Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-05-01 / 5. szám

Д SIÓ-BERUHÁZÁS

A Sió a Középdunántúl vízfolyásait és a Balaton. lefolyó vizeit gyűjti össze és szállítja a Dunáiba,

A Balaton Siófoki vízlépcsőjétől a Dunáig több, mint 120 ikm utat tesz meg.

Teljes vízgyűjtő területe 14 728 kim2, ami Magyarország területén ék közel 1/6-át jelenti.

Főbb tá'p'láílói a Bailaiton, a Kapos és a Nádor. Mesterséges csatorna. Esése kicsi, 14—15 cm/lkm.

A Sió és a Balaton vízgazdálkodásának összefüggése?

A Balaton egyenlíti ki a Zala és a Balatonba torkolló kisvízfáiyásók hozamait. Ha a Sió nem csapolná meg a tavat, vízszintje egy hónap alatt aíkár 46 om-t is növékedihetne. A nyári párolgás hatására a vízszlinit egy hónap alatt 16 om-t is csökkenhet.

A megengedett évi legnagyobb ingadozást a lehetőségeikhez képest egyire csökkentettük. A szabályozás műszaki lehetőségét a Sió siófoki leeresztő zsilipje és a Sió medrének vízemésZtő képessége szabja meg.

A Ballaton vízsziint-iszaibállyozása együk részről a vízkivételek és vízbevezetések szabályozásával, másik részről a Sió felé történő megfontolt, szabályozott vízeresztésisel valósul meg.

A Sió és a Balaton vízgazdáikodása tehát igen jelentős mértékben összefügg.

A Sió felső szakaszán lényegében a Balatonból átvett vízkészletre alapítjuk a vízgazdálkodást. A Sió önálló vízkészlete csekély. A legkisebb hozamok: Jut alatt 0,060, Mezőkomárom alatt 0,150, Simantornya alatt 0,570, Sióagáird alatt 2,66 m3/s.

Ánvízhozama! ezzel szemben igarón jelentősek. A mértékadó árvízhozam Mezőkomáramig 80, alatta 92, Simiantotnyai alatt 277, Sióügárd ailtatt 315 m3/s.

A Sió vízgazdálkodásának követelményrendszere

a) Vízéllháríttáis oldalától:

— El kell vezetnie a Balaton felesleges vizeit.

— Meg kell védeni a Sió menti településeket a Sió árvizeinek elöntésétől, valamint a Dun a vissza duzza sztott jeges árvizeitől.

— Biztosítani kell a Sió menti mezőgazdaságii területek leosapalhatóságát

— A Nádor csatornám szakaszosan Igen nagy töménységben érkező szennyvizeket úgy kell bevezetni a Dunába, hogy a dunai vízkészleteiket ne károsítsa.

b) A vízhasznosítás Oldaláról felmerülő fontosabb igények a következők:

— A Sió menti mezőgazdasági területeket ki kell szolgálni öntözővízzel.

— A Sió torkolati szakaszának kavicsteraszát, amely a térség ivóvíz bázisa vízzel dúsítja.

— A Sió menti holtágaikban az intenzív halászathoz tápvizet kell biztosítani. jj

— Hajózó összeköttetést képez a Duna és a Balaton között.

A Sió a véle szemben támasztott követélményeknek csak részben, alacsony fokon tudott megfelelni. Mind a Balaton térség, mind a Sió völgy vízgazdálkodásának kulcsa. A térség vízgazdálkodásának fejlesztése csak a Sió kiépítésével együtt, azokat megelőzve képzelhető el. Ezért készítette el a VIZITERV

1972-ben a Sió szabályozásának koncepció tervét.

A kancepdió a következő alapelvéket rögzíti:

— A Sió leeresztő zsilipjének és felső szakaszának vízszállító kápesség'ét 80 m3/s-ra 'kell bővíteni.

— Az ártéri területek árvízi biztonságát a vízihálózat egyidejű árvizeinek levezetésével kei biztosítani.

— A Duna jeges árvizeit a Sió foögéjéből a Sió Torkolati Mű kizárja.

10