alatt is maradnak. Az északi szél hatására tovább erősödik a vízcsere és csökken a holtterek nagysága. A kialakuló .hullámzás előreláthatóan nem lesz veszélyes a töltések állékonyságára, azonban a helyszíni hullámzás- és áramlás-méneseket haladéktalanul meg Ikéll indítani, mihelyt erre a tározó feltöltöttségi foka lehetőséget ad. Dr. Rákóczi László — ---------------- szél né/Ш — ---------------f-i szél esetén 9 Az áramlási főirányok 90.50 m Orsz. duzzasztási szint mellett, szél nélküli állapotba és É-i szél esetén