Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
A vízgazdálkodás segítői: Földtani atlaszok A Magyar Äililami Földtani Intézet az ország első önálló magyar tudományos kutató intézete — 1869-ben, két évvel a kiegyezés után állapították. Ta'Iáin az egyetlen magyar közintézmény, amely épületének elkészülte óta — 1896 — ugyanazon a helyen működik. [Feladatait már akkor nagyon tömören és egyértelműen megfogalmazták. Tevékenysége azóta is az ország földtani felépítésének, felszíni és mélységi képződményeinek megismerésére, az ország földtani ismeretességének magasabb szintre emelésére, kifejezetten a bányászatban és a mezőgazdaságiban hasznosítható tudományos eredmények elérésére irányul. Az ehhez szükséges kutatómunkáinak fő eszköze és mindmáig a legolcsóbb, legkorszerűbb és a leggyorsabb eszköze a földtani térképezés. Ez természetesen nemcsak az ország felszínének a földtani térképezését jelenti, hanem a bányászat mindenkori technikai készültsége szerinti mélységi szintet. Az intézetnek hírneve van külföldön is: több mint 50 országgal! vannak tudományos módszertani kapcsolatai. — Különösen érdekes, hogy például az igencsak nagy múltú amerikai Geological Survey és az intézet közötti együttműködés egyik pontja éppen a részletes, nagy méretarérnyú földtani térképék módszertanára vonatkozik — mondja dr. Hámor Géza, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója. — Kapcsolatban állunk az NSZK hasonló témájú kutató intézeteivel, Franciaországgal, a Szovjetunióval, az összes szocialista országgal. Ezék részben tudományos módszertani kapcsolatok, részben a meglevő ismeretanyagunkat [igyekszünk külföldön is hasznosítani. Munkánk színvonalát jellemzi, hogy az UNESCO felkérésére vízföldtan, épí-A főváros legszebb középületeinek egyike tésföldton, ménnökgeológia tárgykörben másodszor fogunk továbbképző tanfolyamét szervezni a fejlődő országok geológusai szalmáira. Jellemzi továbbá az, hogy a hazai életben a mezőgazdaság, a vízgazdáílkodás számos területén használják a mi térképanyagainkat, adatrendszerei niket, alap-adattáru nfcat és a különböző módon publikált eredményeinket. A vízgazdálkodási szakémberetk munkájához is segítséget ad az intézet egyik kiadványa, az Alföld Földtani Atlasza c. sorozat, amelynek publikálását a 60-ais évek végén kezdték. A sorozat azóta megjelent atlaszai: Szolnok, Gsongrád, Tiszafüred, Heves, Hódmezővásárhely, Karcag, Szeged. Püspökladány és Gyom a földtani atlaszait a múlt évben adták ki. Miilyen célokat szolgálnak ezék a földtani térképek, gyakorlatilag hogyan hasznosíthatók többek (között a vízgazdáílkodás területén, hogyan készüli egyegy földtani atlasz? Kérdéseinkre dr. Rónai András, a Síkvidéki Kutató Osztály vezetője válaszol: — Mivel elsőrendű feladatunk az ország területének földtani térképezése, ismernünk kei, hogy milyen képződményék építik föl az Alföld területét, milyen rétegsorok vannak az egyés területeken, milyen minőségű képződményék, kőzetek ezék. Azok az atllaiszok, amelyeket a Síkvidéki Osztály évről évre kibocsát, az Alföld korszerű földtani térképezését jelentük. Egy-egy ilyen térképezési köimpámv 10—15—20 évet vesz igénybe. Az Alföld területét is már többször térképezték a múlt század végén, ennek a századnak az elején és az 50-es években — mindegyik Ikor a maga célkitűzéséi és tudományos nívója szerint. — Milyenek a mai követelmények? A mélységi vízfigyelő hálózat egyik kútja Csongrádon — Minden komáik megvannak a kutatnivaiói, érdekei, igényei a térképezéssel kapcsolatban, és ezek az igények a modem korban mindinkább soikasodnak. Ma már nem elég földtanilag ismerni a területet: ismerni 'kell vízföldtanokig, ismerni keiül mérnökgeológai, agrogeológiiai szempontból. Mindezek a 'szakmák igényeket támasztanak a földtani kutatással szemben, 'kérdéseket intéznek hozzánk a tekintetben, hogy melyik területen milyen 'képződményeket találunk, milyen vastagságiban, milyen elterjedésben és milyen azoknak az anyagi minősége. 1964-ben indult egy új komplex térképezés az Alföld ön, aimelynék a terv ideje 1986-iig tart, tehát jó húszéves munkafolyamatban igyekszünk az Alföldről olyan földtani képet adni, amely nemcsak a felszínét ismerteti, hanem a felszín alatti rétegeket is. Sőt, nagyóbb mélységben a víztartó rétegeinket, amelyekből az artézi vizeinket kapjuk, és még nagyobb mélységben a szénhidragéntároló kőzeteket, valamint a medenoeailj kőzeteit. Részletes és áttekintő térképieket szerkesztünk és adunk iki a talajvíz mélységéről és minőségéről. 1965—1980. között 'kiépítettünk az Alföldön egy mélységi vízfigyelő kúthálózatot. 73 kútban mérjük rendszeresen a vízsz'int évszakos és sokéves ingadozását, vizsgáljuk a víztartó rétegek vízszolgáltató kapacitását és vízminőségét. A legmélyebb figyelt kutak mélysége meghaladja az 1100 métert. — Kik a partnereik ebben a miumlkábain? — A térképezés együttműködésben készül egyrészt a Geofizikai Intézettel1, illetve az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt geofizikusaival és geológusaival, de együttműködünk a VITUKI-vail és sók tekintetben a Talajtani Kutató Intézettel is. Az a célunk, hogy az Alföld területéről mind a mérnököknek, mind az agronómusakniak, a hidrogeológusolkinialk olyan képet adjunk, amelyet ők a munkájukban a maguk területén felihasználhatnak. n c 32
